Jó önkormányzati működés belülről

Pázmándon jártunk

A 2097 Csoport Egyesület tagjai, Köles Gabriella, valamint Dömötörfy Zsolt, Bubik Szabolcs, Antonovits Bence képviselőjelöltek és Tömöri Balázs polgármesterjelölt tapasztalatszerzés céljából a Velencei-tónál fekvő 2200 fős Fejér megyei kis faluba látogattak.

Nagy várakozással utaztunk Pázmándra. Egy korábbi konferencián ugyanis Pázmánd polgármestere meggyőző eredményekről számolt be. Helyben szerettük volna megérteni, hogy mitől lesz egy önkormányzat működése jobb és hatékonyabb. Arról is meggyőződhettünk, hogy a kézzelfogható eredményeket, sikereket nem tétlenséggel, sopánkodással, kesergéssel, hanem célok kitűzésével, közösségi összefogással, sok munkával, kreativitással és kitartással érték el. Mint minden sikertörténet mögött, e mögött is emberek állnak, akik között egyaránt fontos a fiatal, kiváló vezetői képességekkel rendelkező, háromgyermekes polgármester asszony és az általa igen megbecsült, motivált pázmándi lakosok.

Pázmánd az első település az országban, amelynek önkormányzata vállalta, hogy csatlakozik az Üvegfalu programhoz, és honlapján a gazdálkodásával kapcsolatos minden információt nyilvánossá tesz. Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika ugyanis úgy véli: a nyilvánosság véd. Nincs értelme trükközni és korrumpálni, a korrupció gyanúja sem merülhet fel, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy itt minden szerződés, levél és dokumentum nyilvános. A hivatalba belépve letisztult környezet fogad minket: tiszta, rendezett terek, ízléses, fehér bútorok, éppen csak annyi, amennyi szükséges. Nincsenek ódon szekrények, régről otthagyott polcok, félretolt poros iratok, fel nem dolgozott akták. Egyből nyilvánvalóvá válik, hogy itt minden jól át van gondolva, és mindent a józan ész irányít. A dolgozók szemmel láthatóan jól érzik magukat, szeretnek itt dolgozni.

Mónika 25 évesen már ott ült a helyi képviselő-testületben, majd 29 évesen lett polgármester. Szoros küzdelemben, mindössze néhány szavazattal győzte le az akkor már 20 éve regnáló polgármestert. Korrupció, vesztegetés, fillérekért eladott, az eladás után azonnal belterületbe vont szántóföldek, mutyizás, őskáosz: ilyen szavakkal lehetett jellemezni a légkört akkoriban. Éppen ezért megválasztását követően első és legfontosabb feladatául a közügyek megtisztítását és a káosz felszámolását tűzte ki. Ezzel sok konfliktust vállalt fel, de a polgármester asszony a széllel szemben is küzd, nem riad vissza semmilyen nehézségtől. Bár notórius feljelentgetők azóta is megnehezítik a hivatal mindennapjait, Mónika lelkesedését nem tudják letörni. A céltudatos vezető számára a legfontosabb mindig az, hogy mi az emberek érdeke. Mára mindenki elfogadta, hogy tovább már nem lehet a zavarosban halászni, a szokásjogok és előjogok ideje lejárt, helyüket a jog uralma vette át. Az önkormányzati képviselő-testületi üléseket a helyi tv-ben is közvetítik, minden kérdésre igyekeznek a legrövidebb határidőn belül válaszolni, a gazdálkodás átlátható, az iratok nyilvánosak.

Hivatalba lépésekor Mónika megalkotta az ún. Bölcsek Tanácsát. Minden pázmándi lakost megkért, hogy írja le, ki mit dolgozik, minek a szakértője, mi a hobbija. Így derült ki számára, hogy milyen sok szakember él a faluban. Létrehoztak egy tudásbázist, amelyet a mai napig igénybe vesznek. Itt lakó vízgazdálkodási mérnök készítette a vízrendezési tervet ingyen, így készült a honlap is. A Helyi Építési Szabályzatot 2015 óta folyamatosan módosítják, méghozzá úgy, hogy mindenkit megkérdeznek, minden véleményt meghallgatnak, beépítenek, ezáltal mindenki tudja, miként fogja befolyásolni a végleges terv a saját ingatlanát, és azonosulni tud a kialakult tervvel.

A rengeteg jól megvalósított ötlet között kiemelkedik az utcabizalmi rendszer. Egy betöréssorozat megállítása céljából jött létre, azóta szinte nélkülözhetetlen a szerepe a település életében. 33 utcarész lett kijelölve, mindegyiknek van egy utcabizalmija, aki figyel, segít, intézkedik. Ha csőtörés van vagy elmegy az áram, az utcabizalmi egyből intézkedik. Gondoskodik az eltört járdáról, amit társadalmi munkában megjavítanak, tudja, ki helyett kell aznap elmenni a patikába vagy a boltba bevásárolni, kinek van szüksége ingyen étkezésre, hol nőtt rá a faág a villanyvezetékre. Hihetetlenül jó dolog — meséli a polgármester asszony, különösen az idősekre gondolva —, hogy az utcabizalmi rendszernek köszönhetően a faluban nincsen olyan, hogy valakiről ne tudnának. Az utcabizalmi az, aki segít az újonnan beköltözőknek is mielőbb beilleszkedni a falu életébe.

Antonovits Bence, Tömöri Balázs, Bubik Szabolcs és Köles Gabriella Pázmándon

fotó: Dömötörfy Zsolt

Pázmándon saját fejlesztésből hozták létre az ún. Királyi Konyhát. Az önkormányzat működtetése alatt álló konyhában többnyire helyi alapanyagokból készítenek egészséges ételeket, s ezt viszik az óvodába, a hivatalba, ebből látnak el 44 idős embert, akik ingyen kapják az ebédet. Időnként Mónika személyesen maga szállítja ki az ételeket. A Királyi Konyha működtetése miatt az önkormányzatnak az állami finanszírozáson felül ugyan jelentős többletkiadása jelentkezik, de Mónika szerint megéri. Megéri egészséges ételt főzni a gyerekeknek, megéri képezni az óvodapedagógusokat, a hivatal dolgozóit. A közösség jövője és jóléte ugyanis mindenekelőtt az emberek egészségén és képzettségén múlik.

Hamar kiderül számunkra, hogy az átlátható gazdálkodás mellett alapvetően leginkább az emberek jóléte foglalkoztatja a polgármester asszonyt. Nagy problémát jelentett például az iskoláskorú gyermekek nyári felügyelete: Pázmándon a táboroztatást az önkormányzat 9000 forintból megoldja, napi háromszori étkezéssel. Van horgásztábor, néptánc-, hittan-, angol-, természetismeret-, tűzoltótábor. Pázmánd óvodája például olyan népszerű, hogy szívesen íratnák be ide gyermeküket a környező településeken élők is, ha lenne szabad hely.

Nagy öröm Mónika számára, hogy egyre több kisgyermek születik a falujukban, szeretnek itt élni az emberek. Igyekeznek azonban egy elfogadható mértékű, természetes növekedési arányt megtartani. Pázmánd polgármestere is megerősít minket abban, hogy a nagy fejlesztésekkel együtt járó hirtelen lakosságszám-növekedés miatt megemelkedett önkormányzati kiadások nem finanszírozhatók. Mit kezdjek az új ingatlan után befizetett évi 10 000 Ft adótöbblettel — teszi fel a kérdést Mónika —, ha számtalan, éppen a növekedés miatt felmerülő problémát kellene megoldanunk, amelyre nincs forrásunk: új bölcsődei és óvodai férőhelyeket kellene létesítenünk, megépítenünk és karbantartanunk az új utakat, fizetnünk a közvilágítást, a víz- és csatornahálózat bővítését, az orvosi ellátást, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Csak az óvodai ellátásra már most is évi 10-20 millió forinttal egészíti ki Pázmánd az állami finanszírozást. Könnyen belátható, hogy nemhogy nem éri meg a hirtelen nagy létszámú növekedés, de rögtön megoldhatatlan pénzügyi helyzetet eredményezne, és csődbe vinné az önkormányzatot. Ezzel együtt Pázmándon azt is fontosnak tartják, hogy az itt született, már szülővé vált fiatalok helyben maradásában segítsenek. Ha kell, új utca kijelölésével vagy kizárólag már meglévő belterületeken belül új telkek leválasztásával, ahol a fiatal családok építkezhetnek. Mindezt azonban kis lépésekben, jól átgondoltan, hosszú távra tervezve.

Az indokolatlan fejlesztések helyett Pázmándon inkább arra fordítanak kiemelt figyelmet, hogy a könyvelés és a nyilvántartások legyenek olyan naprakészek és átgondoltak, hogy ne maradjanak elvesztegetett források, le nem hívott központi támogatások. Különösen fontos, hogy minden megnyíló pályázati lehetőséget igénybe vegyenek. Legtöbbször közvetlenül Brüsszelbe nyújtanak be pályázatokat. Legutóbb 102 millió forintot nyertek bölcsőde bővítésére. Nem tétlenkednek, már ki is írták a közbeszerzést, folyamatban van a megvalósítás. Pályázati pénzből épült a sportcsarnokuk (Pázmándon nem csupán tornatermet; sportcsarnokot építettek), nyertek már pénzt kerékpárútra, konyha bővítésére, járdaépítésre, útépítésre, a tájház megvásárlására, amelynek most pályáznak a felújítására.
A pázmándi sikerek más önkormányzatok számára sem elérhetetlenek, csak tenni kell érte.

Névjegy
Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika Pázmándon született, és bár hétéves korában szüleivel Pákozdra költözött, a nyarakat a nagypapájánál töltötte Pázmándon. Leendő férjét — aki Szentendrén született — hamar meggyőzte, hogy Pázmándon alapítsanak családot. Házat építettek, itt született három gyermekük is. Mónika érettségi után a Rendőrtiszti Főiskolán, majd Pécsett a jogi egyetemen végzett. Később a Budapesti Gazdasági Főiskola PR-szakát is elvégezte. Polgármestersége alatt is folyamatosan képezi magát, anyakönyvvezető lett, jelenleg a SOTE mentálhigiénés képzésén tanul párterápiát. Rendkívül fontosnak tartja, hogy kollégáit is folyamatosan képezze.

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/7 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/