Falunkban lezajlott a várva várt népszavazás. Megszületett az egyértelmű eredmény: NEM ÍGY KELL MEGOLDÁST KERESNI! Sokan és sokféleképpen megfogalmazták, hogy egy működőképes rendszert - ez esetben a HÉSZ-t - csak az abban érintettekkel való egyeztetés alapján lehet kialakítani. A tulajdonosok, civil szerveződések, szakemberek véleményének lemosása, figyelmen kívül hagyása kártérítési perekhez vezet és működés képtelen szabályozás jön létre.

Dr Molnár Piroska lakótársunk egyike azoknak, akik úgy gondolják, hogy a népszavazásnak ebben a formában nincs létjogosultsága, ezért levélben kereste meg Polgármester urat, amelyben a népszavazással kapcsolatos döntés újragondolását kérte. Az alábbiakban Piroska észrevételeit és Küller János válaszlevelét olvashatják.

Az, hogy a településünkön mely területeket őrizzünk meg beépítés nélküli természetes állapotban - akár az egész falut terhelő kártérítés árán – fontos kérdés, ami akár egy helyi népszavazást is indokolhat. Egy korrekt és pontosan megfogalmazott népszavazást. Az önkormányzat által július 29-re kiírt népszavazás azonban se nem korrekt, se nem pontos.

Bő egy évvel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy a helyi építési szabályzat folyamatban lévő módosításának eredményeképpen viszonylag intenzíven beépíthetővé válik az Egri vár völgyének egy része. Mindez események láncolatát indította el, amely egészen a mostani népszavazásig vezetett, és amelynek kérdése így hangzik: „Támogatja-e Ön az előző állapot visszaállítását a "Várvölgy" vonatkozásában a korábban hatályos HÉSZ szabályozásnak megfelelően, amennyiben a tulajdonosok a jelenleg Hatályos HÉSZ alapján benyújtott kártérítési igényüktől elállnak, melynek bírósági megítélése a község gazdálkodását ellehetetlenítené, és a lakosság terheit növelné.” A szavazás során eldöntendő kérdést sajnos én sem tudom egyértelművé tenni, de megkísérlem összefoglalni mindazt, amit a szavazással kapcsolatban tudni és megfontolni érdemes.

A 2018. július 5-én, a 2097 Csoport Egyesület szervezésében megtartott patakmentő demonstráción megjelent mintegy 100 pilisborosjenői lakos a saját szemével láthatta egyrészt azt az értelmetlen környezetrombolást, amelyet polgármesterünk 1 év semmittevés után kárelhárítás jogcímén megrendelt, másrészt azt a szégyent, amely Küller János 2002 óta – 2010 és 2014 közötti 4 év szünettel –, immáron 16 éve tartó polgármesterkedésének egyik eredménye: a szemetes, az átereszeknél tisztítatlan, elhanyagolt patakmedret, amely számos kérdést felvetett a tüntetésen részt vevőkben, s egyúttal egy közös megállapításra jutottunk: ennek a falunak nincs gazdája.

Az Önkormányzat nyári népszavazási kezdeményezése több falubeli lakost is véleményének megfogalmazására sarkallt. A következő cikkben Dr. Fiák István gondolatait, kérdéseit olvashatják a témában.