Kérdéseink a folyamatban lévő HÉSZ eljárással kapcsolatban
14 pontban foglaltuk össze mindazokat a kérdéseket, amelyekre feltétlenül választ illetve magyarázatot várunk mindazoktól, akik kompetensek ezen kérdések megválaszolásában, és akik részt vettek a HÉSZ módosítás szerintünk szabálytalan előkészítésében. Kérdéseinket minden esetben a kapcsolódó szabályzatból vagy rendeletből vett idézettel támasztjuk alá és elvárjuk, hogy szakszerű választ kapjunk rájuk.
Egyúttal idézzük az önkormányzati törvény 2. paragrafusát:
2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.
(2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
1.
A 45/2015 KT határozat szerint Pilisborosjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Pilisborosjenő Község településrendezési eszközeinek felülvizsgálata és módosítása (OTÉK 2012. VIII. 7.) – teljes eljárást elindítja.
A határozat előterjesztésében ez áll:
„A rendelkezés 2015. március 12-től hatályos, és eltörölte az Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó fővároson kívüli településekre vonatkozóan a 2013. december 31-ig elfogadott településrendezési eszközök 2015. december 31-ig alkalmazhatóságát. Így az eddig sürgető településfejlesztési döntéseket az Agglomeráció érintett Önkormányzatainak nem kell alapos megfontolás nélkül meghozniuk. Az új körülmények között lehetőség nyílik a települések, így Pilisborosjenő Község jövőjét középtávon meghatározó, akár a környező településekkel is összehangolt, fenntarthatósági szempontokat is beépítő koncepciók megalapozására és kidolgozására is.”
Kérdésünk: Az eljárás előkészítő, tájékoztató szakaszában készültek-e ilyen koncepciók, hol lehet hozzáférni, kinek volt beleszólása?
2.
Az előterjesztésben hivatkozott 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37§ (2) pontja szerint:
Az előzetes tájékoztatóban beazonosíthatóan meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és várható hatását, olyan módon és részletezettséggel, hogy a (2) bekezdés szerinti érintettek azzal kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehessenek, véleményt nyilváníthassanak.
Az előzetes tájékoztatási szakaszt a polgármester kezdeményezi, amelyben az előzetes tájékoztatót megküldi
a) a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereknek,
Az eljárás megindításakor érvényes 80/2014 KT határozat mellékletében meghatározott partnerségi szabályok szerint:
I. Az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) köre:
- A község teljes lakossága.
A felhívást az alábbi helyeken teszi közzé:
- Az önkormányzat honlapjának főoldalán,
- A Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján
- A megjelenő időszakos városi újságban
Az Önkormányzat a partnerek tájékoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat honlapján külön tárhelyet biztosít a partnerségi egyeztetés során keletkező dokumentációk egységes megjeleníthetősége érdekében.
Kérdéseink:
Az eljárás megindításának ténye közzé lett-e téve az önkormányzat honlapján?
Közzé lett e téve az önkormányzati újságban?
Fel lett-e töltve a honlap megfelelő tárhelyére?
Mi az oka, hogy az önkormányzati honlap partnerségi egyeztetések oldalán ez az eljárás a mai napig nem szerepel?
Ki kapott tájékoztatást a rendezés céljáról, várható hatásairól, és az érintett területekről?
3.
Jelen eljárást indító előterjesztés szerint:
„lehetőség nyílik a települések, így Pilisborosjenő Község jövőjét középtávon meghatározó, akár a környező településekkel is összehangolt, fenntarthatósági szempontokat is beépítő koncepciók megalapozására és kidolgozására is.”
A véleményezési szakaszba lépésre elfogadott HÉSZ határozat előterjesztésében ez áll:
A KONCEPCIÓ HELYE
„Pilisborosjenőnek nem születtek új településfejlesztési döntései, ezért a jelen tervezet alapvető célja a meglévő szabályoknak az új (2013 óta hatályos) jogszabályi környezethez való hozzáigazítása.”
Pilisborosjenő honlapján a településrendezési eszközök oldalon ez olvasható:
„A településrendezési eszközök készítéséhez a település önkormányzatának legalább 10-15 évente a jelen állapotát elemezve a jövőbe kell tekinteni és a település hosszú távú (újabb 10-15 éves) fejlesztési elképzeléseit illetve középtávú (5-10 éves) megvalósítási stratégiáját Településfejlesztési dokumentumokban kell jóváhagynia.”
Kérdésünk: Miért nem készült el az 52/2001 rendelettel módosított 5/1988 Településfejlesztési Koncepció aktualizálása a honlapon közzétett irányelv szerint?
4.
Amennyiben nem készült új településfejlesztési koncepció, abban az esetben az 52/2001 határozattal véglegesített koncepció van érvényben, mely szerint:
„A település fejlesztése során elkerülendő legfontosabb kockázatokat társadalmi-gazdasági szempontból egyrészt a mértéktelen növekedés jelentené….”
Kérdésünk: A jelenlegi, hatalmas új beépítéseket tartalmazó területekre vonatkozó többféle paraméter változtatás hogyan illeszkedik a Koncepció idézett, egyetlen településfejlesztést érintő megállapításához?
5.
A Malomdűlő Kft. vezetője az LMB bizottsági ülésen ezt mondja (video 38:30):
„a koncepció erre a területre (Malomdűlő) már elkészült 2002-ben jó pénzért. Én fizettem ki a társaságom pénzéből. Nem kell rá újabb koncepciót csinálni, nem kell pelenkásokkal újra megbeszélni”
Kérdésünk: Amennyiben jelen pillanatban az 52/2001 határozattal véglegesített koncepció van érvényben, akkor hogyan kell értelmezni ezt a kijelentést?
6.
Pilisborosjenő honlapján a településrendezési eszközök oldalon ez olvasható:
„Integrált Településfejlesztési Stratégia – Pilisborosjenőn nem került jóváhagyásra”
ugyanakkor, ugyanezen oldalon lévő szöveg szerint:
„A településrendezési eszközök készítéséhez a település önkormányzatának legalább 10-15 évente a jelen állapotát elemezve a jövőbe kell tekinteni és a település hosszú távú (újabb 10-15 éves) fejlesztési elképzeléseit illetve középtávú (5-10 éves) megvalósítási stratégiáját Településfejlesztési dokumentumokban kell jóváhagynia.”
Kérdésünk: Mi az oka annak, hogy Pilisborosjenőn nem készült Integrált Településfejlesztési Stratégia?
7.
Készült egy írás a Malomdűlő Kft. vezetője által. Címe: Pilisborosjenő infrastruktúra fejlesztési stratégiája 2015-2019
Kérdésünk: Milyen minőségében készít stratégiát az önkormányzat számára a Malomdűlő Kft vezetője?
Ebben az írásban olvasható:
„A beruházási hitelek és a pályázati önrészek első számú forrását úgy teremtjük meg, hogy bevonjuk az összes, a hatályos Tervben lakó-vagy kereskedelmi gazdasági célra kijelölt fejlesztési területet a helyi adók hatálya alá….”
Kérdésünk: Kinek a nevében mondja ezt a Malomdűlő Kft vezetője?
8.
A korábban véleményezési szakaszba lépésre előterjesztett javaslathoz mellékelve volt egy rövid megalapozó anyag is. Ebben többek között ez állt:
„A terv legfontosabb része a turisztikai –üdülési funkciók és a hozzájuk tartozóterületek-a korábbi gondolatok megőrzésével történő- újrafogalmazása. ….Pilisborosjenő alkalmas a turisztikai funkciók minél több ágának befogadására pl:….. Pilis látogatóközpont, ….libegő,…murvabánya amfiteátrum”. A fenti funkcióhoz szükséges a tanyás jellegű beépítés mezőgazdasági környezetben….Az Egri Vár felé vezető nyomvonal olyan attrakciókhoz visz, mint a Nagy-Kevélyi libegő és egy Pilis természeti és művi értékeit bemutató látogatóközpont”
…”a koncepcionális célok megvalósítása részben területhasználási, részben szabályozási változásokat, eszközöket kíván”
Kérdésünk: A fenti szövegrészlet fényében megállja-e a helyét az az állítás, hogy a jelenlegi eljárás nem tartalmaz koncepcionális elemet?
9.
A 2 héttel ezelőtt ismertté vált szöveg javaslat nem tartalmaz semmilyen megalapozó dokumentumot.
Kérdésünk: Nincsen ilyen? Ha van, a képviselők annak ismeretében szavaztak?
10.
A véleményezési szakaszba lépésre elfogadott HÉSZ határozat előterjesztésében ez áll:
„Pilisborosjenőnek nem születtek új településfejlesztési döntései, ezért a jelen tervezet alapvető célja a meglévő szabályoknak az új (2013 óta hatályos) jogszabályi környezethez való hozzáigazítása.”
Kérdésünk: Az előterjesztésben 10 pontban összefoglalt változások melyikét indokolja a jogszabályi környezethez igazítás?
11.
A véleményezési szakaszba lépésre elfogadott HÉSZ határozat előterjesztésében ez áll:
„A HÉSZ módosítás további halogatása számos folyamatban lévő út kialakítását akadályozná és számos megkötött szerződés teljesítését is ellehetetlenítené, olyanokat is ahol az Önkormányzat határidővel vállalt kötelezettségeket.”
Kérdésünk: Az előterjesztésben 10 pontban összefoglalt változások melyikét indokolja megkötött szerződés, és pontosan mennyiben?
12.
A véleményezési szakaszba lépésre elfogadott HÉSZ határozat előterjesztésében ez áll:
„Az övezetek betű jelzése változik, mely csak technikai kérdés (a kevesebb betű nem akadályozza terv olvasását)”
A 3 héttel korábban ismertetett javaslat 67 övezeti jelet tartalmazott, mindegyikre táblázatos formában meghatározott paraméterekkel. Az véleményezésre alkalmasnak megszavazott terv a térképen 59 különböző övezeti jelölést alkalmaz, a szöveges táblázat csak 17 féle övezetre ad meg szabályozási paramétereket.
Kérdéseink:
A tervezetet úgy kell érteni, hogy az azonos kategóriákra (pl falusias, kertvárosi stb) azonos paraméterek vonatkoznak?
Esetleg úgy, hogy a tervezet félkész állapotban kerül véleményezésre, és szavazás fog dönteni a vonatkozó paraméterekről?
A jelölések értelmezése egyértelmű volt a tervezet megszavazó képviselők számára?
13.
A pár héttel korábbi verzióhoz képest jelentős eltéréseket tartalmaz a terv. Pl. a Papi Földeken a korábbi tervezet 1000 m2 legkisebb telekméretet írt elő, ez a terv 720 m2-t.
Kérdésünk: Készült-e bármilyen anyag a javasolt változtatások indoklására, a tőlük várt hatások bemutatására?
14.
A véleményezési szakaszba lépésre elfogadott HÉSZ határozat előterjesztésében ez áll:
„Malomdűlőn a lakóövezetek differenciálása történik. Az összes lakásszám nem változik: társasházas beépítést szabályoz a HÉSZ miközben a villás területeken két lakás helyett egy lakás épülhet.”
Kérdésünk: Milyen háttérszámítások igazolják az összes lakásszám változatlan maradását? Készült-e bármilyen anyag a javasolt változtatások indoklására, a tőlük várt hatások bemutatására?
Az általunk készített számítások további lakosszám növekedést prognosztizálnak:
Jelenlegi szabályozás szerinti beépíthetőség: 111.850 m2
besorolás | db | beépíthetőség | szintterületi m | átlagos telekméret | átlagos beépíthető lakás m2 telkenként | összes beépíthető lakás m2 |
---|---|---|---|---|---|---|
LKE4 | 205 | 15 | 25 | 1600 | 400 | 82000 |
LKe5 | 44 | 15 | 25 | 750 | 187,5 | 8250 |
LKe4T | 24 | 15 | 45 | 2000 | 900 | 21600 |
Összesen | 273 | 111850 |
1. HÉSZ tervezet szerinti beépíthetőség: 169.320 m2
besorolás | db | beépíthetőség | szintterületi m | átlagos telekméret | átlagos beépíthető lakás m2 telkenként | összes beépíthető lakás m2 |
---|---|---|---|---|---|---|
Lkme2 | 193 | 25 | 40 | 1600 | 640 | 123520 |
Vtm2 | 4 | 35 | 100 | 1600 | 1600 | 6400 |
Vim1 | 6 | 30 | 100 | |||
Vim2 | 2 | 20 | 30 | |||
Lkme1 | 44 | 25 | 40 | 750 | 300 | 13200 |
Lkme2 | 5 | 25 | 40 | 1600 | 640 | 3200 |
Lkme3 | 8 | 3 | 50 | 2000 | 1000 | 8000 |
Vtm1 | 6 | 25 | 75 | 2000 | 1500 | 9000 |
Vtm2 | 3 | 35 | 100 | 2000 | 2000 | 6000 |
Vim3 | 2 | 35 | 150 | 1800 | ||
Összesen | 273 | 169.320 |
2. HÉSZ tervezet szerinti beépíthetőség: 135.025 m2
besorolás | db | beépíthetőség | szintterületi m | átlagos telekméret | átlagos beépíthető lakás m2 telkenként | összes beépíthető lakás m2 |
---|---|---|---|---|---|---|
LV | 190 | 20 | 25 | 1600 | 400 | 76000 |
Tm2 | 4 | 50 | 100 | 1600 | 1600 | 6400 |
Im1 | 4 | 30 | 100 | |||
Im2 | 2 | 20 | 30 | |||
LT | 5 | 30 | 75 | 1900 | 1425 | 7125 |
Lm1, Lm2 | 44 | 25 | 50 | 750 | 375 | 16500 |
LT | 14 | 30 | 75 | 2000 | 1500 | 21000 |
LV | 5 | 20 | 25 | 1600 | 400 | 2000 |
Tm | 3 | 50 | 100 | 2000 | 2000 | 6000 |
Im3 | 2 | |||||
273 | 135025 |
Véleményem szerint a következő három hét szerdai összejövetelein csak akkor lehet valós közös megállapodást kialakítani, ha az itt megfogalmazott kérdésekre a hivataltól egyértelmű írásos válaszokat kapunk.
Ha a válaszok nem lesznek egyértelműek vagy kielégítőek, akkor még további kérdések is jöhetnek.
Amig ezek nincsenek tisztázva, addig ne legyen lezárva a közös munka.
Természetesen végső határidők kell szabni, kérdés, mennyivel lehet a hátra lévő három hetet adott esetben meghosszabbítani?