A zajos nagyvárosból menekülve 20 évvel ezelőtt Pilisborosjenőn találtam békés, csendes, barátságos élettérre  közös sváb őseink szőlő ültetvényes lankái mellett. Gyerekkori barátom hívására jöttem és nincs az a hatalom, ami elkergethetne ma már gyermekeim szülőfalujából. Itt alapítottam családot, feleségem itt sétáltatta gyerekeinket, bukdácsolva az úttalan utakon, járda nélküli csapásokon a FŐ utcán Patikába menve.

Apró fejlődéseknek örülve bizakodtunk minden választáskor. Ma már látszik, sajnos hasztalan. Időről-időre levélszekrényembe röpirat került Sáhó Tibor aláírásával, keresse elő mindenki, mit hirdetett évekkel ezelőtt, és ma mi látszik a tettekből.

A pénzéhség agresszívvá tesz, láthatjuk!

Az Önkormányzatunknak sürgős segítségre van szüksége, hogy kisegítsük Őket egy „valamikori jóhiszemű ígéret” következtében keletkezett pusztító örvényből!!!

Éjjel-nappal szóljon a vészharang: emberek veszedelmes rém közelít a FALU felé. Már nem is bújik báránybőrbe, már nem számít a látszat.

Ki az az agyament tervező, közgazdász, tájmérnök, aki támogat egy az Önkormányzat által finanszírozott lidérces fejlesztési tervet.

Szeretném hinni, hogy ez a ki tudja mennyi pénzbe  került elmebajos tervezet, csak egy „Hogyan tegyünk tönkre MINDENT” felhívásra születhetett.

Ezeket a terveket azonnal meg kell semmisíteni!!!

El  a  kezekkel Pilisborosjenőtől!!!

Képviselő Hölgy és Urak!

Ne engedjetek utat ennek a gyalázatnak. Ne szavazzatok meg őrült, táj- és faluidegen terveket!

Ne csitítsátok lelkiismereteket azzal, hogy ez a Falu érdekét  szolgálja. Becsaptak Benneteket! Elvakítanak a számok és már nem látszanak mögötte az emberi és természeti értékek, amit foggal-körömmel védeni vagyunk hivatottak!

Még nem késő! Bár már beléptünk a VÉGSŐ ÓRÁBA.

Vívjátok ki Választóitok nagyrabecsülését azzal, hogy bátran, kérdéseket megfogalmazva szembe mertek szállni akár a Polgármesterrel is.

Fogjátok le egymás kezét, hogy ne tehessetek nagyobb kárt, az amúgy is lepusztult – egy nagy kátyúba zuhant- szeretett Pilisborosjenőnkön.