A május 3-i lakossági fórum margójára

Madaras Zoltán beszámolója

Megtelt a művelődési ház nagyterme 2017 május 3.-án, délután 5-kor.

Az önkormányzat által szervezett lakossági fórumot ritkán látott érdeklődés és aktivitás jellemezte. Érthető, hiszen jelentős kérdések kerültek napirendre: az építési szabályzat (HÉSZ) új tervezete, a település fejlesztési koncepciója és arculati kézikönyve.

A fórum első felében a polgármester úr beszélt a hatályos és a tervezett HÉSZ-ről, annak kapcsán, hogy elindult a HÉSZ társadalmi vitája. Ezzel kapcsolatosan a résztvevőkben erős hiányérzet alakult ki, ugyanis sokan arra készültek, hogy a HÉSZ tervezetről fognak vitatkozni.

Sajnos a teremben lévő lakosok végül nem kaptak egyértelmű választ sem a polgármestertől sem a  főépítésztől arra vonatkozóan, hogy:

  • mikor is kezdődik a HÉSZ tervezet 60 napos véleményezési szakasza
  • milyen fórumokon zajlik majd a társadami vita
  • milyen szövegtervezet alapján folyik majd a vita
  • és főleg: hogyan kapcsolódik az aktuális HÉSZ-vita a fejlesztési koncepció és arculati kézikönyv éppen most elkezdett folyamatához

Remélhetőleg mindezekre a kérdésekre az illetékesek rövid időn belül válaszolnak.

A lakossági fórum második része jóval interaktivabb és érdekesebb is volt. Bojár Iván településmárka szakértő vezényletével a jelenlévők nekiláttak a településfejlesztési koncepció elkészítésének. A szakértő – minden félreértést eloszlatva – elmondta, hogy megbízatása  a  fejlesztési koncepció és az arculati kézikönyv elkészítésére vonatkozik, a HÉSZ vitában viszont semmilyen szerepe nincs.

Bojár Iván ugyanakkor azt is világossá tette, hogy – jó esetben – a fejlesztési koncepció szabja meg az építési szabályzat kereteit, és nem fordítva.

Csak remélni tudom, hogy ezt a képviselő testületünk is igy gondolja.

A koncepcióalkotás folyamata, – ahogy azt Bojár Iván elmagyarázta – a település lakóinak aktív részvétele esetén lehet igazán sikeres. Jó esetben ez a fejlesztési koncepció megjelenítheti és kifejezheti a helyi közösség településünkkel kapcsolatos elképzeléseit, elvárásait, terveit és vágyait.

Ezen az első fórumon elindult a folyamat: a résztvevők együtt gondolkodtak Pilisborosjenő értékeiről és lehetőségeiről. Bojár Iván és munkatársa nem vázolta fel teljes körűen a folyamat további menetét, csak azt lehet tudni, hogy az érdeklődők további három alkalommal (a következő három szerda délután) dolgozhatnak közösen a falu fejlesztési koncepcióján. Az információáramlást egy facebook oldal (Pilisborosjeno2050) is elősegíti.

Az első alkalom tapasztalata alapján úgy gondolom, érdemes ebben a munkában részt venni és jó lenne, ha minél több helyi lakos csatlakozna valamilyen módon ehhez a közös erőfeszítéshez. Pilisborosjenő hosszútávú fejlesztési koncepciója most alakul. Kár lenne ezt a lehetőséget kihagyni.