A Borosjenői patak vizsgálata és Pilisborosjenő zöldhálózati fejlesztési lehetőségei

Tisztelt Olvasók!

Közösségi jövőkép alkotás vonatkozásában Kincs került elő Richter Flóra személyében, bemutatásra kerülő munkájában. Most megosztásra kerülő szakdolgozata 2013-ben íródott, de alapgondolatai a mai napig aktuálisak.

Flóra iskolája (Budapesti Corvinus, Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék) és konzulense is nagyra értékelte az akkori dolgozatot. A tanszékkel való együttműködés lehetősége mind a mai napig adott. Más település esetében arra is volt példa, hogy tanszék a helyi önkormányzattal együttműködve tervpályázatot hirdetett a végzős diákok körében, tanárok és diákok együtt dolgozták ki az optimális megoldást a falu központjának megújítására.

Én hiánypótló kincsnek érzem szakdolgozatát. Alapos, precíz, szakszerű munka. Előremutató. Fenntartható, közösségi, működtethető. Nekem élvezet volt olvasni. Szerintem a faluközpont fejlesztéséhez alapmű.

 Az Önkormányzat is a településfejlesztési eszközök megújításán dolgozik.  Tapasztaltuk azonban, hogy ebbe a folyamatba beleszólni nem lehet. A lakossági, szakmai és sokszor a képviselői tiltakozások ellenére az ottani folyamatok többnyire önkényesen és átláthatatlanul, „megállíthatatlan gyorsvonat módjára” haladnak.

Véleményem szerint az Önkormányzati fejlesztési elképzelések több éve nem kellő hangsúllyal foglalkoznak a patak , gyalogos járdák, , parkok, terek, játszóterek, sportolási és turisztikai lehetőségek, közösségi terek, közösségi épületek fejleszthetőségével, a meglévő természeti értékek megóvásával.

Egyik negatív példája a sajátos, helyi információ áramlásnak, hogy Flóra szakdolgozatát ugyan jó pár éve a polgármester megismerte, de tudomásom szerint az abban foglalt gondolatok semmilyen formában sem jutottak el a képviselőkhöz, a főépítészhez, a település fejlesztéssel foglalkozó tervezőkhöz, a lakossághoz. Kár, hogy eddig nem a közös tovább gondolkodás útját járta be ez a dokumentum.

Szerintem érdemes ezen változtatnunk!

Flóra segítsége úgy érzem nagyon hasznos a falu egészére vonatkozó kívüli, közösségi településfejlesztési vízió megalkotásához, amelyen magam is sokat dolgozom. Ehhez a munkához keresünk községünkért tenni akaró társakat, függetlenül attól, hogy melyik helyi közösség tagjai, vagy egyáltalán tagjai-e jelenleg bármelyik helyi közösségnek.

A 2097.hu nyitottsága befogadókészsége, tagsága és szabadon elérhető publikációs felületei nagyban segítik munkánkat. Természetesen közös felhívásunkkal a Hírmondó Szerkesztőségét is meg fogjuk keresni.

Kérem, aki kedvet érez közösségi szakmai munkához, az jelentkezzen ezen cikk alatt elérhető komment szekcióban, vagy akit zavarna adatainak megjelenése ezen a felületen, az írjon emailt a kozossegifalufejlesztes@gmail.com emailcímünkre!

Önszerveződésünk, munkavégzésünk sürgős mert, szeretnénk ha munkánk az Önkormányzati hivatalos település fejlesztési eszközök: (Helyi Építési Szabályzás (HÉSZ), Szabályozási Terv (SZT) Település képi Arculati Könyv (TAK) ) végső egyeztetéseire még hatással tudnánk lenni.

Szalai Péter

Kapcsolódó eddigi falufejlesztési ötleteink és szakmai támogatóink

Amint látható, a legtöbb falufejlesztési lehetőség egyelőre csak ötlet stádiumban van, és még nincsen sem projektvezetője sem. Bizonyára számos további jó ötlettel lehetne még kiegészíteni a listát! Ezért tisztelettel kérem és bátorítom minden falubéli polgártársamat, hogy ha valamelyik ötlet megnyerte tetszését, és szívesen részt venne a kidolgozásában vagy a kivitelezésében, írjon nekünk a kozossegifalufejlesztes@gmail.com címünkre! Ugyanígy várjuk a további jó ötleteket is komment formájában vagy emailben! Köszönjük!

Flóra előszava

Kedves Pilisborosjenőiek!

Az elmúlt hónapokban érezhetően megnőtt a faluban a „közös ügyek” iránti érdeklődés. Ezt a lendületet és érdeklődési hullámot kihasználva szeretném szélesebb körben is megosztani 2013-ban készült szakdolgozatomat.

A dolgozat középpontjában a Borosjenői patak, mint a falu lehetséges zöldhálózati rendszerének a gerincvonala áll.  Foglalkoztam a falumag és a patak térszerkezeti változásaival, a vízgyűjtő árokrendszerek történetével, vizsgáltam a területet érintő fejlesztési és rendezési terveket és a patakrendezés hazai gyakorlatát, jövőbe mutató lehetőségeit.

A patakot bejártam, a jellemző pontokon felmérési metszeteket készítettem, a meder és a vízfolyás állapotát értékeltem, végül a felmerülő funkcionális és esztétikai konfliktusokra kínált megoldási javaslataimat bontottam ki.

A forgalmi rend átalakításával, új gyalogos közlekedési kapcsolatok létesítésével, új közösségi terek kialakításával és a patakmeder rehabilitációjával egy emberközeli, szerethető és fenntartható falumagot lehetne kialakítani. Dolgozatomban olyan fejlesztéseket javasoltam, amik nekünk, itt lakóknak a mindennapjait teszik jobbá. A vadregényes Mózer-árok újból járhatóvá tétele és az egykori forrás felkutatása új gyalogoskapcsolatot, „zöld utat” jelentene a falu és a Kevélyek között, míg a Pilisborosjenőt az óbudai vasútállomással összekötő patakparti kerékpárút valódi alternatívát kínálna az autós közlekedésre.

A dolgozatot négy éve írtam és alapvetően az egyetem elvárásainak kívánt megfelelni.  Azóta természetesen sok minden változott, néhány kérdés aktualitását vesztette, új kérdésekre kellene megtalálni a választ.

Ezt az anyagot gondolatébresztőnek szánom. Jó volna létrehozni egy szakmai csapatot, közösen átgondolni a falu zöldhálózati rendszerének alapvonalait és a benne rejlő lehetőségeket. Aki kedvet érez egy ilyen közös munkához, annak a jelentkezését várjuk. …

Hogy ne csak azt tudjuk, hogy mit NEM szeretnénk, hanem azt is, hogy mit IGEN… 🙂

Richter Flóra

SZAKDOLGOZAT

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

A Borosjenői patak vizsgálata és Pilisborosjenő zöldhálózati fejlesztési lehetőségei

Richter Flóra

2013

Kivonat

Szakdolgozatomban a Pilisborosjenői patakkal, annak zöldsávjával és környezetével foglalkoztam az eredésétől a Pilisborosjenő és Üröm közigazgatási határáig terjedő szakaszon. Célom volt, hogy megoldást találjak a település vízelvezetési hiányosságaiból fakadó konfliktusokra és a patakmenti területekre olyan fejlesztési javaslatokat tegyek, melyek élhetővé teszik a település központját, ökológiai és esztétikai értéket hordoznak.

A földrajzi és táji adottságok vizsgálata után a település és a vízfolyás fejlődéstörténetével foglalkoztam. A falu szerkezetének fő meghatározója maga a patak, így ezekre szerves egységként kell tekinteni. A katonai felmérések térképei rámutatnak, hogy milyen hosszú múltra tekint vissza a település központjának egyedi szerkezete, a patak vonalát közrefogó két út, a Fő út és a Budai út között kialakuló orsó alakú teresedés kis kőhidaival, sváb hagyományokat őrző kőházaival. A XIX. és XX. század fordulójára jellemző pezsgő életet visszaállítandó értéknek tartom. Ekkoriban érezhető volt a polgárosodó főváros közelsége, kis üzletek, éttermek, fürdő és mozi várta az ide látogatókat a festői szépségű pilisi falucskában. A XX. század második fele nagy változásokat hozott, megkezdődött veszélyeket magában rejtő terjeszkedés, lakosságnövekedés, ekkor a vízelvezető árkok nagy részét feltöltötték, a forrásokat és árkokat elhanyagolták a patakot több helyen befedték.

A Pilisborosjenő területére elkészült településrendezési és fejlesztési terveket áttanulmányoztam, dolgozatom témájának szempontjából érdekes pontokat kiemelve tartalmukat röviden összegeztem. Foglalkoztam a hosszú távú településfejlesztési koncepciókkal, a településközpont rehabilitációjára elkészült akciótervvel, a Településrendezési Tervvel, valamint egy vízrendezési engedélyezési tervvel.

A helyi viszonyok megismerése után a patakrendezés rövid történetét ismertettem, kitértem a jelen ellentmondásos gyakorlatára és foglalkoztam a korszerű patakrendezés lehetőségeivel. Két elkészült diplomamunkát részletesebben vizsgáltam, melyek szintén Budapest agglomerációs körzetében lévő vízfolyások rehabilitációjával foglalkoznak. Ezek Báthoryné Nagy Ildikó Rékának a Hosszúréti-patakkal foglalkozó munkája és Makrai Lilinek a Rákos-patak péceli szakaszával foglalkozó dolgozata. Ezek felépítése, szemlélete irányadó volt dolgozatom megírásánál.

A tervi előzmények és a szakirodalom tanulmányozása után a saját helyszíni bejárásaim alapján tapasztalt eredményeket írtam le. A vizsgálati területemet területhasználati, megközelíthetőségi és funkcionális szempontok alapján öt szakaszra bontottam. A szakaszokon több meder-keresztmetszetet rajzoltam, vizsgálataimat részletes szöveges értékelések után táblázatokban foglaltam össze. Összességében  elmondható, hogy a patak állapota elhanyagolt, jellemző a hordalékfeltöltődés, a kis mértékű szennyezés. A patak nagyobb részén földmedrű, néhány rövid szakaszon zárt csatornaszakaszban halad a víz, mely szakaszok átépítése indokolt. A nyitott szakaszokon a meder 1-4 m mély, partfalai igen meredekek. A patakot követő vegetáció dús, jellemző alkotója a fehér akác (Robinia pseudoacatia) és a fekete bodza (Sambucus nigra). A vízfolyás felmérése után a vízgyűjtő árokrendszer bejárásával és a patakot tápláló források feltérképezésével foglalkoztam. Felméréseim eredményét konfliktuselemzés és értékvizsgálat elvégzésével, valamint a SWOT analízis módszerével elemeztem. A vizsgálatok során felmerülő, megoldásra váró konfliktusokat összesítettem: A települést fenyegető egyik fő veszélyforrás a túlzott terjeszkedés, ezen túl megoldást kell találni a közlekedési és esztétikai konfliktusok feloldására és a zöldhálózati rendszer fejlesztésére. A vízgyűjtőterületen a vízelvezetési problémákat és az ebből fakadó pincevizesedéseket orvosolni kell, gondoskodni kell a zárt csatornaszakaszok átépítéséről és a patak medrének helyreállításáról.

Az utolsó fejezetben a javaslataimat fogalmaztam meg. Foglalkoztam a patak zöldhálózati szerepével, a patakkal, mint települési zöldfolyosóval és az ebben rejlő lehetőségekkel, a településkarakter kialakításával és a települési értékvédelem lehetőségeivel. A településrendezési és környezetalakítási javaslatok pontjában javaslatot tettem a középületek fejlesztésére és elhelyezésére. A forgalomcsökkentést tehermentesítő körutak kiépítésével és a Budai út egy szakaszán egyirányú forgalmi rend bevezetésével kívántam megoldani, valamint javaslatot tettem a parkolóterületek elhelyezésére is.

A gyalogosforgalom erősítése és új közösségi terek kialakítása érdekében új járdaszakaszokat és egy patakparti gyalogos sétányt terveztem.

A Kossuth téren új zöldfelület kialakítására lenne lehetőség, a Bárdi Ödön sétány alatt új piactér épülhetne. A magántelkek közt futó patakszakaszon a település két központi területének összekötésére egy patakparti tanösvény kialakítását javasoltam, mely egyben a patak fenntartási útvonalaként is szolgálhatna. A Borosjenői patak mentén új kerékpárút építését javaslom Ürömön keresztül egészen a Bécsi útig. Borosjenő területén a kerékpáros és gyalogos út mentén új játszóterek, pihenőterületek és egy tornapálya kapna helyet. Nagy hangsúlyt fektettem a turisztikai fejlesztésekre, mint például a Mózer-árok tanösvény kialakítására, új étterem, egy borospince, egy bevásárló udvar és egy panzió üzemeltetésére tettem javaslatokat.

A patakmeder helyreállítására a pusztán növényi alapanyagokból építkező biotechnika módszereit ajánlottam, melyeket dolgozatomban részletesen ismertettem. Végül összeállítottam egy növényalkalmazási javaslatot pontos fajták megnevezésével, összefoglaltam a vízrendezési munkák előfeltételeit és kitértem a szükséges fenntartási munkákra. Dolgozatom mellékletében a meder-keresztmetszeteken túl megtekinthető egy javaslati tervlap, a biotechnikai módszerek szerkezeti ábrái, két mintakeresztmetszet a vonalas zöldfelületi elemek kialakítására, valamint két látványterv a Kossuth tér és a tervezett piactér kialakítására.

Remélem, hogy szakdolgozatomnak hasznát veszi majd a falu, a jövőben további tervezési munkák háttéranyagául szolgálhat. A patak helyreállítására kis költségvetésű, egyszerűen megvalósítható módszereket javasoltam, így a tervezési és kivitelezési munkákba a lakosság bevonását is elképzelhetőnek tartom.