From: Tomori Balazs <tomorib@gmail.com>
Date: Tue, Jul 23, 2019 at 3:57 AM
Subject: lakossági kérdés buszmegálló megújítása kapcsán
To: <forgalomtechnika@volanbusz.hu>, <info@volanbusz.hu>

Tisztelt VolánBusz Zrt. ügyfélszolgálat, tisztelt Forgalomtechnikai osztály!

A pilisborosjenői 2097 Csoport Egyesület nevében írok és szeretném Önökkel felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a 10-es út külső Bécsi úti részén lévő buszmegállónk megújulhasson, mert jelenleg siralmas állapotban van, helyenként csak a rozsda tartja össze.

Tudomásunk szerint a Pilisvörösvárra közlekedő 218-as busz járat üzemeltetése a Volánbusz Zrt-hez tartozik.

Egyesületünk tagjai szívesen részt vennénk társadalmi munkában a megálló és környékének rendberakásán. Július 20-án visszavágtuk a megközelítést nehezítő növényzetet, s folytatnánk az önkéntes munkát, de szükség lenne arra is, hogy az építmény is megújulhasson.

Erről a megállóról lenne szó: Kövesbérci utca

Válaszukat előre is köszönve,

Tömöri Balázs

a 2097 Csoport Egyesület témafelelőse

tomorib@gmail.com

06-70-978-00-37

Tisztelt Tömöri Balázs!  

Köszönjük, hogy a Kövesbérci utcánál található utasváró megszépítésének szándékával társaságunkhoz fordult, mellyel kapcsolatosan az alábbi szíves tájékoztatást adjuk:

Társaságunk az ellátási területén belül érintett megállóhelyeken kizárólag közösségi közlekedési szolgáltatást végez (járatok közlekedtetése), továbbá feladatunk a megállóhelyeken található információs táblák kihelyezése is. Az építési, üzemeltetési és fenntartási munkák az illetékes közút kezelőjének – ebben az esetben – a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek a hatáskörébe tartoznak.

Kérjük, hogy a megállóhely és környéke rendberakásának érdekében felajánlott segítségüket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felé jelezzék.

Megértését köszönjük. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.

Budapest, 2019. augusztus 12.

Üdvözlettel:

VOLÁNBUSZ Zrt.

Értékesítési és Utaskapcsolati Iroda

From: Tomori Balazs <tomorib@gmail.com>
Date: Wed, Aug 28, 2019 at 3:23 PM
Subject: Fejlesztési lehetőségek, lakossági remények a 10-es út pilisborosjenői szakaszán
To:

Kapja: Magyari László igazgató

Magyar Közút Zrt. Pest megyei Igazgatósága

Tisztelt Magyari László igazgató úr!

Egy pilisborosjenői civil szervezet, a 2097 Csoport Egyesület nevében írok Önnek falunk 10-es út melletti településrészén régóta létező és a növekvő autóforgalommal egyre súlyosbodó, egyre aktuálisabb problémák és megoldási javaslataink kapcsán.

Pilisborosjenő Bécsi úti településrészére egyre többen költöztek. Az idei évben egy magánbölcsőde (Tökmag Családi Bölcsőde, Pilisborosjenő, Panoráma u. 12) is megnyitott, amely szolgáltatásra már vannak Ürömről, Solymárról érkező kismamák, családok.

Ezen a szakaszon ráadásul az Országos Kéktúra útvonalra nagyon sokan csatlakoznak rá. Szeretnénk, ha sokkal kevésbé veszélyes, rendezettebb, méltóbb környezetben indulhatnának túrázni a főváros felől érkezők.

Terepi tapasztalataink alapján ugyanis a terület megközelítése nehéz, sőt veszélyes. Ennek okai:

1. Rendszeres a gyorshajtás, sokszor nehéz tehergépjárművek részéről is.
2. Buszmegállókhoz vezető zebra hiánya, az úttesten való gyalogos átkelés nehézsége
3. Autóbuszmegálló építmények állapotaés környékük rendezetlensége
4. Járda hiánya
5. Felszíni vízelvezetés rendezetlensége
6. Kikanyarodás, garázsokból kihajtás veszélyes a behajló ágak, buja növényzet + kanyarulat + közlekedő járművek sebessége miatt.

Ezek a problémák sokszor együtt a helyi lakosság elmondása alapján az elmúlt évtizedben több mint 10 halálos gázoláshoz járultak hozzá, a kisebb-nagyobb, emberélettel végül szerencsére nem járó baleseteket most nem említve.

Szeretnénk javítani a helyzeten és a helyi lakossággal gondolkoztunk megoldási lehetőségeken, felvetett javaslatokon. A helyzeten nagyon sokat javítana, ha:

1. állandó, kiszerelt sebességmérőlegyen a 10-es út ezen lakott területi szakasza felett is, mint alig pár kilométerrel távolabb, még Pilisvörösvár előtt a 10-es úton, az angol temető lekanyarodójánál;
2. a Kövesbérci úti buszmegállóhoz forgalomlassítóval védett zebrasegítené a gyalogosokat, tömegközlekedőket
3. a Kövesbérci úti rozsdás, leromlott buszmegállókatki tudnánk cserélni
4. az önkormányzat sikerrel pályázna járdaépítési pályázati kiíráson (például az éppen aktuális Magyar Falu Program kiírásán)
5. a Kövesbérc oldalából lezúduló csapadékvizátereszeken keresztül át tudna jutni a 10-es út alatt és el tudna jutni az Aranyhegyi-patakba.

Az erősödő lakossági igényeket megtapasztalva, több terepszemle után egyesületünk szeretné segíteni ezen célok megvalósulását.

Amit eddig magunktól már megtettünk:

• nyáron két alkalommal, lakossági akció keretében segítettük a helyieket az útra, közúti táblákra, a buszmegállóra és az oda vezető gyalogútra ránőtt növényzetet jelentősen visszavágtuk, a zöldhulladékot komposzttelepre szállíttattuk.
• a buszmegálló megújítása kapcsán segítségünket, önkéntes munkát és egyesületünk mozgósító erejét is felajánlottuk a Volánbusz Zrt-nek, akiktől azt az információt kaptuk, hogy a megállóhely és környéke rendberakásának érdekében felajánlott segítségüket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felé kell jelezzük. (levelüket alulra másolom tájékoztatásul)
• a pilisborosjenői Önkormányzat figyelmét felhívtuk a Magyar Falu Program járda pályázatára.

Szeretnénk egyeztetést kezdeményezni Önökkel a fenti témákban lehetséges előrehaladás kapcsán.

Kérem, hogy adjanak lehetőséget egy személyes találkozóra.

Tisztelettel,

Tömöri Balázs
témafelelős
2097 Csoport Egyesület Pilisborosjenő
06-70-978-00-37
tomorib@gmail.com

From: Magyari László Endre <xxxxxxx>
Date: Wed, Sep 4, 2019 at 3:57 PM
Subject: RE: Fejlesztési lehetőségek, lakossági remények a 10-es út pilisborosjenői szakaszán
To: Tomori Balazs <tomorib@gmail.com>

2097 Csoport Egyesület Pilisborosjenő

Tömöri Balázs

tomorib@gmail.com

Tisztelt Tömöri Úr!

A 2097 Csoport Egyesület témafelelőseként küldött levelét és annak megállapításait köszönettel megkaptam. Eddig megtett erőfeszítéseiket köszönettel vettük, azok nagymértékben hozzájárulnak az alsórendű úthálózat és ezáltal a főút forgalombiztonságához.

Bár az Ön által felvetett ok-okozati összefüggésekkel és a javasolt intézkedésekkel nagymértékben egyetértünk, a 10 sz. elsőrendű főút problémáinak orvoslása átfogó szemléletet és összehangolt cselekvést igényel, melynek alapvető feltétele, hogy a hazai jogszabályok teremtette környezetben pontosan le tudjuk határolni az egyes részfeladatokat. Hiábavaló ugyanis az országos közutak kezelőjének tevékenysége, ha ahhoz nem illeszkednek a települési önkormányzatok elvárható fejlesztései vagy éppen az országos közút mellett élők nem teljesítik alapvető jogszabályi kötelezettségeiket.

A következőkben az Ön által felsorolt problémaforrások és azok lehetséges megoldásainak tekintetében, és azok sorrendjében adjuk meg állásfoglalásunkat, megjelölve minden esetben azt is, hogy az adott kérdéskör mely szerv, szervezet vagy éppen magánszemély feladatkörébe tartozik.

A 10 számú Budapest-Dorog-Almásfüzitő elsőrendű főút Pilisborosjenőt közigazgatását érintő szakaszán (11+500 – 12+800 km sz.) az országos közút jelenlegi forgalomszabályozása kielégíti az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet általános előírásait, a közútkezelő a forgalmi rendet a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel alakította ki, azok alkalmazása és elhelyezése úgy történt, hogy a közlekedők megfelelő időben, szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton fennálló veszélyekről, tilalmakról, kötelezettségekről.

A levelében említett közlekedési szabálysértéseket (és kifejezetten a gyorshajtást) illetően Társaságunk hatósági jogosítványokkal nem rendelkezik, a közútkezelő által kialakított forgalmi rend jogszabályi követelményeinek betartatása a közlekedésrendészeti szervek kizárólagos feladata, ez pedig folyamatos rendőri jelenlét és ellenőrzés nélkül manapság sajnálatos módon nem megoldható.

Sűrűbb rendőrségi ellenőrzések bevezetésével messzemenőkig egyetértünk, jelenleg ez bizonyul a legmegfelelőbb eszköznek a kívánt forgalomcsillapítás elérésére. Ezzel összefüggésben a PMRFK Budaörsi Rendőrkapitányság, Közlekedésrendészeti Osztályával (2040 Budaörs, Szabadság út 160.) érdemes felvenni a kapcsolatot.

Bár a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 21. §-a, egyebek között részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kijelölt gyalogos-átkelőhelyek hiányában a gyalogosok hogyan keresztezhetik szabályosan az adott utat, a 10 sz. elsőrendű főút ezen szakaszának forgalma valóban felveti a biztonságos átvezetés megvalósításának kérdését.

Ugyanakkor a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.), illetve az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet vonatkozó szakaszai értelmében, az átkelőhelyek létesítése – tervezés, engedélyezés, kivitelezés – nem tartozik Igazgatóságunk tevékenységi körébe, kizárólag a gyalogos átkelőhelyek kijelölésében, valamint a tervek jóváhagyásában veszünk részt.

Általánosságban elmondható, hogy a gyalogos-átkelőhelyek létesítése egy kijelölő hatósági intézkedéssel történik, melyet az érintett önkormányzatnak, mint a lakossági érdekek legmagasabb szintű képviselőjének kell kezdeményeznie a PMKH Érdi Járási Hivatala Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálynál (1141 Budapest, Komócsy u. 17-19.; utugy@pest.gov.hu), az első fokon eljáró, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közlekedési hatóságnál.

Tájékoztatjuk egyúttal, hogy a Bécsi út ürömi szakaszán (Üröm, Bécsi út 4. szám előtt) Üröm Község Önkormányzat beruházásában, Társaságunk közútkezelői hozzájárulása mellett a közeljövőben középszigetes átkelőhely fog létesülni.

Ami a közösségi közlekedési megállóhelyeket, illetve a peronokon elhelyezett utasvárókat illeti, azzal kapcsolatban Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1) bekezdése, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 9. § (2) bekezdés b) pontja és a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (5) bekezdése világosan lehatárolja az önkormányzati és állami feladatokat. Az autóbuszöböl – mint különleges forgalmi sáv – az országos közutak kezelőjének üzemeltetésében található, míg a műszaki határt képező kiemelt szegéllyel elválasztott gyalogoslétesítmények, az ehhez tartozó gyalogos biztonsági berendezések és építmények üzemeltetése mindig az adott önkormányzat által ellátandó közfeladatok közé sorolható. Ilyen módon tehát a VOLÁNBUSZ Zrt. mellékelt levele sem teljesen pontos.

A már korábban is idézett, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontja tételesen felsorolja a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, köztük a helyi közutak (többek között a járda és gyalogutak) és tartozékainak kialakítását és fenntartását. Ez esetben szintén igaz, hogy Társaságunk csupán a tervek jóváhagyásában veszünk részt.

A 10 sz. főút mellett meglévő nyílt vízelvezető árkok – a Kkt. 47. §-ának fogalommeghatározása nyomán – az országos közút műtárgyának minősülnek és mint ilyenek, Társaságunk kezelésében-üzemeltetésében vannak. Ezen vízelvezető létesítmények elsődleges feladata azonban a burkolatra és padkára hulló és onnan lefolyásra kerülő csapadékvizek biztonságos elvezetése.

Ehhez képest Igazgatóságunk, valamint a területen tényleges kezelői feladatokat ellátó Szentendrei mérnökségünk előtt egyaránt régóta ismertek azok a helyzetek, melyek a téli időszakot követő olvadásból vagy éppen hirtelen, nagy intenzitású esőzésekből származó csapadékvizek okoznak az országos közúton.

Számtalan alkalommal, nyomatékosan, felszólítások formájában is jeleztük és próbáltuk az önkormányzat előtt is érthetővé tenni, hogy a közúton és annak nyílt árkában megjelenő vizek döntő többsége nem a burkolaton és a padkán keletkezik, hanem a domborzati adottságok következtében, az út jobboldalán magasan fekvő lakó-, mezőgazdasági- és be nem épített területekről kerül lefolyásra, nyilvánvalóan kezelhetetlen helyzetet teremtve az országos közút kezelője számára is.

A csatlakozó helyi közutak (kiemelten a Tücsök utca, a Panoráma út és a Kövesbérci utca) nem rendelkeznek megfelelő vízelvezetéssel, burkolatuk hiányos, a fentebb fekvő mezőgazdasági területekről lemosódó talaj anyagok pedig akadálytalanul jelennek meg a főút burkolatán.

A kialakult állapotot ráadásul súlyosbítja az a több évtizedes gyakorlat, mely során a főút közvetlen csatlakozásai (kapubehajtók, telekbejárók) lényegében közútkezelői hozzájárulásunk nélkül, szabálytalanul, elégtelen vízelvezetéssel és a vízmegosztásra szolgáló műtárgyak (átereszek) beépítése nélkül készültek el, néhány esetben a szomszédos ingatlantulajdonosok pedig egyszerűen feltöltötték a nyílt vízelvezető árkot, megteremtve ezáltal maguk számára a kívánt várakozóhelyeket.

Szentendrei mérnökségünk szabad kapacitásának függvényében minden lehetséges intézkedést megtesz a burkolat tisztítása, árok- és padkarendezés kapcsán. A legutóbb, 2016. augusztus 25-én, Küller János polgármester úrral megtartott közös bejárásunkon tett ígéretek (miszerint az önkormányzat felszólítja a szomszédos ingatlantulajdonosokat karbantartási és tisztítási kötelezettségükre) a mai napig nem teljesültek, melynek eredményeképpen a vízelvezetés rendszerszinten nem tud megfelelően működni, továbbra is ugyanazokat a problémákat generálja.

A legnagyobb probléma. hogy az önkormányzat, a saját hatáskörében megalkotott jogszabályoknak sem tud érvényt szerezni, pedig Pilisborosjenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Pilisborosjenő Község területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról valamint a közterületek tisztántartásáról szóló 7/2014. (VI.30.) rendeletének VII. fejezete egyértelműen és világosan fogalmaz, amikor a 30. § (6) bekezdésében az alábbiakat írja elő:

„Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (kiépített beton vagy egyéb átereszek,) valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelő rácsoknak folyamatos tisztántartásáról – ide értve a hó és síkosság elleni védekezést is – az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.”

Mint azt korábban említettük, a szomszédos ingatlanok közvetlen kapcsolatai szinte kivétel nélkül közútkezelői hozzájárulás hiányában, jogszerűtlenül és kifejezetten szakszerűtlenül épültek ki. Ahol lehetőség nyílt az egyeztetésre és tervek véleményezésére (pl. a bölcsőde esetében), ott sikerült megtalálni azt a módot, hogy az eleve kedvezőtlen elhelyezkedés ne okozzon többlet forgalombiztonsági kockázatot.

Főszabályként ugyanakkor itt is betartandó a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. § (8) bekezdése, mely kimondja, hogy

„az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál – ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is –, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.”

Az ún. elindulási látómező szabadon tartásával kapcsolatosan pedig a Kkt. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 30. § (3) bekezdése rendelkezik újfent egyértelműen, miszerint,

„az ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás fenntartásáról annak az ingatlannak a tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni, amelyre az útcsatlakozás a járművek számára a közútról való ráhajtást lehetővé teszi.”

Ami a megoldási javaslatokat illeti:

A javaslatot Társaságunk támogatni tudja. Az Ön által példaként felhozott solymári helyszínt (10 sz. főút 14+601 km szelvény) egykor a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a KEKKH konzorciumában megvalósult projektlista tartalmazta, a berendezések 2012-2015. között épültek ki az Európai Unió társfinanszírozásával. Tudomásunk szerint jelenleg nincs napirenden a fixtelepítésű komplex közlekedés-ellenőrző pontotok (KKEP) bővítése.

Ahogyan azt korábban már említettük, gyalogos-átkelőhely kialakítása ellen elvi kifogást nem emelünk, de az átkelőhelyek létesítése nem tartozik Társaságunk tevékenységi körébe, kizárólag a tervek jóváhagyásában és azok későbbi üzemeltetésében veszünk részt.

A kialakítás azonban rendkívül sok körültekintést és megfontolást igényel, mert bár egy kedvezőbb helyzetet szeretnénk elérni a közutat keresztező gyalogosok számára, a lakott területen kívüli környezet, az ehhez megengedett 70 km/h sebesség, az állandó gyorshajtás, a forgalomnagyság, a kapcsolódó gyalogos létesítmények totális hiánya és az elégtelen közvilágítás mind-mind olyan nehezítő körülményt jelentenek, amik akár egyenként is megakadályozhatják, hogy az átkelőhely a hatályos jogszabályoknak, az ágazati műszaki előírásoknak megfeleljen és ráadásul kellő biztonságot is nyújtson.

Ezen felül egy a lakott terület határán kialakítandó átkelőhelynek számos olyan kötelező, jogszabályban és műszaki előírásokban foglalt járulékos feltétele van (többlet jelzőtábla, burkolati jelek, harántcsík, prizma, középsziget, járdakapcsolatok, kiemelt szintű közvilágítás…), amik igen költségessé tesznek egy ilyen beruházást a belterületi megoldásokhoz képest. De elsődlegesen azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy átkelőhely kialakítása ebben a környezetben – ismerve a hazai közlekedési morált – vélhetően magas közlekedésbiztonsági kockázattal járna.

Továbbra is igaz ugyanakkor, hogy legelső lépésként az önkormányzatnak kijelölő hatósági intézkedést kell kérelmeznie az elsőfokú útügyi hatóságtól.

A javaslatot Társaságunk támogatja, ahhoz a korábban leírtak szerint a gyalogosperon és várólétesítmény üzemeltetőjétől kell hozzájárulást kérni. Amennyiben a felújítás során szükség van a főút forgalmának korlátozására, vagy burkolatának igénybevételére, úgy annak ideiglenes forgalomtechnikáját terveztetni és jóváhagyásra benyújtani szükséges Igazgatóságunkra.

A javaslatot Társaságunk támogatni tudja. Különösen annak tükrében, hogy a korábban ürömi területen, közútkezelői hozzájárulás és építési engedély nélkül megvalósult gyalogoslétesítmény mára egyértelműen bizonyította, hogy használhatatlan, a gyalogosok számára nem megoldás, Társaságunk számára pedig többlet üzemeltetési feladatot generál. Ehhez képest egy komplex szemléletű, akadálymentességet biztosító, rendezett vízelvezetéssel rendelkező és a várakozási igényeket is figyelembevévő megoldást a Magyar Közút NZRt. támogatni tud. Pályázat esetén az egyetlen buktatót az jelentheti, hogy a főút alatti, pilisborosjenői földrészletek minden esetben a Magyar Állam 1/1 hányadú tulajdonában és Társaságunk vagyonkezelésében állnak, így amennyiben a járdafejlesztés feltétele a saját tulajdonon történő építés, úgy az nem tud teljesülni.

Támogatható megoldás, hogy a külső területekről érkező csapadékvizek a lehető legkevesebb akadályoztatással és lehetőség szerint a főút vízelvezető rendszerének igénybevétele nélkül távozzanak a végső befogadó irányába. Ebben az esetben is felhívjuk a figyelmet az átfogó szemléletmódra. Megoldást kell találni arra, hogy a felső területekről lefolyásra kerülő vizek minél kevesebb hordalékot szállítsanak magukkal, mert azok a kialakított műtárgyak kapacitását rövid idő alatt lerontják. Problémaként az merülhet fel, hogy a főút és a befogadó Aranyhegyi-patak között területi igénybevételre lenne szükség, nagy valószínűséggel solymári magáningatlanon keresztül.

További kérdés esetén állunk szíves rendelkezésére.

Üdvözlettel:

Magyari László

megyei igazgató

Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Pest Megyei Igazgatóság
1183 Budapest, Gyömrői út 93-95.
Mobil.: +36-xx-xxx-xxxx
Tel.: +36-1-xxx-xxxx
Fax: +06-1-xxx-xxxx
e-mail: xxxxxxxx
Weboldal: www.kozut.hu
Facebook: www.facebook.com/MagyarKozut
Instagram: www.instagram.com/magyarkozut