Ki védi az itt lakók érdekeit?

Hogyan lehetetlenítik el az új lakópark-ötletek az ófalu fejlődését?

 

Miközben Pilisborosjenő lakói boldogan élik életüket és lassan egyre képzettebbek lesznek olyan szavakban, mint HÉSZ és Malomdűlő meg Várvölgy…közben zajlik egy másik folyamat is, amire mezei lakosként nincs rálátásunk, de alapjaiban határozza meg községünk jövőjét a következő 15 évben.

Ez a folyamat a közmű- és egyéb kapacitások lekötésének folyamata, és ezt  igyekszünk most közérthetően bemutatni, hogy felelős lakosként tudhassa mindenki, mi is történik a mi kis falunkban.

 

Új lakóterületek céljára sok terület került már kijelölésre az elmúlt években (Malomdűlő, Lazarét, Tücsök utca, Reiner Ildikó féle terültek, Modern Dorf). Jogos kérdés, hogy hova ez az óriási bővülés, és még jogosabb, hogy elegendő-e a falu infrastruktúrája az ebből fakadó terhek elviselésére!

Gondolhatnánk, hogy elég egy faluban kijelölni egy volt szántót, belterületbe vonni és odaadni egy fejlesztőnek, hogy építsen lakóparkot…és már dől is a pénz a közös kasszánkba. Ezzel hitegetik az embereket és polgármestereket az ingatlanfejlesztők, pedig az igazi költségek csak ezután következnek. Persze, elsősorban a falu számára…

Különböző új lakóterületi tömbök beépítését érdemes és kötelező is sorrendben végrehajtani. Ezt az elvet a Földhivatal is szigorúan megköveteli, azaz addig nem ad engedélyt mezőgazdasági terület művelés alóli kivonására, amíg az előzőleg engedélyezett terület beépülése nem érte el a 60-70%-os szintarányt. Egyébként ennek az elvnek betartása azért is fontos, mert a közmű kapacitások (ivóvíz, csatorna, áram, gáz) is korlátozott mértékben állnak községünk rendelkezésre, így a kapacitásokkal szükségszerűen egy Önkormányzatnak gazdálkodni kellene.

Hasonló kapacitás gazdálkodást igényelnek továbbá az óvodai, bölcsődei, iskolai férőhelyek, a tömegközlekedési kapacitások, az orvosi rendelő, a könyvtár, a művelődési ház befogadó képessége. A sort lehet tovább folytatni a védőnői szolgálattal, az idős ellátással, a családgondozóval és a rendőri erőinkkel is.

Továbbá felelős és átlátható gazdálkodást kell folytatni a településrendezés során tervezői szinten számolható mutatók értékével: biológiai aktivitási érték, zöldterületi egyenleg, térségi egyenleg.

A lakóterületi fejlesztéseken felül ki kellene szolgálni községünk közösségi igényeit, a nem lakó célú beépítési területek közműigényeit is.

Ilyen közösségi igény lehet egy tornacsarnok, az önkormányzat hivatali épülete, a sportpálya, uszoda, közösségi tér, lovas-, zenei- nyári- táborhelyek, egészségmegőrzési és oktatási célú fejlesztések, és egy bölcsőde……

Pilisborosjenőn jelenleg semmilyen kapacitás gazdálkodási terv nem elérhető nyilvánosan, így kénytelenek vagyunk mi végiggondolni, mit is kellene, hogy tartalmazzon a felelős gazdálkodás az összevissza belterületbe vonás helyett.

1.    Számba vehetné, hogy milyen új igények állnak sorban a kapacitásokért – figyelembe véve a SORRENDISÉG ÉS IDŐBELISÉG elvét:

I. Közösségi épületek számára – a következő 15 évre előre várhatóan megvalósulásra számolt mennyiségben – itt sajnos még tervek sincsenek, de felelős vezetőként el kell különíteni a szükséges potenciálokat.

II. Erőteljes beépítés alatt lévő Reiner Ildikó féle Terület II. Üteme – kapacitás problémák már most is jelentkeznek.

III. Lazarét – 60-70 % beépülése kb. 1-2 éven belül várható – kapacitás problémák már most is jelentkeznek.

IV. Modern Dorf – amennyiben a közmű kapacitások rendelkezésre állnának, a fejlesztés egy professzionális beruházó kezében 1 éven belül lezárható, 90%-os beépülése a beruházás lezárását követő fél éven belül megvalósulhat a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben.

V. Tücsök utca – amennyiben rendelkezésre állna még szabad közmű kapacitás és közmű fejlesztő, aki az elérési költségeket ki tudja fizetni, úgy a terület fejlesztése 2-3 ágon futó fejlesztői tevékenység által, ütemekre bontva 1, 2, 3 éven belül meg tud valósulni.

VI. Malomdűlő – amennyiben a szükséges közmű kapacitások elérése Fővárosi támogatottság esetén vagy jelentős pályázati pénz bevonásával elérhető, lehetne fejleszteni.

2. Láthatóvá tehetné a jelenlegi helyzetünket

Csupán a közmű kapacitások tekintetében kijelenthető, hogy a jelenleg meglévő kapacitások az I. feladatra – a most itt lakók igényeire – sem elégségesek!

A II., III. feladatok (Reiner és Lazarét) megvalósulása szinte csak elvileg lehetséges, de nagy hiba lenne III.-IV.-V. beépülési terveket a várható közmű kapacitás problémák miatt az előkészítés stádiumán tovább engedni és önkormányzati kötelezettségeket vállalni a kapacitások biztosítására!

A valóságban is kijelenthető, hogy ma Malomdűlő, Tücsök utca, Modern Dorf esetében csak előkészítő jellegű „fejlesztések” folynak. Amennyiben ezek a területek kapacitást tudnak az Önkormányzatnál vagy a pályázati lehetőségeknél lekötni úgy az I. pont szerinti beruházásokat lehetetlenítik el.

Azaz, hiába ámítjuk a beruházókat, hogy jöjjenek és fejlesszenek, nincs közmű, amit használhatnának. Akkor mi itt a baj, kérdezhetnénk?
Az, hogy pont a Közösségünk igényeivel senki nem foglalkozik, így a lista utolsó helyére csúsznak.
Az, hogy az Önkormányzat ennek ellenére vállalásokat tesz a Beruházók felé, amit majd azok végső esetben perekben akarnak érvényesíteni (ld. Sáhó Tibor 3 milliárdos pere elmaradt haszonért)
És az, hogy utána ezen vállalásokra hivatkozva kell a HÉSZ-ben előnyt adni a megkötött szerződéseknek a Község érdekei helyett. Így máris a farok csóválja a kutyát…

A helyzetképhez tartozik, hogy községünk mostani lakóinak (I. pont) igényei még a tervekben is alig jelennek meg, nemhogy közmű kapacitásokban számolnánk velük:

• Nincs meg az iskola melletti fedett sportpálya helye
• Nincs meg az iskola melletti szabad ég alatti rekreációs, sport és közösségi terek helye
• Falu uszodájának nincs hely
• A patak és árok rendszerek hasznosítására nincs elképzelés
• A tömegközleges (buszforduló áttelepítésére) nincs fejlesztési elképzelés
• Közösségi terek, faluközpont kialakításának nincs terve
• Nincs kijelölve Önkormányzati épület számára terület
• Nincs meg az pilisborosjenői közlekedési úthálózat fejlesztési terve (egyirányúsítás, kerékpárút, gyalogos járdák tevei)
• Nincs kijelölve falusi piac és vendéglátás részére tér, épület
• Az új és régi iskola épület hasznosításara nincs aktualizált terv
• Közösségi kert, faluszínház helyszíne nem ismert
• Nincs távlati koncepció az Egri vármakett hasznosítására
• Egészségügyi, szociális célú épületek fejlesztésére nincs terv
• ……

Ha a fenti közösségi igények kapacitás igényét nem számszerűsítjük és nem zároljuk, akkor adott esetben milyen eséllyel tudjuk ezeket megvalósítani? Ha az itt élőket szolgáló fejlesztéseknek még tervei sincsenek, akkor miért akarunk még 3-4.000 embert idecsábítani?

3. Felelős döntéseket lehetne hozni – nyilvánosan és közösen

Önkormányzati feladat a közmű infrastruktúra fejlesztése, és ennek priorizált iránya a közösségi igények kielégítése (I. pont) és a meglevő beépített terület kiszolgálása (II. és III. pont) kell, hogy legyen.

Ez a helyzet – ha az Önkormányzat az átláthatóság jegyében működik – lehet teljesen publikus, nem pedig ingatlanfejlesztőkkel való háttérbeszélgetések témája.

Közösségi döntés szükséges, hogy a későbbiekben sikeres pályázat vagy a Főváros rákötési engedély birtokában a megnyíló új kapacitásokat melyik terület milyen mértékben, milyen sorrendben tudja felhasználni.

Jelenleg ezen elvárásnak Önkormányzatunk nem felel meg, mert az alapjait és terveit sem teremtette meg a kapacitásokkal való felelős és publikus gazdálkodásnak!

Első feladat a leltárt elkészíteni és a Közösségi igényeket (I. pont) felmérni. Addig a jövőre vonatkozó Önkormányzati Kötelezettség Vállalásokat, Település Rendezési Szerződésben (TRSZ) felelőtlenség tenni.

Mi az a TRSZ?

Az Önkormányzat és az Ingatlanbefeketetők között kötött megállapodás, amiben rögzítik, hogy mit ad az Önkormányzat (belterületbe vonás, közmű kapacitás stb.) és mit a Fejlesztő (pl. közmű kiépítése, terület átadása, és természetesen készpénz). Sajnos a mi községünkben ezeket a szerződések publikálásáért külön harcolni kell, pedig itt lehet a Közös Vagyonunkat a leginkább elkótyavetyélni vagy esetleg gyarapítani.

• A meglévő TRSZ-eket felül kell vizsgálni.
• A hibás szerződéseket mielőbb korrigálni kell, és a hibás szerződések felelőseit számon kell kérni!
• A különböző, megkötött TRSZ-eket össze kell hasonlítani és mindenki számára érthetően elmagyarázni, mi hasznunk származik a megkötött szerződésből

Ha eddig eljutottál kedves olvasó, már csak egy összefoglaló marad hátra és a közös gondolkodás:

1. A kapacitások ma már értékes Önkormányzati vagyonelemek, pont, mint a földterület vagy az ingatlanok. Leltárba kell venni őket, meg kell követelni az átlátható, felelős gazdálkodást! Ameddig a leltár nincs meg, addig TRSZ-t kötni, HÉSZ-t módosítani TILOS!
2. A községünknek a közösségi igények kiszolgálására van szüksége. Ezek megjelenítést, megfogalmazását az Önkormányzatnak támogatnia kell, minimum 15 éves előre tekintő vízióban kell tudnia gondolkoznia és tartalékot is fel kell halmozni a kapacitásokban.

A ma zajló és előkésztett lakóterületi fejlesztések nem emészthetik fel a szűkösen rendelkezésre álló kapacitás értékeinket!

3. A fejlesztésekkel kapcsolatos tárgyalások csak községi konszenzus alapján folytathatók. Önkormányzati tulajdont érintő ügyekben nincs „üzleti titoknak” és háttéralkuknak helye!

Sokszor halljuk Polgármesterünktől, hogy a fejlesztések jelentik a forrásteremtést a falu számára. A fentiek alapján ki-ki átgondolhatja, mennyit is hoznak nekünk az új parcellák és mit lehetetlenítenek el számunkra….

 

 

Jelenleg ez a kicsiny tisztító hivatott feldolgozni a falu teljes lakosságának szennyvizét