A Borosjenői patak vizsgálata és Pilisborosjenő zöldhálózati fejlesztési lehetőségei

Tisztelt Olvasók!

Közösségi jövőkép alkotás vonatkozásában Kincs került elő Richter Flóra személyében, bemutatásra kerülő munkájában. Most megosztásra kerülő szakdolgozata 2013-ben íródott, de alapgondolatai a mai napig aktuálisak.

Flóra iskolája (Budapesti Corvinus, Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék) és konzulense is nagyra értékelte az akkori dolgozatot. A tanszékkel való együttműködés lehetősége mind a mai napig adott. Más település esetében arra is volt példa, hogy tanszék a helyi önkormányzattal együttműködve tervpályázatot hirdetett a végzős diákok körében, tanárok és diákok együtt dolgozták ki az optimális megoldást a falu központjának megújítására.

Én hiánypótló kincsnek érzem szakdolgozatát. Alapos, precíz, szakszerű munka. Előremutató. Fenntartható, közösségi, működtethető. Nekem élvezet volt olvasni. Szerintem a faluközpont fejlesztéséhez alapmű.

 Az Önkormányzat is a településfejlesztési eszközök megújításán dolgozik.  Tapasztaltuk azonban, hogy ebbe a folyamatba beleszólni nem lehet. A lakossági, szakmai és sokszor a képviselői tiltakozások ellenére az ottani folyamatok többnyire önkényesen és átláthatatlanul, „megállíthatatlan gyorsvonat módjára” haladnak.

Véleményem szerint az Önkormányzati fejlesztési elképzelések több éve nem kellő hangsúllyal foglalkoznak a patak , gyalogos járdák, , parkok, terek, játszóterek, sportolási és turisztikai lehetőségek, közösségi terek, közösségi épületek fejleszthetőségével, a meglévő természeti értékek megóvásával.

Egyik negatív példája a sajátos, helyi információ áramlásnak, hogy Flóra szakdolgozatát ugyan jó pár éve a polgármester megismerte, de tudomásom szerint az abban foglalt gondolatok semmilyen formában sem jutottak el a képviselőkhöz, a főépítészhez, a település fejlesztéssel foglalkozó tervezőkhöz, a lakossághoz. Kár, hogy eddig nem a közös tovább gondolkodás útját járta be ez a dokumentum.

Szerintem érdemes ezen változtatnunk!

Flóra segítsége úgy érzem nagyon hasznos a falu egészére vonatkozó kívüli, közösségi településfejlesztési vízió megalkotásához, amelyen magam is sokat dolgozom. Ehhez a munkához keresünk községünkért tenni akaró társakat, függetlenül attól, hogy melyik helyi közösség tagjai, vagy egyáltalán tagjai-e jelenleg bármelyik helyi közösségnek.

A 2097.hu nyitottsága befogadókészsége, tagsága és szabadon elérhető publikációs felületei nagyban segítik munkánkat. Természetesen közös felhívásunkkal a Hírmondó Szerkesztőségét is meg fogjuk keresni.

Kérem, aki kedvet érez közösségi szakmai munkához, az jelentkezzen ezen cikk alatt elérhető komment szekcióban, vagy akit zavarna adatainak megjelenése ezen a felületen, az írjon emailt a kozossegifalufejlesztes@gmail.com emailcímünkre!

Önszerveződésünk, munkavégzésünk sürgős mert, szeretnénk ha munkánk az Önkormányzati hivatalos település fejlesztési eszközök: (Helyi Építési Szabályzás (HÉSZ), Szabályozási Terv (SZT) Település képi Arculati Könyv (TAK) ) végső egyeztetéseire még hatással tudnánk lenni.

Szalai Péter

Kapcsolódó eddigi falufejlesztési ötleteink és szakmai támogatóink

Amint látható, a legtöbb falufejlesztési lehetőség egyelőre csak ötlet stádiumban van, és még nincsen sem projektvezetője sem. Bizonyára számos további jó ötlettel lehetne még kiegészíteni a listát! Ezért tisztelettel kérem és bátorítom minden falubéli polgártársamat, hogy ha valamelyik ötlet megnyerte tetszését, és szívesen részt venne a kidolgozásában vagy a kivitelezésében, írjon nekünk a kozossegifalufejlesztes@gmail.com címünkre! Ugyanígy várjuk a további jó ötleteket is komment formájában vagy emailben! Köszönjük!

Ssz Projekt neve Szakmai téma vezető
1 Közlekedési hálózat a faluban gyalogos és babakocsis szemmel
2 Sétáló utca, egyirányú utcák kialakíthatóságnak vizsgálata
3 Patak rehabilitáció, források feltárása Richter Flóra
4 Parkok, terek újra gondolása Richter Flóra
5 Faluközponti parkolók funkcionális átértelmezése
6 Régi közkutak felújítása
7 Szedmák-ház és környékének rendezési terve
8 Strand-röplabda pálya
9 Focipálya újratöltve
10 Utcai fitnesz tér
11 Óvoda(k) bővíthetőségének vizsgálata
12 Játszótér fejlesztésének támogatása, Új játszótér létesítése
13 Fasor a Teve szikláig Tömöri Balázs
14 Kevély-nyergi turistaház új helyen
15 Iskolakert az Aurában
16 Sport és szabadidős pályák az új a Iskola közelében Peltzer Ferenc
17 Közösségi tyúktartás Marton Gergely
18 Közösség által támogatott gyümölcsös Bihaly Áron
19 Közösségi kert kialakítása
20 Lovas élet összefogása, infrastruktúra fejlesztés Bubik Szabolcs
21 Erdei fitnesz tér, szalonnasütő-piknikelő terület
22 Meditációs park a Teve sziklánál
23 Promenád a Kevélyek alatt Aczél Ferenc
24 Kövesbérci / Kevélyhegyi tanösvény
25 Védett növények körtúrák, Tanösvény Erdélyi Ferenc

Flóra előszava

Kedves Pilisborosjenőiek!

Az elmúlt hónapokban érezhetően megnőtt a faluban a „közös ügyek” iránti érdeklődés. Ezt a lendületet és érdeklődési hullámot kihasználva szeretném szélesebb körben is megosztani 2013-ban készült szakdolgozatomat.

A dolgozat középpontjában a Borosjenői patak, mint a falu lehetséges zöldhálózati rendszerének a gerincvonala áll.  Foglalkoztam a falumag és a patak térszerkezeti változásaival, a vízgyűjtő árokrendszerek történetével, vizsgáltam a területet érintő fejlesztési és rendezési terveket és a patakrendezés hazai gyakorlatát, jövőbe mutató lehetőségeit.

A patakot bejártam, a jellemző pontokon felmérési metszeteket készítettem, a meder és a vízfolyás állapotát értékeltem, végül a felmerülő funkcionális és esztétikai konfliktusokra kínált megoldási javaslataimat bontottam ki.

A forgalmi rend átalakításával, új gyalogos közlekedési kapcsolatok létesítésével, új közösségi terek kialakításával és a patakmeder rehabilitációjával egy emberközeli, szerethető és fenntartható falumagot lehetne kialakítani. Dolgozatomban olyan fejlesztéseket javasoltam, amik nekünk, itt lakóknak a mindennapjait teszik jobbá. A vadregényes Mózer-árok újból járhatóvá tétele és az egykori forrás felkutatása új gyalogoskapcsolatot, „zöld utat” jelentene a falu és a Kevélyek között, míg a Pilisborosjenőt az óbudai vasútállomással összekötő patakparti kerékpárút valódi alternatívát kínálna az autós közlekedésre.

A dolgozatot négy éve írtam és alapvetően az egyetem elvárásainak kívánt megfelelni.  Azóta természetesen sok minden változott, néhány kérdés aktualitását vesztette, új kérdésekre kellene megtalálni a választ.

Ezt az anyagot gondolatébresztőnek szánom. Jó volna létrehozni egy szakmai csapatot, közösen átgondolni a falu zöldhálózati rendszerének alapvonalait és a benne rejlő lehetőségeket. Aki kedvet érez egy ilyen közös munkához, annak a jelentkezését várjuk. …

Hogy ne csak azt tudjuk, hogy mit NEM szeretnénk, hanem azt is, hogy mit IGEN… 🙂

Richter Flóra

SZAKDOLGOZAT

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

A Borosjenői patak vizsgálata és Pilisborosjenő zöldhálózati fejlesztési lehetőségei

Richter Flóra

2013

Kivonat

Szakdolgozatomban a Pilisborosjenői patakkal, annak zöldsávjával és környezetével foglalkoztam az eredésétől a Pilisborosjenő és Üröm közigazgatási határáig terjedő szakaszon. Célom volt, hogy megoldást találjak a település vízelvezetési hiányosságaiból fakadó konfliktusokra és a patakmenti területekre olyan fejlesztési javaslatokat tegyek, melyek élhetővé teszik a település központját, ökológiai és esztétikai értéket hordoznak.

A földrajzi és táji adottságok vizsgálata után a település és a vízfolyás fejlődéstörténetével foglalkoztam. A falu szerkezetének fő meghatározója maga a patak, így ezekre szerves egységként kell tekinteni. A katonai felmérések térképei rámutatnak, hogy milyen hosszú múltra tekint vissza a település központjának egyedi szerkezete, a patak vonalát közrefogó két út, a Fő út és a Budai út között kialakuló orsó alakú teresedés kis kőhidaival, sváb hagyományokat őrző kőházaival. A XIX. és XX. század fordulójára jellemző pezsgő életet visszaállítandó értéknek tartom. Ekkoriban érezhető volt a polgárosodó főváros közelsége, kis üzletek, éttermek, fürdő és mozi várta az ide látogatókat a festői szépségű pilisi falucskában. A XX. század második fele nagy változásokat hozott, megkezdődött veszélyeket magában rejtő terjeszkedés, lakosságnövekedés, ekkor a vízelvezető árkok nagy részét feltöltötték, a forrásokat és árkokat elhanyagolták a patakot több helyen befedték.

A Pilisborosjenő területére elkészült településrendezési és fejlesztési terveket áttanulmányoztam, dolgozatom témájának szempontjából érdekes pontokat kiemelve tartalmukat röviden összegeztem. Foglalkoztam a hosszú távú településfejlesztési koncepciókkal, a településközpont rehabilitációjára elkészült akciótervvel, a Településrendezési Tervvel, valamint egy vízrendezési engedélyezési tervvel.

A helyi viszonyok megismerése után a patakrendezés rövid történetét ismertettem, kitértem a jelen ellentmondásos gyakorlatára és foglalkoztam a korszerű patakrendezés lehetőségeivel. Két elkészült diplomamunkát részletesebben vizsgáltam, melyek szintén Budapest agglomerációs körzetében lévő vízfolyások rehabilitációjával foglalkoznak. Ezek Báthoryné Nagy Ildikó Rékának a Hosszúréti-patakkal foglalkozó munkája és Makrai Lilinek a Rákos-patak péceli szakaszával foglalkozó dolgozata. Ezek felépítése, szemlélete irányadó volt dolgozatom megírásánál.

A tervi előzmények és a szakirodalom tanulmányozása után a saját helyszíni bejárásaim alapján tapasztalt eredményeket írtam le. A vizsgálati területemet területhasználati, megközelíthetőségi és funkcionális szempontok alapján öt szakaszra bontottam. A szakaszokon több meder-keresztmetszetet rajzoltam, vizsgálataimat részletes szöveges értékelések után táblázatokban foglaltam össze. Összességében  elmondható, hogy a patak állapota elhanyagolt, jellemző a hordalékfeltöltődés, a kis mértékű szennyezés. A patak nagyobb részén földmedrű, néhány rövid szakaszon zárt csatornaszakaszban halad a víz, mely szakaszok átépítése indokolt. A nyitott szakaszokon a meder 1-4 m mély, partfalai igen meredekek. A patakot követő vegetáció dús, jellemző alkotója a fehér akác (Robinia pseudoacatia) és a fekete bodza (Sambucus nigra). A vízfolyás felmérése után a vízgyűjtő árokrendszer bejárásával és a patakot tápláló források feltérképezésével foglalkoztam. Felméréseim eredményét konfliktuselemzés és értékvizsgálat elvégzésével, valamint a SWOT analízis módszerével elemeztem. A vizsgálatok során felmerülő, megoldásra váró konfliktusokat összesítettem: A települést fenyegető egyik fő veszélyforrás a túlzott terjeszkedés, ezen túl megoldást kell találni a közlekedési és esztétikai konfliktusok feloldására és a zöldhálózati rendszer fejlesztésére. A vízgyűjtőterületen a vízelvezetési problémákat és az ebből fakadó pincevizesedéseket orvosolni kell, gondoskodni kell a zárt csatornaszakaszok átépítéséről és a patak medrének helyreállításáról.

Az utolsó fejezetben a javaslataimat fogalmaztam meg. Foglalkoztam a patak zöldhálózati szerepével, a patakkal, mint települési zöldfolyosóval és az ebben rejlő lehetőségekkel, a településkarakter kialakításával és a települési értékvédelem lehetőségeivel. A településrendezési és környezetalakítási javaslatok pontjában javaslatot tettem a középületek fejlesztésére és elhelyezésére. A forgalomcsökkentést tehermentesítő körutak kiépítésével és a Budai út egy szakaszán egyirányú forgalmi rend bevezetésével kívántam megoldani, valamint javaslatot tettem a parkolóterületek elhelyezésére is.

A gyalogosforgalom erősítése és új közösségi terek kialakítása érdekében új járdaszakaszokat és egy patakparti gyalogos sétányt terveztem.

A Kossuth téren új zöldfelület kialakítására lenne lehetőség, a Bárdi Ödön sétány alatt új piactér épülhetne. A magántelkek közt futó patakszakaszon a település két központi területének összekötésére egy patakparti tanösvény kialakítását javasoltam, mely egyben a patak fenntartási útvonalaként is szolgálhatna. A Borosjenői patak mentén új kerékpárút építését javaslom Ürömön keresztül egészen a Bécsi útig. Borosjenő területén a kerékpáros és gyalogos út mentén új játszóterek, pihenőterületek és egy tornapálya kapna helyet. Nagy hangsúlyt fektettem a turisztikai fejlesztésekre, mint például a Mózer-árok tanösvény kialakítására, új étterem, egy borospince, egy bevásárló udvar és egy panzió üzemeltetésére tettem javaslatokat.

A patakmeder helyreállítására a pusztán növényi alapanyagokból építkező biotechnika módszereit ajánlottam, melyeket dolgozatomban részletesen ismertettem. Végül összeállítottam egy növényalkalmazási javaslatot pontos fajták megnevezésével, összefoglaltam a vízrendezési munkák előfeltételeit és kitértem a szükséges fenntartási munkákra. Dolgozatom mellékletében a meder-keresztmetszeteken túl megtekinthető egy javaslati tervlap, a biotechnikai módszerek szerkezeti ábrái, két mintakeresztmetszet a vonalas zöldfelületi elemek kialakítására, valamint két látványterv a Kossuth tér és a tervezett piactér kialakítására.

Remélem, hogy szakdolgozatomnak hasznát veszi majd a falu, a jövőben további tervezési munkák háttéranyagául szolgálhat. A patak helyreállítására kis költségvetésű, egyszerűen megvalósítható módszereket javasoltam, így a tervezési és kivitelezési munkákba a lakosság bevonását is elképzelhetőnek tartom.

A Borosjenői patak vizsgálata és Pilisborosjenő zöldhálózati fejlesztési lehetőségei - szakdolgozat
Dolgozat letöltése
Melléklet letöltése
2018-01-31T23:03:01+00:002017. 12. 12.|Szakmai vélemény, Településfejlesztési koncepció|

About the Author:

Hagyj üzenetet