A 2097 Csoport Egyesület polgármesterjelöltje: Tömöri Balázs2019-08-09T07:49:12+02:00

A 2097 Csoport Egyesület polgármesterjelöltje

Tömöri Balázs

Tömöri Balázs

1975-ben születtem, földrajz-angol szakos tanár a végzettségem. Fenntartható világot vizionáló civil szervezetekben dolgozom közel 20 éve, melyből 13 évet a Greenpeace magyar szervezeténél önkéntes koordinátor, majd kampányfelelős szerepkörben.

Feleségemmel, Zitával, és két fiammal, Bercivel és Petivel 27 hónapja költöztünk Borosjenőre a szemközti Hármashatár-hegyről, Óbudáról. Ott megéltük azt, hogy a korábban hangulatos, gyümölcsfás kertvárosi rész sűrűn beépült és a sivár, kis zöldterületű, új építésű társasházak gombamód elszaporodtak.

Pilisborosjenőn egy helyi kőfaragó saját lányának épített, idén 91 éves, csodálatos házába szerettünk bele: Karola néni régi, buszfordulónál álló háza lett új otthonunk.

A játszótér felújításán, az önkéntes tűzoltók kalákáin, a komatál kezdeményezésen, karácsonyi adománygyűjtésen, az óvodai önkéntességen, erdei Mikuláson, a Gyalog Galoppon, faültetésen és patakmentésen át egyre több izgalmas helyi csoportot, közösséget ismertem meg. A 2097 Csoport Egyesület alapító tagja vagyok, itt is nagyon sok pozitív, zsákfalunk értékeiért aktívan tenni akaró embert ismerhettem meg.

Szeretnék többet tenni a faluért! A természeti és kulturális értékek megóvásáért, a helyi emberek, közösségek és gazdaság támogatásáért, a pozitív közhangulat megteremtéséért. Személyes példamutatással, de több bevonással és a meglévő adottságok, erőforrások jobb kihasználásával, mozgósításával, szélesebb körű összefogással. Meggyőződésem, hogy a közösség által jóváhagyott hosszútávú stratégia mentén, a helyben élők széles kapcsolatrendszerére, szakmaiságra építve, az érintettek véleményét figyelembe véve is vezethető a falu. Sőt, erre van az előre!

Fasor ültetés 2018
Fasor ültetés 2018
Fasor ültetés 2018
Fasor ültetés 2018

A Zsákfalvi Riporter interjúja Balázzsal

„A közösségnek kell meghatároznia, merre menjen a falu“

ZSR: Mióta laksz itt?

TB: Huszonhét hónapja. Bár erre hátrányként is lehetne tekinteni, én előnyként fogom fel. Úgy érzem, hogy régi gyökerű konfliktusokat objektíven, kívülről tudok vizsgálni, nem vagyok része valamelyik oldalnak.

ZSR: Hol vannak a gyökereid?

TB: Itt nőttem fel a szomszédban, az óbudai Tábor-hegyen. Amikor a családom odaköltözött, még gyümölcsösök, szőlőtőkék és tehenek voltak ott. Mára már sűrűn beépült hatalmas házakkal és luxusvillákkal. Nem volt jó érzés ezt a változást végignézni.

ZSR: Ismerted korábban Pilisborosjenőt?

TB: Több mint negyven éve ismerem. Születésem után a család összebarátkozott egy gyermekorvossal. Ahová ő ment, oda mentünk mi is, pontosabban vittek a szüleim. Dr. Venesz Ilonának hívják, itt lakott a Mária utcában. Szóval, egyéves koromtól jártam hozzá, Pilisborosjenőre és Ürömre is, ami a gyerekkor után sem szakadt meg. A házunk teraszáról pedig a Kevélyeket csodáltam kamaszkorom óta.

ZSR: Mi az, amire a legszívesebben emlékszel gyerekkorodból a faluval kapcsolatban?

TB: A Budai útra, ahogyan csodásan összeborulnak fölötte a fák. A mai napig nagyon szeretek ezen az úton járni, nekem ez jelenti a zöld kaput a város felől. Vagy a zöldterületekkel körülölelt apró falucska, a közepén magasodó templomtoronnyal – a mai napig így látni Pilisborosjenőt a Hármashatár-hegyről. Mindkettőt nagyon jó lenne megőrizni.

ZSR: Hogyan kerültél Pilisborosjenőre?

TB: Néhány éve el kellett adnunk a szülői házat, és falusias környezetbe szerettünk volna költözni. Komolyabban még Szigetmonostor jött szóba – ez egy nagyon jól vezetett település, reggelente egy napelemes iskolabusz szedi össze a diákokat, aztán pedig az időseket veszi fel, hogy a központban lévő boltba és helyi piacra szállítsa őket. Végül azonban – szerencsére – Pilisborosjenő mellett döntöttünk; beleszerettünk ebbe a házba.

ZSR: Sokan egyelőre nem vesznek részt a falu életében, csak alvófaluként tekintenek Pilisborosjenőre. Te viszont nagyon gyorsan bekapcsolódtál a közösségi életbe. Ez hogyan történt, mi volt az első ügyed?

TB: A költözésnél éppen apaszabin voltam a második gyermekünkkel. Hozzánk elég közel van a játszótér, de nagy meglepetésemre azt láttam, hogy már több hónapja le van zárva, és a kisgyerekes anyukák már nem is számolnak az újranyitásával. Kapcsolatba léptem a jegyzővel és a polgármesterrel, beszéltem szülőkkel, cégeket kerestem meg, rátaláltam a játszótér létrehozásában főszerepet játszó Simon Juditra. Végül meghirdettünk egy felújító napot, és a szülők, illetve az önkormányzat segítségével hamar rendbe tettük a játszóteret. Közben felkerültem a nagycsaládos levelezőlistára, és önkéntes segítő, „fűnyíróember” lettem a Mesevölgy óvodában. Sokakkal megismerkedhettem.

ZSR: Vannak, akik szerint „túl sokat nyüzsögsz”. Miért csinálod, mi a motivációd?

TB: Az elejétől keresem a kapcsolatot az itt élő emberekkel, közösségekkel. Helyi mestereket kerestünk a házzal kapcsolatos munkákra, így is ismerkedtünk. A buszfordulóban sok ember jár; köszönök nekik, és máris beszélgetünk. Rengeteg fantasztikus ember lakik itt, izgalmas közösségek, akik igazán szívesen fogadtak. Tapintható a jó energia, és van egy csomó ügy, ami csak arra vár, hogy valaki beindítsa. Úgy érzem, én egy-egy közösség aktivizálásáért tudok a legtöbbet tenni: segíteni abban, hogy valami elindulhasson. Néha elég, ha az ember ír egy levelet.

ZSR: Honnan jön ez nálad? A családból? A munkád miatt?

TB: A természetem is ilyen, de édesanyám is nagyon érzékeny volt a társadalmi kérdésekre. Egy konkrét ügyére emlékszem is gyerekkoromból: kitartó munkával, mozgósítással elérte, hogy bezárjanak mellettünk egy éjszakai bárt. Nagyon sokat tanultam sportszervezőként, több egyesület működtetésében voltam évekig főszereplő, a Magyar Korfball Szövetségben is aktív voltam. A legtöbb tapasztalatot persze a munkám során szereztem.

ZSR: A Greenpeace-nél több mint 10 évet dolgoztál. Mi volt a legemlékezetesebb akciód?

TB: Aktivistaként kezdtem 2002-ben. Az első figyelemfelkeltő akcióm során Luxemburgban zártuk le egy olajcég összes benzinkútját egy napra a klímaváltozással kapcsolatban eltitkolt adataik miatt. Itthonról a Zengő természeti értékeinek védelmét emelhetném ki; ez volt a NATO-radar ügye, amire sokan emlékezhetnek. Sikerült végleg megállítanunk a fakivágást és a radar telepítését. Ott létesült, ahol építése természeti értékeket nem veszélyeztetett. Később, 2006-tól már alkalmazottként, az agrártémák kampányfelelőseként sikerrel dolgoztam azon, hogy megakadályozzuk a genetikailag módosított növények szántóföldi termesztését Magyarországon. Ami mostanában nagyon megmozgat és nagyon mélyen megérint, az az iskolások klímavédelmi akciói; ezt egészen fantasztikus megélni.

ZSR: Hogyan lettél a 2097 Csoport Egyesület polgármesterjelöltje?

TB: A játszótér után egyre több ügyben vettem részt, és úgy láttam, hogy pozitív akciókba bekapcsolódva, fontos, de megfogható léptékű ügyek mentén aktívan fellépve a közösség erősödik. Amikor elindult a 2097 Csoport Egyesület, annak alapító vezetője, Dömötörfy Zsolt megkért, hogy kapcsolódjak be a csoport munkájába. Amikor megtapasztaltuk, hogy a képviselőtestület többségét a fejlesztési területekkel kapcsolatos konok álláspontjuk miatt nem lehet meggyőzni, elkezdtünk gondolkodni az önkormányzati választáson. Emlékszem, egy alkalommal azt mondta Zsolt, hogy ő akkor vállalná a képviselő-jelöltséget, ha én vállalnám a polgármester-jelöltséget. Ezt a többiek is támogatták az egyesületen belül és kívül is.

ZSR: Mivel ezt elvállaltad, elég világos célok lehetnek a fejedben arról, hogy milyen jövőt képzelsz el Pilisborosjenőnek. Mit akarsz kezdeni a faluval?

TB: Szerintem nem jó a kérdés. Először ugyanis azon kellene változtatni, hogy az emberek azt gondolják: a polgármester akar kezdeni valamit a faluval. Sokkal inkább a közösségnek kell meghatároznia, merre menjen a település, és a polgármesternek elősegíteni annak megvalósulását. Ne egyszemélyes döntések legyenek, hanem egy olyan folyamat, amelyben mindenki érdemben részt tud venni, ha szeretne: információkhoz juthat, és kifejtheti a véleményét, amit figyelembe vesznek. Ez a bevonásra épülő módszer a 2097 Csoport Egyesület faluvezetési terveinek lényeges eleme, és véleményem szerint a polgármester egyik legfontosabb feladata ennek működtetése. Szerintem ugyanis a mindenkori faluvezetésnek nem az a fő dolga, hogy újabb kötelezettségekkel és megoldandó problémákkal járó, kétes ingatlanfejlesztési projektekre fordítsa az energiát, a rendelkezésre álló pénzt, időt.

ZSR: Ez hogyan tudna működni a gyakorlatban?

TB: A technikai megvalósításra már léteznek működő panelek, erről az e-demokráciáról írt például Bozsódi Bori a Zsákfalvi Riporter előző számában, de más módon is lehetséges. A lényeg azonban az, amit Vass László is kiemelt a vele készült interjúban: óriási szellemi kapacitás van a faluban, amit eddig nem aktivizált senki. Ezt meg kell tenni, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a képviselői csoport körül létrejöhessen egy, a helyi közösségek által elismert szakértőkből álló háttérgárda – mi magisztrátusnak nevezzük –, amely véleményével segíti a falut a stratégiai, hosszú távú ügyekben.
Hozzáteszem, konkrét problémák megoldására igazán sok jó példa van az országban és nemzetközileg is. Ezeket érdemes figyelni, megismerni, hátha a helyi viszonyok figyelembevételével kis átalakítással átvehetők. Szóval, nem kell minden esetben feltalálni a spanyolviaszt.

ZSR: Melyek a további főbb terveitek?

TB: Amik számomra talán a legfontosabbak elemek: ne legyünk Budapest akárhányadik kerülete, maradjon meg a falu élhető, zsákfalu jellege erős, összetartó helyi közösséggel. A beépítettséget tartsuk olyan keretek között, ami nem veszélyezteti a falu értékeit, a természeti környezet és a kulturális örökség megőrzését. Olyan körülményeket, feltételeket teremtsünk a faluban, hogy a meglévő vállalkozások bővülhessenek, és az adók beszedésében is legyünk hatékonyabbak. Erőforrásainkból a már itt élők életfeltételeit, életminőségét kellene elsősorban javítani. Kapjanak lényegesen több odafigyelést, hatékonyabb segítséget az idősek, jusson több figyelem az iskolánknak, az óvodának, a bölcsődének.
Meggyőződésünk, hogy a helyben elérhető szolgáltatások és termékek élő adatbázisának megalkotásával és jobb önkormányzati kommunikációval a helyi gazdaság tovább erősíthető. Szociális- és egészségtérképet készítenénk, hogy az önkormányzat jobban tudja segíteni a segítségre szorulókat. Előrelépési esélyeket látunk még a kerékpáros, a lovas és egyéb szelíd turizmus, valamint pályázati lehetőségek kihasználásában is. Ugyanakkor mivel a természeti és épített örökség megőrzése, gyarapítása prioritásunk, így a közterületeink zöldítési programjának, a Fő utca stratégiának megalkotását, a falu épített hagyományos, sváb örökségének megőrzését is ugyanúgy az elsők között említeném.
Részletesebb programtervünk a 2097.hu/valasztas oldalon és ugyanebben a lapszámban nyomtatásban is olvasható (12. oldal – szerk). Azért nevezzük programtervnek, mert bár a fő vonalak természetesen kialakultak, már most szeretnénk bevonni mindenkit, akit ez érdekel: olvassák el, beszéljük meg, módosítsunk hangsúlyokon és építsük be a javaslatokat egy végleges, szeptemberben megjelenő programba.

ZSR: Hogyan jött össze a képviselőjelölti csapatod?

TB: Örömmel tapasztaltam meg, hogy lelkesedés fűtötte aktív emberek jelentkeztek, és vállalták a megmérettetést, olyanok, akikkel hónapok óta együtt dolgozunk. Sokféleségünk szerintem nagy előny: Antonovits Bence, Bozsódi Bori, Bubik Szabolcs, Buzás István, Dömötörfy Zsolt és Komlós Tibor különböző helyi közösségekben aktív, és mindegyikük másban erős.

ZSR: Mi lenne a kulcsmondatod a kampány során?

TB: Erős közösségépítés és a lakosság bevonása mellett megőrizni Pilisborosjenő értékeit, hagyományait, élhető zsákfalu jellegét – ahelyett, hogy a főváros sokadik kerületének zsúfolt, alvó városrészévé válnánk. Emellett az is nagyon fontos nekem, hogy arra koncentráljunk, ami a közös bennünk, ne pedig arra, ami elválaszt.

ZSR: Hol lehet veled és a képviselőjelöltekkel találkozni?

TB: A 2097 Csoport Egyesület évek óta aktív a faluban, rendezvényeken, eseményeken, az interneten, közösségi oldalakon eddig is sokan megtaláltak minket, és mostantól a keddi napokon örömmel találkozom bárkivel, aki a választásokról, programtervezetünkről, a faluval kapcsolatos víziónkról kérdezne. (Erről pontos információk a lap hátoldalán – a szerk.)
Mindenkivel örömmel beszélgetünk, és meghallgatjuk a véleményét, tanácsait. Sőt, nagyon számítunk rájuk!

Balázs írásai

162019 08

Mielőtt még lányaik elrablásával ijesztegetnének…

By |2019. 08. 16.|Önkormányzati választás, Vélemény|

Küller János polgármester korábban több alkalommal is az Összefogás Pilisborosjenőért Egyesület (ÖPE) színeiben indult az önkormányzati választásokon. Az ÖPE honlapján hetek óta egyre zavarosabb írások olvashatóak - választási kampánycsapata hetet-havat összehordott a 2097 Csoport Egyesület jelöltjeiről. Nem kívánunk a név nélküli, gyalázkodó, egymásnak is ellentmondó írásokra egyesével reagálni, de mindenkit megnyugtatunk: nem a Tájház 'elkommunizálására', sőt még leányrablásra se készülünk! Arra igen, hogy fiatalabb, energikusabb, közösséggel párbeszédre törekvő, empatikusabb, zöldebb alternatívát kínáljunk az őszi önkormányzati választásokon! Október 13-án kiderül, hogy adnak-e esélyt a pilisborosjenőiek jelöltjeinknek a bizonyításra, a változtatásra.

292019 07

Családi bölcsődéink

By |2019. 07. 29.|Írások|

Családi bölcsődéink Pedagógusportrék gyerekkortól bölcsialapításig Augusztustól már két családi bölcsőde működik majd falunkban: az Egészségsziget Családi Bölcsőde, melyet Gutiné Sólyom Nikoletta vezet az ófaluban, és a most induló Tökmag Családi Bölcsőde [...]

192019 01

A falu környéki fakivágásokról

By |2019. 01. 19.|Természeti környezetünk|

Az elmúlt hetekben többen aggódva kerestetek a Várvölgy felett, a falu közelében fekvő erdőben zajló fakivágások kapcsán közvetlenül, sőt a Facebook-on is elindult erről beszélgetés. Rövidre zárandó a találgatásokat, megkerestem a terület kezeléséért felelős Pilisi Parkerdő Zrt., akik hamar és részletesen reagáltak is a felvetésekre. Tudom, hogy többen örülnénk annak, ha a Várvölgy és a falu környékén is mind több olyan területet jelölne ki a Pilisi Parkerdő, amit örökerdőként kezel. Meggyőződésem, hogy lehet velük erről tárgyalni, egyeztetni, eszmét cserélni - mindennek az alapja a korrekt párbeszéd. A levélváltás azt mutatja, hogy erre jó esély van.

212018 03

Ültessünk fasort közösen a Várvölgy felé vezető út mentén!

By |2018. 03. 21.|Egyesület, Felhívás, Közterületeink|

Ültessünk fasort közösen a Várvölgy felé vezető út mentén! A 2097 Csoport Egyesület közös munkára hívja az itt élő családokat és közösségeket: közösségi fasor ültetést kezdeményezünk a Kevély-hegyi Levendula-mezőtől kezdődően a Várvölgy felé vezető út [...]

312018 01

Sajnos mégsem nyertünk 400 millió forintot bölcsőde pályázaton…

By |2018. 01. 31.|Vélemény|

Ha az embernek fontos a jövő generáció vagy bölcsődéskorú gyereke van, az egyik legégetőbb kérdés, hogy vajon lesz-e és ha igen, mikor lesz Pilisborosjenőn bölcsőde? Ennek próbáltam utánajárni a Ki Mit Tud? közérdekű adatigénylő honlap segítségével, felbuzdulván Polgármester úr félidőértékelőjében említett 400 millió forintos nyertes pályázat hírén. Annál is inkább, mert a falu elején megindult mega ingatlanfejlesztési projekt révén bizonyára sok új kisgyermekes család költözik falunkba még az idén.

142017 06

Turbózzuk fel a játszóteret együtt!

By |2017. 06. 14.|Felhívás|

Falubeliek maroknyi csoportja most szombaton nekiesik a játszótér felturbózásának. Miután az önkormányzat által megbízott cég az újranyitáshoz szükséges javítások döntő, szakmai munkát igénylő részét megcsinálta, mi, helyi lakosok, szülők tehetjük fel az i-re a pontot! Most kell a vitézség: talicskázásban, sövénnyírásban, festésben, gazolásban reggel 9-től várunk minden segítséget! Indul a nyári szünet, élvezhessék munkánk eredményét vakációzó gyerekeink!

Hozzászólások