Mit tehetnénk a Kossuth téri árvizek megelőzése érdekében?

Elfuserált műszaki megoldások okozzák a Kossuth tér rendszeres elöntését. Utánajártuk.

Az elmúlt évtizedekben a Kossuth teret több alkalommal öntötte el nagy felhőszakadások alkalmával az iszappal, murvával, nagyobb kövekkel és aszfaltdarabokkal elegyes áradás. Az elmúlt 9 évben ezek elkerülése érdekében lényegében semmilyen érdemi erőfeszítés nem történt, a tevékenység mindössze a káresemények utáni romtakarításra szorítkozott, és a 2017-es Vis Maior támogatás 95 millió forintos keretéből is csak egy olyan műszaki megoldás (betonteknő) született, ami se nem szép, se nem alkalmas a hasonló káresemények megelőzésére.

A Kossuth térre vezető árok (egykori patakmeder) hivatott a Teveszikla, a Papi földek, a Szellő köz/Fürdő köz/Szilva köz/Cseresznye köz/Eper köz/Agyagbánya utca, a Petőfi utca és a Szent István utca/Patak utca felől érkező víztömeg elvezetésére, de nem kizárt, hogy a Szent Donáth utca felől is érkezik némi ráadás csapadékvíz nagyobb esőzések esetén. Ez egy igen tekintélyes méretű vízgyűjtő, ahonnan felhőszakadás esetén hatalmas mennyiségű víz folyik le a Kossuth tér irányában. Erre az óvatos becslés szerint is bő 0,5 km2 területű vízgyűjtőre a ma már nem ritka 20-30 mm-es felhőszakadás esetén 10-15 millió liter eső hullik, és ennek jelentős része ömlik le a buszvégállomás irányában.

A legelső Kossuth téri áradás, aminek pusztítását meg is örökítettem, 2010-ben volt, ekkor készült az alábbi videó:

Ezt az irtózatos mennyiségű vizet ennek a kis “víznyelőcskének” kellene elnyelnie. A víztömegnek egy 60 cm átmérőjű, nagyjából kör keresztmetszetű lyukon kell átfolynia, ami az érkező víz folyásirányával párhuzamosan van elhelyezve, így a nagy sebességgel lezúduló hordalékos áradásnak 90 fokos kanyart kellene bevennie, mielőtt újabb 90 fokkal elfordulva a Kossuth tér alatt húzódó betoncsőben tovább folyna.

Kossuth téri áteresz

A Kossuth téri víznyelő folyásirányra merőleges lezárással

Kossuth téri áteresz
Kossuth téri áteresz

Ezen a 60 cm átmérőjű, merőlegesen elhelyezett lyukon kell átfolynia a felhőszakadás víztömegének

Az nyilván senkit nem lep meg, hogy a nagy sebességgel áramló víz nem szeret derékszögben kanyarodni, minden ilyen esetben torlódás és visszaduzzasztó hatás lép fel.

Különösen igaz ez a víz által sodort nagy méretű kövekre, aszfaltdarabokra, amelyek kanyarodás helyett az áramló víz nyomásának engedve a víz útját elzáró merőleges falhoz préselődnek, fokozatosan elzárva a folyás útját. Ez történt legutóbb is, amit az tett teljessé, hogy a mederből kilépő víz az áteresz tetejére rábiggyesztett betonfedelet leemelte, az ráesett az ott lévő törmelékre, teljesen elgátolva a víz útját. A képződött gát jól látszik az áradást követően készült fényképfelvételen.

Kossuth téri áteresz

Ezen a torlaszon kis túlzással egy csepp víz nem juthatott át, ahogy az alábbi videón is jól látszik

A dilettánsnak tűnő műszaki megoldások sora azonban ezzel még nem ér véget. Kíváncsiságból lemásztam az áteresz mélyére, hogy megnézzem, eleink mekkora vízmennyiségre tervezték a Kossuth tér alatti alagcsövezést. Meglepődve tapasztaltam, hogy a cső átmérője 110 cm (!), keresztmetszete tehát közel 1 m2. ehhez képest a 60 cm-es lyuk keresztmetszete mindössze 0,28 m2, tehát a tér alatt húzódó alagcső jóval több mint 3x-os vízmennyiséget lenne képes átengedni, ha mesterségesen nem szűkítenénk le előtte a keresztmetszetet. A 110 cm-es cső egyébként teljesen tiszta, ahogy az alábbi felvételeken is látszik. Olyannyira sima és tiszta, hogy a fényképező a fókuszt sem tudta megtalálni, amikor befényképeztem a csőbe. A hordalék idáig vagy nem jut el, vagy tovább sodródik a sima és egyenes felszínen.

Kossuth téri alagcső
Kossuth téri alagcső

A Kossuth téri 110 cmes alagcső

Miközben a játszótér alatti szakaszon az egykori patakmeder olyan mély, hogy egy autó simán eltűnik benne, ahogy haladunk lefelé, egyre kisebbé válik, míg végül egy 60×50 cm-es, 0,3 m2 keresztmetszetű betonvályúvá szűkül. Ezt a betonvályút sikerült a 2017-es katasztrófavédelmi Vis Maior támogatásból megalkotni:

Kossuth téri betonvályú
Kossuth téri betonvályú

A betonvályút szegélyező vízmosás bizonyítja, hogy ez a keresztmetszet nem alkalmas a nagy esőzések során lezúduló vízmennyiség elvezetésére.

A kérdés csupán az, hogy miért nem készült olyan műszaki megoldás, amely a Kossuth tér alatt húzódó, közel 1 m2-es átmérőjű cső vízemésztő képességét kihasználva egyszer s mindenkorra elejét venné a buszforduló és a kapcsolódó útszakaszok elöntésnek? Ugyanis eközben sokmillió forintos keretösszeg felhasználásával a patak Budai út menti szakaszán az alábbi képen látható kövezés készült el, a lakosság, köztük a 2097 Csoport Egyesület erőteljes tiltakozását kiváltva, akik – nem vitatva a mederrendezés szükségességét – egy ökologikusabb, zöld növényzetet kímélő, és lényegesen olcsóbb megoldást javasoltak. Az így felszabaduló pénzügyi keretet pedig el lehetett volna költeni a Kossuth téri áteresz felbővítésére.

Kossuth téri betonvályú

Gabion falas mederrendezés a Budai út mentén. Költséges, és ennél jóval indokoltabb vízelvezetési, vízmérnöki munkák is lettek volna a faluban, de ehhez jól kellett volna rámutatni a valódi műszaki problémáinkra, amit egy jól szervezett műszaki bizottság a helyi szakemberek bevonásával meg is tudott volna tenni. A bökkenő az, hogy nincs műszaki bizottságunk, nincs bevonás. Érdemes lenne ezen változtatni.

Összefoglalva

A Kossuth tér ármentesítéséhez olyan műszaki megoldásra van szükség, ami:

  1. Nem kényszeríti az áradatot derékszögű kanyar bevételére
  2. Nem szűkíti le a mederkeresztmetszetet 0,3 m2-re, mert ez a keresztmetszet nem elegendő felhőszakadások esetén
  3. Ha lehetséges, a jelenlegi betonvályúnál lényegesen esztétikusabb és praktikusabb megoldást kellene keresni

A példának okáért meg lehetne vizsgálni, hogy a jelenlegi 110 cm átmérőjű alagcsövet meghosszabbítsuk és lefedjük, kiszélesítve a jelenlegi útfelületet. Ez még mindig hasznosabb és esztétikusabb lenne, mint a jelenlegi betonvályú.

Polgármester úrtól a 2019-es közmeghallgatás óta tudjuk, hogy a falunk mintegy 40 millió Ft általános tartalékkal rendelkezik, amit a képviselőtestület döntése alapján egy magántulajdonban lévő terület (027 avagy Tücsök utcai fejlesztési terület) közművesítésére kívánnak fordítani. Nyilván nem ördögtől való gondolat, hogy a helyi lakosok által befizetett adóból képződő önkormányzati megtakarítást a helyi lakosok életminőségének javítására költsük el, többek között olyan nyilvánvaló műszaki hibák orvoslására, mint a Kossuth téri áteresz ügye. Nem hinném, hogy a költségvetésünk beleroppanna egy ekkora fejlesztésbe, ha már a Vis Maior keret felhasználásánál nem sikerült az áradások valódi okát, a szűk és eltömődő átereszek ügyét rendezni.

És ha már az átereszek a téma: tavaly a helyi civilek által kitakarított, Sunlab iroda alatt található áteresz ismét teljesen eldugult, amint az alábbi képen látszik:

Kossuth téri betonvályú

Természetesen lehetne újabb civil akciót szervezni a kitakarítására, ahogyan az önkéntes tűzoltók is bevethetők áradások idején (nagy nagy köszönet a munkájukért!), de egész biztosan nem az alapvető karbantartási feladatok ellátásának kárára, a helyi önkéntesek kontójára kellene az önkormányzatnak a ingatlanbefektetők fejlesztési területeibe invesztálnia.

Az elmúlt évek keserű tapasztalataiból okulva indít a 2097 Csoport Egyesület jelölteket az önkormányzati választásokon. Jelöltjeink megszavazása esetén az egyik első dolgunk lesz, hogy a fentiekben ismertetett és ehhez hasonló problémák felszámolásának nekiálljunk.

Fotók: Erdélyi Ferenc és Dömötörfy Zsolt