Hogyan zajlik a partnerségi alapú településfejlesztési tervezés?

A településfejlesztést általánosságban mindazon beavatkozások gyűjtőfogalmának tekinthetjük, amelyek következtében a települések a térben és időben egyaránt változó társadalmi igényeknek jobban megfelelnek. Az egyes településfejlesztési beavatkozások az adott település szélesen értelmezett szolgáltatási színvonalának emelését, egyúttal az érintett társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását kell szolgálják úgy, hogy a jelen és a jövő társadalmi igényeinek megfelelnek, gazdasági szempontból megvalósíthatók és gazdaságosan működtethetők, ugyanakkor minél kisebb beavatkozást jelentenek a fizikai környezetbe, illetve takarékosan bánnak a környezeti erőforrásokkal.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet ételmében a településfejlesztést célzó beavatkozások megalapozását, keretrendszerét az alábbi, egymásra épülő eszközök adják:

  1. a településfejlesztési koncepció;
  2. az integrált településfejlesztési stratégia;
  3. a településrendezési eszközök;
  4. településképi követelmények és településképi arculati kézikönyv.

Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) a települések közép távú stratégiai dokumentuma, amely térségi kitekintéssel, az adott település településhálózati helyzetét és az egyes településrészek sajátosságait is figyelembe vevő dokumentum. Az ITS egyik fő célja, hogy kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált településfejlesztési stratégia Pilisborosjenő esetében nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, amely megteremti a lakosság és a helyi döntéshozók elvárásai, a településfejlesztési koncepció célkitűzései, a településrendezési eszközök, valamint a támogatási forrás orientált akciótervezés, projekttervezés közötti kapcsolatot. Az integrált településfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában.

Az integrált településfejlesztési stratégia kulcselemei az alábbiak

  1. A városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, pontos problémafeltárás alapján a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ez a városokat hozzásegíti a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, a kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához.
  2. A hosszú távú településfejlesztési koncepciót szolgáló középtávú célok meghatározása.
  3. A településfejlesztési dokumentumok eszköztára az ITS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni.
  4. A tervezés során megvalósítandó partnerség nem csupán egy adminisztratív módon igazolandó tevékenység, hanem a teljes ITS folyamat kulcselemének tekintendő: a partnerségi alapú tervezésen múlik, hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bír-e, és ily módon középtávon megvalósítható-e.

A szakszerűen kivitelezett folyamat több, egymásra épülő lépésből áll, amelyek nem felcserélhetők

I.

A tervezési folyamat első lépéseként meg kell határozni a tervezési folyamat ütemezését, valamint a partnerségi alapú tervezéshez elengedhetetlen, ún. partnerségi, egyeztetési tervet.

II.

A következő lépés a részletes helyzetfeltárás kidolgozása, amelynek keretében statisztikai adatok, egyedi adatfelvételezés, korábbi, illetve kapcsolódó dokumentumok, forrásanyagok feldolgozása révén el kell készíteni a település SWOT elemzését. A SWOT analízis során meghatározásra kerülnek a helyi erősségek, és gyengeségek, valamint a fejlesztés lehetőségei és gátló tényezői. Ezt a lépést kiegészítheti egy ún. problématérkép és értéktérkép kidolgozása is. Ezen a ponton mindenképpen szükséges a partnerségi tervben meghatározott szereplők bevonásával az eredmények egyeztetése, véleményeztetése.

III.

A következő lépésben lehetséges kidolgozni – a SWOT analízisben meghatározottak szerint – a falu településfejlesztési koncepcióját. Ennek tartalmaznia kell Borosjenő Jövőképét és az ezt szolgáló hosszú távú célokat. A jövőkép és a célrendszer felállítása nyílt folyamat kell legyen, amelybe a lehető legszélesebb körben kerülnek bevonásra a partnerek. Ez a tervezési folyamat kiemelt pontja, amelynek lezárásához a képviselőtestület jóváhagyása is szükséges.

IV.

Ezt követi az integrált településfejlesztési stratégia kialakítása, amely a koncepcióban lefektetett hosszútávú jövőképhez és célokhoz rendel középtávú beavatkozásokat, intézkedéseket, meghatározza az ezek megvalósítását lehetővé tevő pénzügyi forrásokat és egyéb kereteket. Meghatározza a stratégia megvalósításának nyomonkövetését szolgáló monitoringrendszert és indikátorokat.

V.

Mindezeket figyelembe véve tehát el kell készíteni Pilisborosjenő hosszútávú (10 évet meghaladó időtáv) településfejlesztési koncepcióját, valamint az ezt lényegében kifejtő, középtávra (4–10 év) szóló integrált településfejlesztési stratégiáját. Csupán ezt követően lehetséges a településrendezési eszközök kidolgozása. A településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, HÉSZ stb.) a végrehajtás eszközei, amelyeknek egységesen a koncepcióban, illetve a stratégiában rögzített célokat kell szolgálniuk. Ezen logikai sorrend felbomlása esetén nem lehetséges társadalmi konszenzuson alapuló, a helyi társadalmi igényeket kielégítő és megfelelő legitimitással bíró településrendezési eszközöket kialakítani.

A fentieket támasztja alá, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet VI. fejezet, 28. § (7) bekezdése pedig kimondja: A koncepció vagy módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a stratégia és a településszerkezeti terv vagy azok módosításának elfogadását. A településszerkezeti terv vagy módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a helyi építési szabályzat elfogadását.

Selmeczi Pál

 

2017-03-13T18:06:32+00:002017. 03. 12.|Szakmai vélemény|

About the Author:

Egy hozzászólás

  1. Fodor Tamás 2017-03-12 - 12:23 - Válasz

    A jogi alap tehát adott. Van- a jelenlévők között olyan szakember, aki (mondjuk) 10 közérthető pontban meg tudná fogalmazni Pbj specifikus területfejlesztési elveit, amire aztán a stratégia épülhet. Ez első fogalmazvany lenne, aminek a pontjairól már könnyebb vitát kezdeni vagy ezeket kiegészíteni (jó és rossz példákkal, hogy a laikusok is megérthessék). –

Hagyj üzenetet