Szerintem a falunkban…

Pilisborosjenő értékeiről és jövőjéről szóló kérdőíves felmérés eredményei

A 2097 Csoport Egyesület egy átfogó kérdőív segítségével mérte fel a pilisborosjenőiek véleményét falunk jelenéről és jövőjéről. A kérdőívet on-line és papír alapon is ki lehetett tölteni, egy-egy nyomtatott kérdőívet igyekeztünk eljuttatni minden pilisborosjenői postaládába. A kutatás eredménye a 449 darab, demográfiailag jól kiegyenlített önkéntes résztvevővel reprezentatívnak tekinthető, tehát hiteles képet fest az itt élők értékrendjéről és a falu jövővel kapcsolatos várakozásairól.

Az itt lakók a falu gazdasági, társadalmi környezetében a személyes emberi kapcsolódásoknak és az önszerveződő kisközösségek jelenlétének tulajdonítanak kiemelt fontosságot. Az épített környezet tekintetében a csend és nyugalom, az átmenő forgalom nélküli zsákfalu jelleg és a laza beépültség a három legfontosabbnak ítélt tényező. A természeti környezet értékeinek megóvása kapta a leginkább egyhangú, kiemelt fontosságú támogatást (97,7 – 99%), kijelölve, hogy a természet védelme és a település természetbe ágyazottságának megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen az összes többi szempont (gazdaságosság, beépítések, turizmus stb.) felett.

A válaszadók községünkben a közterületek tisztaságát, rendezettségét; a környezettudatosságot és környezetvédelmet; valamint az épített környezet igényességét fejlesztenék leginkább. Szintén jelentős igény merül fel a közös jövőkép kialakítására, továbbá a közösségi konfliktusok megelőzésére és kezelésére.

A pilisborosjenőiek pályázati források kihasználásában (96% támogatja) és az ingatlan befektetők nagyobb hozzájárulásában (61%) látják a bevételszerzési lehetőségeket. A leginkább elutasított megoldási mód az adók megemelése (86% ellenzi). Egyöntetűen úgy vélik, hogy a lakóterületek további növelése nem oldja meg a falu anyagi gondjait (97%), és nem is támogatják, hogy az önkormányzat ingatlanfejlesztő tevékenységet végezzen. Egybehangzóan a falusi fiatalság véleményével a falu további bővülését vagy teljes mértékben elutasítják, vagy abban az esetben kis mértékben elfogadhatónak tartják, ha az a sokakat érintő közösségi igények mentén, az értékeinkre maximálisan vigyázva történik.

A válaszadók a falu vezetését hat kategóriában értékelve minden esetben nagyon gyenge illetve gyenge minőségűnek ítélték, fontosnak tartják az átláthatóság, a nyilvánosság, a bevonás és az ügyfélközpontúság javítását, valamint jelentős igény mutatkozik a vezetők megfelelő személye és a vezetés kommunikációjának fejlesztése iránt is.

A falusiak szívesen látnának egy, az önkormányzat munkájának segítése érdekében tevékenykedő, a választási ciklusoktól független, köztiszteletben álló helyiek alkotta tanácsadó testületet, több mint 50%-uk személyesen is hozzájárulna a falu jobbításához önkéntes munka által.

A sürgősen megoldandó hiányosságok közül a Fő út és Budai út felújítását, a zöld területek fejlesztését – beleértve a patakpart rendkívül aktuális kérdését, valamint a tömegközlekedés Csillaghegy irányú kibővítését sorolták legtöbben a legfontosabb kategóriába.

A kérdőíves felmérés legfontosabb tanulsága, hogy Pilisborosjenő lakossága mennyire egységes nézeteket vall a falu jelenéről, és jövőjéről, mely egyértelmű iránymutatásul szolgál mind a jelen, mind a jövőbeli faluvezetés számára. Ezt felhasználva a 2097 Csoport Egyesület októbertől folytatja az önkormányzat szervezésében elkezdett, ám időközben elakadt Településfejlesztési koncepció és stratégia kidolgozását, hogy az valóban a falu lakosságának érdekét mutassa egy szűk érdekcsoport tervei helyett.

Pilisborosjenő legfőbb értékei, fejlesztendő tényezői

A kérdőív első szakaszában arra a kérdésre kerestük a választ, melyek falunk legfőbb meglévő értékei a lakosság szemében gazdasági, társadalmi-; épített- és természeti környezet tekintetében valamint Budapesttel való kapcsolatunkban. Rákérdeztünk arra is, van-e egyéb olyan dolog, amit értéknek tartanak Pilisborosjenőben.

A falu megőrzendő szociális értékei közül kiemelt fontossága van a személyes emberi kapcsolódásoknak és az önszerveződő kisközösségek jelenlétének, ezt a válaszadók mintegy háromnegyede a nagyon fontos kategóriába sorolta. A sváb hagyományok és a helyi borkultúra legnagyobb arányban közepesen fontos besorolást kapott.

Ön miket tart Pilisborosjenő legfőbb meglévő, megőrzendő értékeinek? – Gazdaság, társadalmi környezet

Az épített környezettel kapcsolatban adott válaszok egyértelműen kijelölik, hogy milyen értékekre kell a szabályozásnál, a falukép változtatásánál figyelni: a falusias hangulatnak, az átmenő forgalom nélküli falunak, a csendnek és nyugalomnak, illetve a laza beépültségnek mind kiemelt fontosságot tulajdonítottak a válaszadók.

Ön miket tart Pilisborosjenő legfőbb meglévő, megőrzendő értékeinek? – Épített környezet

A természeti környezetet nagyra becsülik a falubeliek. Mind a természet közelsége, mind annak szépsége, valamint a védett természeti értékeink kiemelt fontossággal bírnak az itt lakók szemében. Ez alapján egyértelmű, hogy a falu további fejlődése kizárólag ezen értékek sérülése nélkül, ennek alárendelve képzelhető el. Túl azon, hogy a lakosság ilyen nagy fontosságot tulajdonít a falu természeti értékeinek, a későbbi kérdésekből kirajzolódik, hogy igény jelentkezik a környezettudatosság fejlesztése iránt.

Ön miket tart Pilisborosjenő legfőbb meglévő, megőrzendő értékeinek? – Természeti környezet

A Budapesttel való kapcsolat fontossága jelentősen megosztotta a válaszadókat. Legfontosabbnak a szolgáltatások elérését, míg legkevésbé a falu turisztikai célpontként való számontartást érzik fontosnak. Vélhetően jelenleg nem szeretik, inkább csak elszenvedik a lakosok a turizmussal járó hatásokat, de lehetséges bevételi forrásként nagyon sokan éppen ezt jelölték meg a későbbiekben, számos ötletet felsorakoztatva, hogyan lehetne a falu vonzerejét még jobban növelni, és a turizmust a falu javára fordítani.

Ön miket tart Pilisborosjenő legfőbb meglévő, megőrzendő értékeinek? – Kapcsolat a nagyvárossal

Az egyénileg megfogalmazott válaszok összecsengenek az előbbi eredményekkel: a természeti értékek fontossága, a helyi közösség valamint a település csendes, nyugodt jellege fordult elő leggyakrabban.

A kérdőív által felsorolt fejlesztendő értékek közül legnagyobb arányban nagyon fontos kategóriába sorolt fejlesztendő faktor a közterületek tisztasága, rendezettsége (89,5%); a környezettudatosság és környezetvédelem (87,9%); valamint az épített környezet igényessége (81,2%). A közös jövőkép fontosságát a válaszadók 72,2%-a ítélte nagyon fontosnak, amit a közösségi konfliktusok kezelése követ 58,9%-al. A szabadon adott válaszok között az infrastruktúra, ezen belül is az utak és vízelvezetés, a tömegközlekedés és a közterületek; valamint az oktatási intézmények fejlesztése fordult elő legnagyobb számban, ezen felül olyan igények merültek fel –a teljesség igénye nélkül -, mint az Önkormányzat/hivatal működésének javítása, a helyben elérhető szolgáltatások fejlesztése, a fiatalok programlehetőségének elősegítése, a turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása vagy a közösségfejlesztés.

Gazdasági alapok

A falu gazdálkodásának átláthatatlanságát jelzi, hogy a válaszadók több mint 65%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak alig ismeri a falu költségvetését, és mindössze 11 fő (2,4%) állította, hogy ezzel pontosan tisztában van. Figyelembe véve az utóbbi időben megnövekedett érdeklődést a közügyek iránt, továbbá támaszkodva saját tapasztalatainkra, ez aligha írható a lakosok számlájára, hiszen sokszor még közérdekű adatigénylés estén is nehéz a szükséges információhoz hozzájutni.

Mennyire ismeri Ön a falu gazdálkodását, költségvetését?

Ugyan a válaszadók fele elfogadná a helyi magas adókat, amennyiben az a korábban ismertetett értékek megőrzése és a helyi infrastruktúra fejlesztése céljából kerülne felhasználásra az átláthatóság biztosítása mellett, az adók jelenlegi mértékének és az azért cserébe kapott  szolgáltatás és infrastruktúra minőségének arányával az összes válaszadó több, mint 90%-a elégedetlen.

A helyi adó magas szintjének elfogadottsága

Arányosnak tartja-e a helyi adók mértékét az önkormányzat által biztosított szolgáltatások és infrastruktúra minőségével?

A válaszadók egyértelműen kinyilvánították véleményüket a lakóterületek további növelése kapcsán:
– 96,7 %-uk szerint a lakóterületek növelése nem oldja meg a falu gondjait

– 88,1 %-uk nem támogatja, hogy az önkormányzat ingatlanfejlesztő tevékenységet végezzen.

– 98,2 %-uk ellenzi, hogy az önkormányzat több száz millió forintnyi hitelt vegyen fel beépítetlen magánterületek közművesítése érdekében

A válaszokból kirajzolódó eredmény egyértelmű üzenet Polgármester Úr és a képviselő testület számára, hogy a falu fejlesztésre kijelölt területei kapcsán végzett önkormányzati tevékenységet azonnal függesszék fel és a lakossági igények figyelembevételével gondolják újra!

A válaszadók a pályázati források kihasználásában (96,5%) és az ingatlan befektetők nagyobb hozzájárulásában (61,5%) látja a bevételszerzési lehetőségeket. A leginkább elutasított megoldási mód az adók megemelése (87% ellenzi).

A látszólagos ellentmondás magyarázata, miszerint a felmérésben résztvevők több mint 96%-a gondolja úgy, hogy a lakóterületek további fejlesztése nem oldja meg a falu gondjait, ám a kérdőívek közel 35%-ában az ingatlan befektetők településfejlesztési hozzájárulása, mint potenciális bevételi forrás van megjelölve, az, hogy településünk ugyan hatalmas fejlesztési területekkel rendelkezik, ezekből azonban mostanáig nem származott számottevő pénzbevételünk.

Egyéb bevételi forrásnak legnagyobb számban a turizmus és az iparűzési adóból származó bevételi lehetőségek kihasználását, illetve bevételt jelentő rendezvények, fesztiválok szervezését javasolták.

Ön szerint honnan kellene további bevételeket szereznie a falunak?

Községünk irányítása

A válaszadók a falu vezetését hat kategóriában értékelve minden esetben nagyon gyenge illetve gyenge minőségűnek ítélték Általánosságban elmondható, hogy minden területen jelentős fejlődésre van igény, mivel a vizsgált tényezőkkel kapcsolatban kivétel nélkül erősen kritikus véleményt fogalmaztak meg a falu jelenlegi vezetésével szemben. A kérdőívet kitöltők a stratégiai gondolkodás terén látják a legnagyobb hiányosságot, 96,1%-uk elégedetlen ezzel.

A felsoroltakon túl a falubeliek a vezetők megfelelő személye, és szakértelme, valamint a vezetőség kommunikációja terén szeretnének fejlődést látni.

A jelenlegi vezetés értékelése

Egyesületünk a község irányításában négy alapelvet tart kiemelkedő fontosságúnak: az átláthatóságot, a nyilvánosságot, a bevonást illetve az ügyfélközpontú, szolgáltató működést. A válaszadók mind a négy faluvezetési irányelvet egyaránt fontosnak tartják (> 93%), míg a jelenlegi Önkormányzat működését mind a négy területen zömében gyengének értékelik. Legnagyobb a különbség a kívánt állapot és a jelenlegi önkormányzati működés között az átláthatóság és a bevonás terén mutatkozik, míg az ügyfélközpontúság esetén némileg közelebb esik a két érték.

Az átláthatóságot a válaszadók 80,3%-a minősítette nagyon gyenge vagy gyenge értékűnek. A nyilvánosság esetén ez az érték 64,5%. A válaszadók 83,9%-a szerint a bevonás mértéke szintén nem megfelelő, 61,8%-uk ítélte az ügyfélközpontúságot gyengének. A felsorolt négy érték közül egy esetben sem volt 1,3%-nál több azon válaszadók száma, akik bármelyik területen nagyon jónak ítélték volna az önkormányzatot.

10 kérdőív kitöltőből 9 szívesen látna egy, az önkormányzat munkájának segítése érdekében tevékenykedő, a választási ciklusoktól független, köztiszteletben álló helyiek alkotta tanácsadó testületet. Örvendetes, hogy a válaszadók több mint fele saját maga is hajlandó lenne a falu menedzselését segíteni, összesen 250 önkéntes felajánlás érkezett számtalan szakterületről, melyet 26 kategóriába csoportosítottunk. Ezek közül több, a falu működtetésének szempontjából kiemelt fontosságú területről származik, mint gazdaság/pénzügy, kommunikáció, környezet- és természetvédelem, turizmus, jog stb.

A válaszadók által felajánlott önkéntes segítség szakterület kategóriák szerint

A fejlesztési területek jövője

A válaszadók harmada úgy vélekedik, hogy Pilisborosjenőnek semmiképpen nem szabad tovább növekednie, míg kétharmaduk kismértékű növekedést még el tudna fogadni, amennyiben az a közösségi igények mentén, meglévő értékeinkre vigyázva történik. Mindössze 2%-nyi válaszadó gondolja azt, hogy a falunak korlátok nélkül, óhatatlan nőnie kell.

Egyetért-e Ön a falu beépített területének és lakosságszámának növekedésével?

Amennyiben a növekedés nem elkerülhető, úgy a lakócélú beépítés a Lazarett (68,6%), valamint a Fő út és Budai út közti (63,1%) területen a legelfogadottabb, amennyiben az laza beépítés és/vagy közösségi hasznosítással valósul meg, ám még e két terület beépítését is a válaszadók harmada ellenzi. A legnagyobb elutasítottsága a Kálvária és az Egri vár irányába történő terjeszkedésnek van, a válaszadók 96,2%-a tartja ezt elfogadhatatlannak.

Lakó célú beépítés elfogadottsága a különböző területeken

A gazdasági, ipari célú beépítés elutasítottsága szinte valamennyi fejlesztési területen meglehetősen magas ám a kitöltők többsége a Malomdűlő és a leendő M0 csomópont esetében lehetővé tenne ilyen típusú területhasznosítást, sőt a Fő út és a Budai út közötti területen is elfogadná, ha nincs jobb megoldás.

Gazdasági, ipari célú beépítés elfogadottsága a különböző területeken

A falu adottságaiból adódóan többször visszatérő pont a turizmus jobb kihasználása. A válaszadók egyértelmű többsége (89,9%) a szelíd turizmussal összefüggő fejlesztéseket támogatna településünkön. Sportolási lehetőségek közül legnagyobb támogatottsága a kerékpározásnak és a futásnak van, ezt követően legtöbben úszni és lovagolni szeretnének helyben.

Sürgősen megoldandó feladatok

Figyelembe véve, hogy nem áll végtelen forrás a rendelkezésünkre, a válaszadók priorizálták, hogy mely fejlesztésekre csoportosítanák leginkább a meglévő erőforrásokat.

Infrastruktúra: Fő út és Budai út felújítása (62,9% sorolta legfontosabb vagy fontos kategóriába);  Biztonságos járdák és kerékpárutak (61,5%); Csapadékvíz elvezetés megoldása (48,2%)

Közszolgáltatások: legtöbb legfontosabb vagy fontos szavazatot a tömegközlekedés kiterjesztése kapta Csillaghegy felé (49,1%); közel azonos támogatást kapott három további fejlesztés: óvoda, bölcsőde, sportcsarnok, míg a gazdasági tér kialakítása tűnik a leginkább nélkülözhetőnek.

Közjóléti elemek: Zöld területek fejlesztése (72,1%); Faluközpont, közösségi hely kialakítása (44,6%); Szabadtéri sportolási lehetőségek bővítése (40,1%)

Jól látható, hogy szempontok megadásával a falu lakossága képes rangsorolni az igényeit, meghatározva az Önkormányzat fejlesztési feladatait.

A kérdőív alapján jelentős az igény a községvezetés kommunikációjának javítására. A falu ügyeiről a legtöbben egy jól átlátható, a szükséges információkat elérhetővé tevő honlapon keresztül tájékozódhatnak, de hasonlóképp jelentős érdeklődés mutatkozik a Facebook közösségi oldal alapú tájékoztatásra is.

Fontos kérdés: hogyan tovább?

A felmérés eredménye iránymutatás mind a jelen, mind a jövőbeli faluvezetés számára. Pilisborosjenő lakossága jól láthatóan hasonló irányban gondolkozik a falu jelenéről és jövőjéről. A felmérés eredményeként kirajzolódott, hogy az itt élők elképzelései gyökeresen eltérnek az eddigi önkormányzati törekvésektől, amely a jelenlegi lakóterületek többszörösére növelésében látta és látja a jövőt.

Közös munkánk ezért itt nem érhet véget, vágyott jövőnk a személyes, aktív közreműködésünk nélkül nem fog megvalósulni. Annak érdekében, hogy  elképzeléseinek érvényt szerezhessünk, fontos megalkotnunk Pilisborosjenő új Településfejlesztési koncepcióját, amelyben kijelöljük, hogy milyen faluvá szeretnénk válni az elkövetkezendő évtizedekben, és úgyszintén meg kell alkotnunk Pilisborosjenő Településfejlesztési stratégiáját, amelyben azt határozzuk meg, hogy ez a cél hogyan, milyen lépések egymásutánjával érhető el.

Ezért a 2097 Csoport Egyesület felkérte Gauder Péter településfejlesztési szakembert, hogy a segítségével és a falubeliek valódi, aktív bevonásával befejezzük a 2017-ben elkezdett, ám időközben félbe maradt településfejlesztési munkát. Ezúton is szeretnénk minden lakótársunkat további aktív együttműködésre kérni, hogy a végleges koncepció és stratégia minél több véleményt figyelembe véve, a közös akarat alapján készülhessen el!

A munkában való részvételnek két formája lehetséges:

1. Az Egyesület által szervezett műhelymunkákon való személyes részvétel. A műhelyeket október elején tervezzük lebonyolítani, előre láthatólag péntek esténként (18:00-22:00), illetve a pénteket követő szombaton délelőttől kora délutánig (10:00 – 14:00). A hatékony munka érdekében fontos lenne, hogy a műhelymunkára jelentkezők a lehető legtöbb alkalommal személyesen is jelen legyenek a rendezvényeken, hiszen az egyes összejövetelek tematikája egymásra épül.
2. Ennél kötetlenebbül pedig úgy lehet majd részt venni a közös településfejlesztési munkában, hogy műhelyek után kiadott összefoglalókat áttekintik és a kiadott rövid, célzott kérdőíveket kitöltik.

Mindkét fajta közreműködésre szükség van, hiszen a munka célja pont az lenne, hogy a „végtermék” a lehető legjobban tükrözze az itt élők igényeit. Kérjük Önöket, hogy az alábbi regisztrációs űrlapon jelezzék részvételi szándékukat és azt, hogy milyen módon tudnak részt venni a közös munkában.

Regisztráció közös településfejlesztési munkára

Köszönetnyilvánítás

A 2097 Csoport Egyesület szeretne köszönetet mondani minden önkéntesnek, akik segítsége nélkül ez a felmérés nem valósulhatott volna meg, továbbá a 449 válaszadónak, aki időt szakított a kérdőív kitöltésére!

Az adatgyűjtés 2018. május 5 és augusztus 1 között készült online és papír alapon. A felmérést készítette a 2097 Csoport Egyesület.

A kérdőív munkacsoport tagjai:

Antonovits Ábel,  Antonovits Bence, Bubik Szabolcs, Dömötörfy Zsolt, Kádár Viktor, Tömöri Balázs

2097 Csoport Egyesület @ 2018