Vízellátási zavar – és ami mögötte van
Avagy nőjünk-e még nagyobbra?
Miközben az első nyári hőhullám Pilisborosjenő olyan utcáiban is vízellátási zavarokat okozott, ahol ez korábban sosem jelentkezett, ijesztő híreket olvashatunk az indiai Csennairól, ahol a csapok már teljesen elapadtak, milliókat hagyva víz nélkül. Ugyan a két példa mind földrajzilag, mind a probléma súlyossága tekintetében távol áll egymástól, egyvalami közös bennük: a válság – a szélsőséges időjáráson túl – a régió hirtelen lezajló jelentős fejlődésével magyarázható, mely ugyanilyen sebességgel növelte a vízfogyasztást, arányos kapacitásfejlesztés nélkül.
A DMRV Zrt. június 12-én hirdette ki az I. fokozatú vízkorlátozást térségünkben, mely a Duna Jobbparti Regionális Vízellátó Rendszerrel kiszolgált 17 településből 9-et érintett.
Egy, a témában dolgozó szakember elmondta, hogy a probléma csupán néhány éve állandósult, mégpedig azokban a régiókban, ahol jelentős lakóingatlan célú belterületbe vonások történtek. A DMRV Zrt. részéről Virág László vezérigazgató írásos megkeresésünkre megerősítette, hogy a vízellátási helyzet romlásában nagy valószínűséggel szerepet játszik a megnövekedett és még növekedésben lévő lakásépítési kedv. A jelenség nem meglepő: ugyanarra az ivóvíz-kapacitásra egyre több fogyasztó csatlakozik, így folyamatosan csökken az egy fogyasztóra eső vízmennyiség és nyomás. A Vízmű szerint erre hosszabb távon csak a regionális vízellátó rendszer átgondolt fejlesztése lehet a megoldás, melynek előkészítő munkája folyamatban van. Mivel rendszerről beszélünk, ennek lényege, hogy nem helyi szintű megoldásokban, hanem térségi bővítésekben kell gondolkodnunk.
A kialakult helyzetet tovább ronthatja, hogy az új online bejelentés lehetőségének hatására azonos idő alatt nagyobb számú kérelmet kell a Vízműnek elbírálni, ami a Zrt. nyilatkozata szerint ugyan nem mehet a nyilatkozatok minőségének rovására, az általunk megkérdezett szakember szerint viszont a valóságban ez könnyebb engedélykiadáshoz vezet. Problémát okoz az is, hogy a régi, mára elöregedett eternit gerincvezetékek – amelyek Pilisborosjenő jelentős részén is megtalálhatóak – korlátozott víznyomást képesek elviselni, így a nyomásfokozás csak azokon a területeken lehetséges, ahol már új, műanyag (KPE) gerinc fut.
Pilisborosjenő 2 db 100 köbméteres víztározóval rendelkezik; ezek, valamint a bejövő gerincvezetéken folyamatosan érkező vízutánpótlás hivatottak biztosítani a falu pillanatnyi vízigényét. A csúcsidőszakok fogyasztását a tározók pufferkapacitása hidalja át. Ha azonban tartósan megugrik a vízfogyasztás, a tartályok leürülhetnek, ráadásul a beérkező vízmennyiség is lecsökken. A nyári vízhiány nem újkeletű jelenség a falunkban, de mértéke – a vízellátás szempontjából kedvezőtlen fekvésű területeken – egyre csak növekszik. Ennek az a magyarázata, hogy a 200 köbméter tárolt víz nagyjából 2000 ember átlagos napi vízfogyasztásával egyenlő (kb. 100-110 l/nap éves átlagban), jelenleg azonban már közel 4000 ember él a faluban. Mivel a tározóink az évtizedekkel ezelőtti lakosságszámhoz lettek méretezve, egyre nagyobb felelősségünk van egymás felé abban, hogy a plusz vízfogyasztásunkkal ne terheljük túl a rendszert, ezzel esetleg más családok életét megnehezítve.
Aki teheti, házi nyomásfokozó berendezést alakíthat ki a csúcsidőszakok áthidalására. Érdemes gyűjteni az esővizet is, amivel a locsolás, illetve a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő tevékenység vízigénye biztosítható. A nagy űrtartalmú házi ciszterna kialakítása is szóba jöhet. Ennek előnye, hogy nem látszik, másrészt erre már akár automata locsolórendszer is telepíthető, és a kezdeti magas költség is lassacskán megtérülhet.
Nyilvánvaló, hogy településünkön további víztározó-kapacitások kiépítése lenne szükséges, úgy tűnik azonban, hogy az önkormányzatnak más a véleménye. Pálinkás Gyula írásából (2097.hu, patriotak.hu) megtudhattuk, hogy a Pilisborosjenő vízellátásában élő vezetékként feltüntetett – a Budai út alatt futó – víznyomócső évek óta le van zárva. Miután a Budai út felújítása kapcsán a DMRV Zrt. megkereste az önkormányzatot, hogy a következő 15 évben bekövetkező fejlődések figyelembevételével Pilisborosjenőnek szüksége van-e e csőszakasz felújítására, a hivatal nemleges választ adott.
Pilisborosjenő lakossága 1990 óta 40%-kal nőtt. A folyamatban lévő lakás célú ingatlanfejlesztések és belterületbe vonások további több száz háztartás vízhálózatra kapcsolódásával járnak. Egyre többen érezhetjük a saját bőrünkön, hogy ez olyan ellátási gondokhoz vezethet, melyekkel a falu nehezen fog megbirkózni, és amelyeket a belterületbe vonásokban és ingatlanfejlesztésben érdekelt tulajdonosok mindeddig sikerrel bagatellizáltak el. Pedig az önkormányzatnak feladata lenne minden belterületbe vonás során felelősen mérlegelnie, hogy az új lakóterületek hálózatra kapcsolása milyen hatással jár a falu más területeinek vízellátására, és proaktívan megtenni a szükséges lépéseket. Az ezzel járó költségeket pedig az új lakóterületek kialakítását végző ingatlanfejlesztőknek illene fizetniük. Így elkerülhető lenne, hogy a messzi Csennaihoz hasonlóan egy nap kiszáradjanak a csapjaink.
A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/6 számában jelent meg.
A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/
Érdekelne,hogy egy helyi szőlősgazda, Kádár Péter a belterületbe vonás melletti vagy ellenző csoport része-e?(oka,hogy a főváros Csúcshegy városrészének helyi egyesületét vezeti,akik gyűjtőcsatorna kapacitását elosztogattak itt az idegen szennyvíz kezelési régióban,ami nem Csepelhez tartozik,mint a Bécsi út túloldala..)
Engem nagyon érdekelne, hogy vajon akkor ez a cikk arról szól, hogy több lakosa ne legyen a falunak? Esetleg több gyerek se szülessen? Hiszen ők is nagy vízfogyasztók lesznek. Az, hogy mikor kell a vízzel kapcsolatosan tárolási kapacitást növelni, nem hinném, hogy csak úgy a DMRV vagy az önkormányzat egy egyszerű egyeztetéssel eldönti. Bár lehetséges, de kétlem. Véleményem szerint ez a cikk egy kis túlzással készült.