Mit várhatunk a most készülő településfejlesztési koncepciótól?
Mint bizonyára tudjátok, Pilisborosjenőn – a településarculati kézikönyv készítésével és a HÉSZ módosítással egyidőben – településfejlesztési koncepciókészítése van folyamatban
A településfejlesztési koncepció elkészítésének első lépésében 4+1 alkalommal összegyűltünk a művelődési ház nagytermében, ahol Bojár Iván és Gauder Péter vezetésével igyekeztünk meghatározni azokat a értékeket, célokat, irányokat, amelyek a falunk hosszú távú fejlődését a résztvevők szándéka szerint meghatározzák. A közös műhelymunkára építkezve a közeljövőben meg fog születni Pilisborosjenő Településfejlesztési Koncepciója, amely egy mindenki számára hozzáférhető írásos anyag lesz. Bojár Iván ígérete szerint a koncepció elkészültekor a műhelymunkához hasonló keretek között ismertetni fogja azt, és mód lesz annak megvitatására.
Ahhoz, hogy egy ilyen beszélgetésre mi is fel tudjunk készülni, érdemes megismerkedni azzal, hogy mit kell, illetve mit érdemes tartalmaznia egy ilyen településfejlesztési koncepciónak. Ezért az alábbiakban megosztom veletek a BM által kiadott ajánlást a településfejlesztési koncepciók elkészítéséhez, külön kiemelve annak bevezetőjéből az alábbi szakaszt:
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a települések fejlesztési koncepciói a minél szélesebb körben bevont helyi közösség szándéka és jövőképe alapján készüljenek, hogy ezek határozzák meg a településrendezési tervek tartalmát – természetesen kölcsönös egymásra hatásban. Ma még gyakori, hogy a települések nem készítik el fejlesztési koncepcióikat, vagy ha igen, akkor sok esetben formálisak. Így a települések fejlődését gyakorta a megbízott tervező (vagy tervezői gárda) határozza meg, a rendezési terv programja szerint, az önkormányzat, a civil, a társadalmi, a gazdasági szervezetek, a lakosság helyett.”
Szerencsére ennek veszélye nálunk nem áll fenn, hiszen az egész koncepciókészítés azzal kezdődött, hogy az önkormányzat meghívására 5 alkalommal összegyűltünk (köszönjük a meghívást!), a teljes folyamat videófelvételen dokumentált, és a megbízott szakemberek eleve elkötelezettnek mutatkoztak a közösségi koncepcióalkotás mellet. Így nyilvánvaló, hogy a megfogalmazott jövőkoncepció nem a tervezői gárda elképzeléseit fogja tükrözni, hanem a műhelymunkán megfogalmazott célokat.
Hangsúlyozom, hogy a településfejlesztési koncepció és annak elkészítése nem keveredő össze a HÉSZ-szel és annak módosításával. A jelenlegi HÉSz alkotás folyamatában a vitás pont az, hogy sokak szerint – közéjük tartozom magam is – előbb kellene elkészülnie el az új településfejlesztési koncepciónak, és aztán – az abban megfogalmazottak figyelembe vételével – a Helyi Építési Szabályzatnak. Polgármester úr szerint ez szerződéses kötelezettségek miatt nem járható út. Vita tehát van, ennek eredményeképpen előrelépések is történtek (a legelső HÉSz változathoz képest), konszenzus nincsen, de ezt a problémát most válasszuk le a településfejlesztési koncepció megalkotásának folyamatáról. A HÉSZ módosításnál akár fontosabbnak is tekinthetjük ugyanis, hogy a most készülő településfejlesztési koncepcióban világosan meg kellene jelenniük a műhelymunkák során megfogalmazott értékeknek és céloknak, mert a mindenkori önkormányzat majd ezek mentén fogja tudni úgy összeállítani a saját stratégiáját, programját és a cselekvési tervét, hogy abban tükröződjön a közakarat. Korlátok természetesen vannak és lesznek, sokan vagyunk azonban, akik szilárdan hisszük, hogy a falu sorsa nem dőlt el 15-20 évvel ezelőtt, és a jelenlegi vezetés által egyedül járhatónak mondott útnak van élhetőbb alternatívája. Az irányokat azonban most tűzzük ki, és ennek dokumentuma a településfejlesztési koncepció, ami a műhelymunkán elhangzottak alapján messze túl fog mutatni azon, hogy építsünk be lakóházakkal mindent, mert abból lesz majd az adóforint.
Ennek szellemében ajánlom átolvasásra Nagykovácsi településfejlesztési koncepcióját, különös tekintettel arra, hogy Nagykovácsi lényegében UGYANAZOKKAL a problémákkal és kihívásokkal küzd, mint Pilisborosjenő. Ennek belátásához elegendő egy röpke pillantást vetnetek az alábbi ábrára, amelyet a koncepcióból emeltem ki:
Ebből a dokumentumból is kiragadnék egy idézetet:
„A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva.”
Nem is szaporítom tovább a szót, a fenti idézetben világosan benne van, mit várhatunk a Településfejlesztési koncepciótól. Kíváncsian és izgatottan várjuk tehát Iván és csapata által által kidolgozott koncepció ismertetését!
Az alább letölthető két dokumentum átolvasása nem igényel sok napos erőfeszítést, hasznos olvasmány lehet pl. kánikulai napokon, ha épp nem vízparton tartózkodunk. Hiszen a munka még épp csak elkezdődött. Ahogy Gauder Péter is írta hozzászólásában:
„A jövőt nem lehet megjósolni, a jövőt meg kell teremteni!”
Ehhez a teremtő folyamathoz mindenkire szükségünk van, aki hajlandó időt és energiát áldozni tágabb értelemben vett otthonára. Így szükségünk van Rád is – cserébe azért, hogy a jövőbeni Pilisborosjenő minél jobban hasonlítson arra, amilyennek látni szeretnéd.
Hagyj üzenetet