Helyek a hegyen: Az Ezüst-hegy kőfejtőjének barlangjai

Izgalmas célpontok 2-3 órás villámtúrákhoz – településünk közelében rejtőző természeti látványosságokat mutat be Nevelős Zoltán.

Nem mind igaz, ami írva vagyon, sőt kőbe vésett szavakról is kiderülhet, hogy tévedést hirdetnek. Az ezüst-hegyi kőbánya kiváló lehetőséget ad kritikai érzékünk fejlesztésére, mivel a sziklába vésett „Papp Ferenc-barlang” felirat egy másik barlang, az úgynevezett Ezüst-hegyi 2. számú, más néven Szophoklész-barlang bejárata mellett díszeleg.

A Papp Ferenc-barlang innen 20 méterre nyugatra található a sziklafal tövében, ahová hatalmas kőtömbökön egyensúlyozva tudunk felmászni. Ott azonban megállj, mert az egész Pilis egyik legmélyebb és legveszélyesebb barlangjának torkába pillanthatunk le, amely 400 méter hosszú és 66 méter mély. Csak megfelelő engedélyekkel és különleges felkészültséggel látogatható. Leginkább a felső szakaszának omladékos homokkő-labirintusa csalóka; azt mondják, még az sem feltétlen találja meg a kivezető rést, amin átfér, akinek a hangját, sőt lámpájának fényét is látni a felszínről. 2019 februárjában erről a szakaszról szabadítottak ki a barlangi mentők egy eltévedt turistát.

A barlang leírása a felszínhez közeli útvesztő alatt egy Csiga nevű szűkületről számol be, amely állítólag még az előbbieknél is kényelmetlenebb; ez vezet át a már mészkőben kialakult, kétfelé ágazó alsó részbe, amelyben már tágasabb, de továbbra is jellemzően függőleges járatok nyílnak.
Visszatérve a tévesen elhelyezett felirathoz, a falmászók által kedvelt gyakorlóterep aljában nyíló Szophoklész-barlang jóval kisebb, de barátságosabb is, tágas bejáratából lenézve is szabadon gyönyörködhetünk sárga homokkőfalaiban. Mivel nevében a 2-es számot viseli, emlékezzünk meg az Ezüst-hegyi 1. számú barlangról is, amely hozzá hasonló, de kisebb volt, és sajna már megsemmisült, 1970 körül lebányászták.

A barlangoktól dél felé kilépve a fák közül a hegy pereméről remek kilátópontra juthatunk, amely a két falu és a nagyváros felé nyílik, de érdemes körülnézni a barlangok előtti térségen is, amely egészen zavarba ejtő képződmény: mintha egy hatalmas, sík, de megdőlt betonfelületen járnánk, amelyen itt-ott fenyőfácskák törtek keresztül. Valójában az egykori Pannon-tenger üledékének cementesedett kőzetein tapodunk, amelynek anyagában a sok apró kavics mellett kövületeket is találhatunk.

A kőfejtőbe a belépést a jelenleg is művelés alatt álló, alsó rész felől táblák tiltják, de pont a barlangok körüli felső rész egyenesen elérhető a Kőfuvaros út végéről induló ösvényről balra nyíló, keskenyebb ösvényen keresztül.

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/8 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/