Sajnos mégsem nyertünk 400 millió forintot bölcsőde pályázaton…

Ha az embernek fontos a jövő generáció vagy bölcsődéskorú gyereke van, az egyik legégetőbb kérdés, hogy vajon lesz-e, és ha igen, mikor lesz Pilisborosjenőn bölcsőde? Ennek próbáltam utánajárni a Ki Mit Tud? közérdekű adatigénylő honlap segítségével, felbuzdulván Polgármester úr félidő-értékelőjében említett 400 millió forintos nyertes pályázat hírén. Annál is inkább, mert a falu elején megindult mega ingatlanfejlesztési projekt révén bizonyára sok új kisgyermekes család költözik falunkba még az idén.

Küller polgármester úr a hivatali kommunikációs csatornákon keresztül és nyáron minden helyi háztartásba nyomtatva is megküldött félidei összefoglalójában azt kommunikálta, hogy Pilisborosjenő pályázata nyert 400 millió forintot bölcsőde létrehozására.  Majd ősszel az összegyűjtött, oktatással kapcsolatos lakossági kérdések közül a bölcsőde építését firtató kérdésre (VI. kérdés) Polgármester úr így válaszolt:

„A bölcsőde építésére vonatkozó támogatási szerződést többszöri kérésünk és sürgetésünk ellenére még nem küldték meg részünkre. így az előkészületeket sem tudtuk megkezdeni. A tervezés és a kivitelezés az elnyert forrásból valósulhatna csak meg. Jelenleg ezzel kapcsolatban nem tudok Önöknek több információt szolgáltatni.”

Ezért a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordultam további információkért, akik először azt írták, hogy nincs információjuk arról, hogy hol akadt meg a támogatási szerződés megküldésének folyamata és a Küller úr vezette önkormányzathoz irányítottak.

Ennyivel még nem lehetett lepattintani, hiszen pont azért fordultam a Kormányhivatalhoz, mivel helyben nem szerezhető több információ.

Második, ismételt levelet követően annyi információt kaptam, hogy

„A fenti tárgyban a Nemzetgazdasági Minisztérium írt ki pályázatot – 2015. évben -, Európai Uniós pályázatról van tehát szó.
A helyi önkormányzat 2016 júniusában kapott értesítést arról, hogy Támogatói Okiratra felterjesztették. Értesülésük szerint a benyújtott pályázat nem kerül elutasításra, forráshiány miatt azóta is „várólistán” szerepelnek. Amennyiben megnyílik a lehetőség rá, akkor újra benyújtják pályázatukat.”

Vagyis: ez alkalommal nem utasították el a pályázatot, mint mondjuk az óvodai konyha felújítására benyújtottat sajnos háromszor is, de nem maradt elég forrás arra, hogy Pilisborosjenőnek is jusson belőle. A pályázatot pedig valószínűleg nem kell újraírni, de újra benyújtani igen. Remélhetőleg lesz még erre a közeljövőben alkalom.

Bölcsődés és óvodáskorú gyermekeink vannak és szeretnénk tisztán látni, hogy számíthatunk-e az állam által segített önkormányzati nevelési intézményekre vagy magán intézményeket, más megoldást kell keresnie az érintett kisgyerekes családoknak. A helyzetet értelmezve pedig úgy fest, hogy az utóbbi…..

Ez nyilvánvaló terheket ró a lakosságra és feszültséget okoz az önkormányzatnak is, hiszen a 2015-ben (is) módosított „1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” jogszabály 94. § (3a) pontja szerint (legeslegkésőbb ez év végéig Pilisborosjenőre is vonatkozik az alábbi):
„Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település – jogszabályban meghatározottak szerint megállapított – 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt” minden „települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. § (2) bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján.”  (Magyar Közlöny 2016. évi 40. szám, 3888. oldal)

Év végéig tehát ki kell találni, hogy miként teljesül a bölcsődei ellátás biztosítása úgy, hogy a helyi családosok számára a lehető legkedvezőbb legyen. A jogszabályok nem adnak további haladékot.

Ha Küller úr fontossági sorrendben rangsorolja a helyi teendőket, akkor a bölcsőde kérdésnek előkelő helyen kellene lennie a TOP10-es listán. Az óvodabővítési pályázat érintettek bevonásával történő előkészítésével együtt. Szerintem.

Ha a bölcsőde építésére más forrás nincsen, s helyi forrás sem áll rendelkezésre, akkor csak a(z egyébként szintén forrást kívánó) „bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján” lehetőségek maradnak. Tehát például magánbölcsődével szerződni a helyi családok igényeinek biztosítására.

Arról az evidenciáról most sokkal részletesebben nem is beszélve, hogy minél több ingatlanfejlesztési projekt indul, annál több gyerekkel számolhatunk, annál feszítőbb a bölcsőde és óvodai férőhely hiányának megoldása mindenki számára. Most sincs elég hely az oktatási intézményekben, mire számíthatnánk, ha tényleg megvalósulnának a tervezett lakópark fejlesztések?

Azok pedig a fórumokon tapasztalt lakossági ellenérzésektől függetlenül gőzerővel beindultak. Kíméletlenül, sőt akár törvénytelenül is, ahogy a település elején, a Rozália-kápolnánál a napokban szembesülhettünk vele. Ilyenre van pénz, az ingatlanfejlesztések fixen ott vannak Polgármester úr TOP10 teendői között, van helyi politikai akarat és politikai támogatás! – hallom már-már megkeseredett falubeliektől.

Bárcsak lenne lehetőség egy pillanatmegállító (vagy akár zurrück) gomb megnyomására és a prioritások újragondolására, a körültekintésre!

Óhatatlan felmerül az emberben, hogy

• Küller úr vajon milyen lakosságszám növekedéssel számol a következő évtizedre?
• Felkészítettnek látja erre a bővülésre a helyi oktatási intézményeket, az infrastruktúrát?
• Vajon a képviselő testület osztja optimizmusát?
• Úgy érzik, hogy a lakosság többsége az új ingatlanfejlesztéseket támogatja?

Mert ha olyan ütemben és módon nő a helyi lakosság, mint ahogy Ön megálmodta, akkor én sajnos egyáltalán nem vagyok optimista. És nemcsak a bölcsőde hiánya miatt.

Tudom, még nincs egy éve, hogy ide költöztünk – honnan is tudhatnám?

Tömöri Balázs