Faluközpont-stratégiát Borosjenőnek!

A 2097 Csoport Egyesület megalakulása óta hangsúlyozza, hogy élő közösségeket egy faluban csak úgy lehet létrehozni, ha ezt az épített környezet is támogatja. Ehhez valódi szükségletekre felépített stratégia kell, nem ad-hoc kiírások ötletelésre.

Egy éven belül már a második „ötletpályázatot” hirdette meg az Önkormányzat. Tavaly a Szedmák-ház helyének hasznosítására, idén pedig a régi iskolaépületre lehetett hasznosítási ötleteket beküldeni. Mindkét esetben hangsúlyoztuk, hogy véleményünk szerint először egy Fő utca-stratégiát kellene megalkotni legalább a Budai út – Kossuth tér – Fő utca területre. Mivel ennek nem láttuk nyomát sem, megkérdeztünk néhány szakértőt, hogy el tudjuk magyarázni, miként is lehetne ennek nekifogni.

1. Szükségletek és igények

Ha a faluközösségnek tervezek központot, akkor abból kell kiindulni, hogy a meglévő közösségeknek milyen szükségleteik vannak, illetve a következő években várhatóan merre alakul ez az igény?
„Több nyugdíjas lesz, vagy több kisgyerekes családos? Mennyi fiatal él most a falunkban? Mit szeretnének ők helyben csinálni? Milyen szolgáltatás hiányzik most a faluból? Mi az, ami nehezen elérhető? Hol van tér a kulturális programokra? Elég ez? Mivel küzd a szociális ellátás a faluban? Mire lenne szükségük a helyben vállalkozóknak?”

Ha ezt a felmérési fázist kispóroljuk, akkor óhatatlanul 1-2 ember jó/rossz ötletei mentén fejlődik egy terület akár évtizedekig is. Természetesen a szükségleteket át kell gondolni és szűrni több szempont szerint is, például:

  • Mennyire széles körű az igény?
  • Az Önkormányzatnak kell-e erre választ adnia?
  • Hol lenne a legjobb helyen a faluban ez a funkció?
  • Milyen már működő helyhez, közösséghez kapcsolható?
  • A jövő szempontjából ez releváns, növekvő szükséglet, vagy inkább elhalványuló?
  • Akarjuk-e – a falu koncepciójából levezetve – hogy ez az igény teret és erőforrást kapjon?

Hangsúlyosan a teljesség igénye nélkül, megkérdeztük néhány jól elérhető csoport képviselőit, hogy az ő területükön milyen igények várnak megválaszolásra a falu központjában.

Az alábbi kérdéssel kerestünk meg fiatalokat, a kulturális, illetve a szociális szférára rálátó lakókat:

„Ha a faluközpont koncepciójának kialakításában gondolkodnánk, az adott területnek, közösségnek milyen megoldandó feladatai, problémái vannak, amire egy faluközpontban választ kellene találni?”

Fiatalok:

„Nagy szükség lenne olyan lakásokra, amit mi, fiatalok is meg tudunk vásárolni, vagy bérelni tudnánk. Pálykezdőként esélyünk sincs 70 milliós házakba költözni, így marad a Pestre vándorlás.”

„Próbatermek, közösségi helyek, ahol lehet együtt lenni, zenélni, beszélgetni.”

„Irodák kialakítása helyi vállalkozóknak, munkahelyteremtésként például főzőkonyha!”

Kultúra, művészet, közösségi lét:

„Évtizedes gond, hogy a “kultúrház” az önkormányzatnak nyújt ideiglenes szállást. Ez az együttélés nagyon egészségtelen. Ezt jó lenne megszüntetni.”

„A kulturális programok mellett jó lenne teret adni a helyi művészet erősebb megjelenésének is.”

„A meglévő terek ügyes átalakításával alkotó- és művésztelep, bentlakásos workshopok, színésztréningek stb. szervezhetőek.”

„Próbahelyiségek a zeneiskolásoknak, zenészeknek, alkotóház művészeknek.”

„Szedmák-ház helye egybenyitható a tájház kertjével, ahol nagy közösségi tér, park, piac, szabadtéri mozi lehetne, akár a hulladékudvar házának felújításával.”

Szociális szféra:

„Első lépés mindenképp a célcsoport megtalálása, és az ő igényeik, szükségleteik felmérése kellene hogy legyen! Ezt a felmérést érdemes szociális szakértővel végeztetni, mert az is egy szakma, hogy miként szólítom meg a rászorultakat.”

„Vannak szociális feladatok, melyek inkább intimitást igényelnek, nem a faluközpontban való elhelyezést… pl.: családsegítő.”
Ez a gyors lekérdezés is rávilágít arra, hogy érdemes a szükségletek pontos felmérése alapján megfontoltan tervezni, hiszen rengeteg az igény, de végesek az erőforrások.

2. Meglévő infrastruktúra és erőforrások

Egy faluközpont-stratégia alapvető eleme, hogy melyek azok a meglévő

  • környezeti (pl.: patak, domborzat, felszín alatti vizek),
  • építészeti (stílus, beépítettség, meglévő infrastruktúra)
  • szabályozói (HÉSZ, jogszabályok, tulajdonjog) és
  • hatékonyságbeli (szükséges beruházások, pályázati lehetőségek)

adottságok, amelyek befolyásolják, hogy mi hol valósítható meg az igényekből, célokból.

Ezen adottságok egy része átalakítható, változtatható (egy önkormányzat is vásárolhat ingatlant, változtathat meg szabályzatot, vagy alakíthat ki új kapcsolatot egy természeti elemmel), de fontos kiindulópont lehet a mai állapot is, hogy organikusan mi hol alakult ki egy településen.

Az erőforrásokhoz tartozik annak vizsgálata, hogy képes-e az Önkormányzat hosszú távon fenn is tartani a megépített infrastruktúrát, vagy melyek azok az ötletek, közösségek, akik képesek maguk fenntartani, fejleszteni ezeket.

Egy felmérés szakszerű megvalósítása önmagában egy mesterség, egy szakma, és ha jó minőségű munkát akarunk, akkor szakértőt kell erre felkérni. Ezzel át is kanyarodunk a folyamat másik lételeméhez.

3. Szakértelem és igényesség

Beszéltünk tervezőkkel, építészekkel is, hogy mitől sikeres egy ilyen folyamat:
„Egy jó tervhez jó program szükséges, akár egy házat, akár egy faluközpontot tervezünk” – ez volt az a legfőbb tanulság.

A „jó program” azt jelenti, hogy a fenti igényekből kiindulva le kell tudni írni, hogy mit szeretnénk megvalósulni látni a következő 10- 20 évben a falu központjában.

Utána következik a valódi tervezői munka, amihez olyan szakértői csapat szükséges, akik:

  • képesek a felmért igényeket lefordítani infrastruktúrára, környezetre;
  • kellően érzékenyek, hogy emberközpontú, élhető és szerethető terek jöjjenek létre;
  • igényesek, mert tudják, hogy a munkájuk több évtizedig is kihat a falu lakóinak életére.

A jól végzett tervezői munka eredménye egy olyan tervhierarchia, ahol az egyes tervek egymásra épülnek és egyre pontosabb bontását tartalmazzák a céloknak, elképzeléseknek:

  1. Településfejlesztési koncepció – Milyen faluban szeretnénk élni 10-20 év múlva? Mi a település jövőképe?
  2. Integrált településfejlesztési stratégia – Milyen programok, infrastrukturális beruházások kellenek a jövőkép megvalósításához? Célok és stratégiai irányok kijelölése.
  3. Tervek és szabályzatok (pl. HÉSZ és TAK) – szabályalkotó, kijelölő funkciók a tervek megvalósításához.
    Falunkban a 2097 Csoport Egyesület kezdeményezésére elkezdődött a Településfejlesztési Koncepció összeállítása, de ennek véglegesítése csak önkormányzati szerepkörből megoldható.

Integrált stratégia helyett azonban az elmúlt években ad hoc döntések mentén a szabályzatok módosítása és egyedi Településrendezési Szerződések megkötése zajlik.

Összefoglalva: amennyiben nem csak a pillanatnyi ötletek mentén akarunk dönteni a faluközpont elemeiről, akkor egy alapos tervezési folyamatba kell először az energiát, erőforrást beletenni.

Ez talán kevésbé hálás feladat, mint gyorsan dönteni, de hosszú távon garantáltan meghálálja magát!

A cikk létrejöttében közreműködött
Bozsódi Borbála és Medvecki Réka.

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/5 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/