Levél Küller János polgármester és a képviselőtestület részére

Antonovits Bence

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselők!

Március óta követem az új Helyi Építési Szabályzat ügyének alakulását, s egyrészt, mint falubeli lakos – vagy a falu lelkes amatőrje, hogy Polgármester Urat idézzem -, másrészt, mint a fiatal generáció tagja, akire leginkább hatással lesz az elfogadott változat, megszólítva érzem magam ezzel kapcsolatban. Mivel jelenleg külföldön tartózkodom, a falufórumokon személyesen megjelenni nem tudok, kérdéseimet és észrevételeimet írásban küldöm el Önöknek.

Levelem elöljárójában két dolgot kérnék: először is kérem, hogy ne ellenségnek, hanem partnernek tekintsék a véleményezési szakaszban hozzám hasonlóan megszólalókat, akkor is, ha észrevételük esetleg szöges ellentétben áll az Önkormányzat jelenlegi elképzelésével, és nem mentes az érzelmektől sem.

Másodszor arra kérem Önöket, hogy lépjenek túl azon a tévképzeten, hogy a fejlődés és a növekedés, illetve, hogy a fejlesztés és a beépítés ugyan azt jelenti. Ez utóbbi hibás kiindulópontra tudom ugyanis visszavezetni azt, hogy az új HÉSZ településrendezés, fenntartható településfejlesztés helyett egy településbővítési terv. Ezen túlmenően nem rejtett célja kis falunk elvárosiasítása.

Amennyiben a szabályzat által sugallt irányba halad a település, úgy hamarosan semmiben sem fog különbözni Budapest valamely külső kerületétől, annál is inkább, hogy a Lazarett kiparcellázásával közvetve összeépültünk a fővárossal. Márpedig, ha ez megtörténik, Pilisborosjenő elveszíti legnagyobb vonzerejét, nevezetesen, hogy annak ellenére, hogy a falu határa a Budapest táblától néhány kilométerre található, és még kerékpárral is csupán 30-40 perc a belváros, zsáktelepülés voltának köszönhetően megőrizte hagyományos falusias jellegét. Ebből adódóan számomra felfoghatatlan, hogy az új, beépíteni kívánt területeket ahelyett, hogy településképileg is szervesen bekapcsolnák a faluba, egy teljesen oda nem illő kertvárosként képzelik el.

Felfoghatatlan számomra maga a bővítés elképzelése is. Szeretném felhívni a tisztelt Polgármester Úr és a Képviselők figyelmét, hogy 2017-et írunk, nem 1960-at. Ma már saját bőrünkön érezzük, hova vezetett az eszetlen terjeszkedés, a természet radikális visszaszorítása. Ha 2017-ben valaki érintetlen, illetve mezőgazdasági területeket akar beépíteni, annak valami nagyon súlyos indokkal kellene előállnia, hogy az ötletet elfogadhatónak lehessen nevezni (én személy szerint nem tudnék ilyen indokot mondani). Egy csökkenő demográfiai mutatóval rendelkező országban akar valaki megduplázni egy települést? Még a gondolat is komolytalan.Arról nem is beszélve, hogy számtalan település példája mutatja, hogy a tervet jelenlegi formájában támogatók legfőbb indoka, a beépítésből származó bevétel növekedés téves számításon alapul. A földterület hatalmas érték, kérem a tisztelt faluvezetést, hogy ennek megfelelően kezelje ezt, s ne kótyavetyélje el holmi értelmetlen építkezésekre.

Külön problémásnak tartom, hogy a „felfejlesztésnek” azaz beépítésnek teret adó terv olyan területeket jelöl ki e célra, melynek egy része súlyosan erózióveszélyes (Malomdűlő) másik jelentős része pedig Nemzeti parkos, MAB átmeneti illetve Natura 2000 területeket, illetve ezek közvetlen határát („Várvölgy” illetve részben a Malomdűlő) érinti. Az ilyen jellegű tevékenység nem fejlesztés, hanem pusztítás, mind természeti, mind tájképi szempontból így ennek elősegítése helyett hosszú távú ellehetetlenítését volna szükséges szavatolni. Annál is inkább, mert a falunak semmilyen java nem származik ebből, hovatovább, ahogy az látható szembe megy a közösség akaratával.

Újra és újra elhangzó érv, hogy bizonyos beépítési terveket nem lehet bolygatni, mert az kártérítési perekkel járna. Úgy gondolom, hogy van az a terület – Pilisborosjenőn nem is kevés – ami megéri a kártérítési pert, illetve a plusz költséget annak érdekében, hogy érintetlensége garantálva legyen. Szintén megér egy kártérítési pert egy hibás konstrukció visszamondása, átfogalmazása (Malomdűlő lakópark) amennyiben van jövedelmezőbb, egyúttal a környezetvédelmi, településképi szempontból, valamint településérdekeknek megfelelő megoldás.

Véleményem szerint egy felelős Önkormányzat feladata, hogy a települést a közösség számára legelőnyösebben koordinálja. Amennyiben ez korábbi hibás döntésekből adódó kártérítési perekkel fenyeget, úgy a feladat az, hogy a felperesekkel egyezséget kössön, illetve a megfelelő pénzösszeget előteremtse.

Egy másik, folyamatosan visszatérő érvként hallom Polgármester Úr szájából, hogy az új HÉSZ alig jelent változást a jelenleg hatályos szabályzathoz képest. Számomra ez nem az új HÉSZ elfogadása melletti érv, hanem a teljes előírás átdolgozását sürgető problémafelvetés. Nagy szerencse, hogy ez még azelőtt kiderült, hogy a falu számára káros lépéseket lehetővé tévő szabályzatot valaki kihasználta volna. Küller János ezen ismételt kijelentése világossá teszi, hogy a jelenlegi szabályzat nem megfelelő. Ennek toldozgatása-foldozgatása helyett miért is ne lehetne egy valóban jó, a falu és a lakosok érdekét szolgáló szabályozást kidolgozni? Ha egyszer a tisztelt testület, és a lakosok is munkát fektetnek bele, ahelyett, hogy létrehozzunk egy kicsit kevésbé rosszat, miért ne alkothatnánk egy jót? A befektetendő energia ugyan az, és még mindig nem késő! A HÉSZ rossz, valakik hibáztak a megalkotásánál. Hibázni emberi dolog, nagy szerencse, hogy lehetőség és szándék is van ennek kijavítására. Éljenek vele!

Úgy látom, hogy a nagy kapkodás ismét helyrehozhatatlan károkozásnak enged teret. Ez látszik a folyamat előkészítésében is. A HÉSZ tervezetét tárgyaló képviselő-testületi üléseken két módszertan képviselői vitatkoztak egymással. Peltzer Ferenc és Becske István a munkaigényesebb, ám demokratikusabb utat javasolta, nevezetesen, hogy az új szabályzat előzetes terve a lakosság meghallgatásával készüljön, ami majd a további fórumokon a közösség javának leginkább megfelelő formába hozható. Ezzel szemben Polgármester Úr és támogatói azt az eljárást javasolták, majd fogadták el, hogy készüljön egy előzetes terv, mely megmutatja az irányt, és a lakosság e kész javaslatot véleményezhesse, csiszolgathassa.

Módszertanilag mindkét eljárás helyes lehet. Ami megtörtént az viszont a két szék közt padlóra huppanás klasszikus esete: az április 20-i képviselő-testületi ülésen egy olyan tervezetet bocsájtottak lakossági véleményezésre, melyet a képviselő-testület sem tartott elfogadhatónak, sőt még maga Küller János Polgármester Úr is kifogásolta egyes részleteit.

Mi ez a terv tehát? Kinek a véleményét tükrözi, ha a képviselő-testület egésze kifogásolja egyes részleteit? Hogyan véleményezzen a lakosság egy olyan tervezetet, melynek mellékletében található térképen használt jelölések illetve a jelmagyarázat nincs összhangban, továbbá az írásos, a falu hivatalos honlapján elérhető hesz_terv_szov1mell.doc dokumentumban említett jelzésekkel sem egyezik? Ráadásul mindezt a képviselő-testület úgy fogadta el véleményezésre alkalmasnak, hogy a hibáról tudtak, ugyanis nyilvános, részletekbe menő elemzés jelent meg, a Polgármester Úr állítása szerint általa is olvasott 2097.hu honlapon április 12-én, mely külön felhívta erre a figyelmet. A munka összecsapottságáról tanúskodik az is, hogy a szöveges dokumentum nyelvtani hibákkal és elgépelésekkel tele került fel a honlapra. Számomra ennek két üzenete van. Egyrészt, hogy Önök, akik ezt az anyagot elfogadták annyira sem tisztelik a falu polgárait, hogy legalább arra figyeljenek, hogy ha már egyszer tartalmilag problémás, legalább nyelvtanilag és stilisztikailag helyes anyagokat adjanak ki számukra, másrészt pedig, hogy Önöket annyira sem érdekli az ügy, hogy arra időt szenteljenek, hogy egy rendezett dokumentum, értelmezhető melléklettel kerüljön ki a kezükből. Ez a hanyagság megengedhetetlen egy vezető, illetve egy vezetőség részéről.

A jelenlegi – a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint valójában senki véleményét sem képviselő – HÉSZ tervezet tartalmi részével kapcsolatban az alábbi észrevételeim vannak:

• A település növekedése káros folyamat, falunk egyik legfőbb értékét és vonzerejét teszi tönkre. Javaslom, hogy az elfogadott szabályzat biztosítson hosszú távú garanciát a jelenlegi beépítettség határának rögzítésére, a további növekedés tiltására, különösena falu északnyugati határát illetően
• A fejlesztésre kijelölt területeken lakóingatlanok építése helyett valódi bevételt jelentő, a természeti értékeket is megóvó mezőgazdasági illetve megújuló energiatermelési beruházásokat támogassanak. A Malomdűlő területén kiváló lehetőség rejlik energiaültetvények létesítésében, illetve napelem-park létrehozásában, mely egyúttal az erózióproblémára is megoldást jelent, nem beszélve a folyamatos bevételi forrásról.
• Javaslom a település elvárosiasítása helyett falusias jellegének megőrzésére kötelező településképi előírások alkalmazását, melyek a folyamatban lévő újonnan beépített területekre is kötelezően alkalmazandóak.
• Javaslom a falu valódi értékeinek kihasználásra, abból bevételi lehetőséget nyújtó megoldásokra koncentráló Helyi Építési Szabályzat és fejlesztési terv aktív lakossági részvétellel és szakértői segítséggel végzett elkészítését.
• Javaslom a falu turisztikai potenciáljának kihasználását a természeti értékeket előtérbe helyező megoldások által, szakértőkkel kidolgozni, ennek elemeit a készülő Szabályzatba iktatni.

Kérdéseim:

• Készült-e előzetes környezeti hatásvizsgálat, a szabályzat által támogatott beépítésekkel kapcsolatban. Amennyiben igen, hol érhető el?
• Készült-e előzetes talajmechanikai vizsgálat, a szabályzat által támogatott beépítésekkel kapcsolatban. Amennyiben igen, hol érhető el?
• Hol érhetőek el azok a számítások, melyekre a terv által támogatott beruházások gazdaságosságát alapozzák?
• Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások 8§ c.) pontja értelmében jól értelmezem, hogy a szabályzat nem ad lehetőséget fix karám és villanypásztor alkalmazására? Amennyiben igen, mivel indokolják ezt?

Összességében véve úgy látom, hogy az anyag jelen fázisában véleményezésre alkalmatlan, a belőle kisejlő irány pedig Pilisborosjenő és lakói érdekével ellentétes. Bízom benne, hogy ezt Polgármester Úr és a Képviselők is belátják, és ahelyett, hogy értelmetlen fércmunkába fektetnének energiát, elölről kezdik a folyamatot a lakosság aktív bevonásával, és jó szándékú segítségének elfogadásával. Ezúton a magam részéről bármiféle ellenszolgáltatás nélkül felajánlom mezőgazdasági és természetvédelmi szaktudásom és kapcsolati tőkémet a terv elkészítéséhez, illetve a későbbiekben is a közösség javát szolgáló ügyekben. Levelemet a bevezetésben kérttel zárom: kérem, hogy a fogadják el partnerként a tervezethez hozzászólókat, és éljenek felajánlásaikkal!

Válaszát várva, üdvözlettel:

Antonovits Bence Dániel

P.s.: Pilisborosjenő területén semmiféle ingatlantulajdonnal nem rendelkezem, érdekeltségeim nincsenek. Jelen levelem egy aggódó helyi lakos észrevételei.