Félidőben

Víziók a Településfejlesztési műhelymunka első hétvégéje alapján

A 2097 Egyesület szervezésében, Gauder Péter szakmai irányításával november 16-án és 17-én folytatódott a tavaly elkezdett munka Pilisborosjenő új településfejlesztési koncepciójának megalkotásáért. Az első két találkozás eredményeit foglaltuk össze kedvcsinálóként a következő hétvégére.

A péntek este azzal telt, hogy közös fogalmi nevezőre kerüljön a jelenlévő kb. 50 ember: értsük, mit is alakítunk most ki; hogyan illeszkedik egy ilyen koncepció a többi jogszabályhoz; mit csináltunk már meg ebből 2017-ben és mi van hátra. Ebben a szakaszban a főszerep Gauder Péteré volt, és a jelenlévők kérdései mentén haladtunk végig a fenti kérdéseken.

Szombat délelőtt viszont a résztvevők kerültek reflektorfénybe: kiscsoportokban dolgoztunk ki négy lehetséges víziót a falunk számára. Nyilván ezek a gondolatok még nem kiérleltek és óhatatlanul sok kérdést hagynak nyitva, inkább egy-egy irány vázlatos leírásának tekinthetők, ugyanakkor jól elképzelhető általuk a falu élete 5-15 múlva, megragadható a hangulat, a falu jellege.

A kiscsoportos munkát úgy osztottuk fel, hogy a települések fejlődését meghatározó három hatóerő (gazdaság – környezet – társadalom) közül kettő-kettő metszetét megragadva és ezekre építkezve vajon milyen fejlődési utat járhat be a település.
A vázolt kép természetesen csak egy – Gauder Péter által találóan sterilnek titulált – modell, amely egyszerűsítésekkel él, ennek ellenére hasznos ötletekkel szolgál a végleges és reális településfejlesztési koncepció elkészítéséhez.

A következőkben – a kiscsoportok egy-egy képviselőjének írásával  – igyekszünk összefoglalni megszületett alternatívák lényegi elemeit.

O. Sodródás – minden marad a régiben

Az első csoportban a „O.” vagy Status Quo alternatívát beszéltük meg. Ez az az eset, amikor nem történik semmi változás a koncepcióban, illetve amikor a jelenleg is zajló településfejlesztési folyamatok mennek tovább a maguk útján. A résztvevők ezt az opciót ingatlan-vezérelt opciónak is nevezték, ahol a fejlődés valójában extenzív növekedést jelent.

A beszélgetés első felében felvázoltuk a kiindulási helyzetet, elsősorban a fejlesztési területek számbavételével:

• M0 északi szakaszának megépítésére megszületett a kormányzati döntés, a kivitelezés ideje még nem ismert.
• Malomdűlő és Budai Tégla területe valamint a Tücsök utca – stagnálás és perek
• Moderndorf és Napsugár lakópark – fejlesztés folyamatban
• Lazarét – lassan épülnek házak, perek folyamatban, önkormányzat bekapcsolódott a projektbe
• a jelenlegi falurészeken a foghíjak beépítése folyamatban van és felgyorsult
• a falu bejáratánál a Fő út és Budai út közötti gazdasági területeken – stagnálás és perek
• Várvölgy felé eső részeken minimális gazdasági tevékenység van: lovak, levendula, stb.
• az ingatlan fejlesztéseknél a csatornakapacitás hiánya féket jelent
• infrastruktúra fejlesztések (iskola, utak, járdák, patakmeder, stb) elsősorban pályázati forrásokból valósulnak meg, saját forrás elenyésző

A második részben megpróbáltuk vízionálni a 15 évvel későbbi helyzetet, ha ez a szcenárió maradna életben:  

• M0 megépült, az alagút kijárat környékén (Budai Tégla) gazdasági társaságok működnek, ebből a falunak adóbevétele származik
• jelentős mértékű lakásszám növekedés következik be, elsősorban a jelenlegi falurészeken, Lazaréten, Moderndorfban épülnek új lakások, ennek hatására Pbj lakossága eléri a 6,000 főt, a település gyakorlatilag összenő Ürömmel.
• a lakosságszám növekedésből fakadó adóbevétel növekedés nem javítja a falu gazdasági helyzetét ugyanis az abból fakadó terhek is megnövekednek, adott esetben nagyobb mértékben mint a bevételek (óvoda, bölcsőde, orvosi ellátás, önkormányzat stb.)
• összességében a gazdasági lehetőségek nem javulnak, és az életminőség sem változik
• zöldterület csökken
• a Várvölgy képe megváltozik az ott megvalósuló építkezések miatt
• a  megépülő bekötőút a környező termőföldeken rontja  a biogazdálkodás esélyét

A csoportmunka konkluziója az, hogy amennyiben ez az alternatíva valósul meg akkor a falu „nő, de nem fejlődik”.

A résztvevők ezért ezt az alternatívát nem tartják kívánatosnak, viszont felhívják a figyelmet arra, hogy bármely más alternatíva esetén is számolni kell az itt vizsgált folyamatok hosszan tartó hatásaival, és fel kell készülni a fejlesztési területek problémakörének kezelésére.

1. Ecce Homo – Íme az ember! – a minőségi alvófalu

Elsőként fontos tisztázni az Ecce Homo út gazdasági alapjait: ez nem más, mint hogy a sokmilliós nagyváros biztosította lehetőségekre építve a faluban élők számára a gazdaság egy külső, településünktől független adottság.

Olyasmi, amivel a településfejlesztés során (hangsúlyozottan gondolatkísérlet jelleggel) nem kell foglalkoznunk, mert az itt élők a falunktól elkülönülő gazdasági térben szerzik meg javaikat, és abból szükség szerinti mennyiségben az itteni létezésük fenntartására költenek. Ebben a tekintetben akár alvófalunak is tekinthetnénk az így működő települést, csakhogy van egy fontos különbség, amely megkülönbözteti a környezet és társadalom erői által dominált településünket a klasszikus alvófalutól: nálunk a közösségi-társadalmi élet fontos eleme a létezésnek, és az ebből származó energia falu- és jövőformáló erővel bír.

Nézzük, milyen utat javasolnánk településünknek, ha a környező természet szépségét és a társadalom, a helyi közösségek értékeit állítjuk fókuszba a településfejlesztés során.

Ebben a faluban elsődleges szempont a minket körülvevő természeti környezet, a falusias méret és falusias arculat megőrzése ill. megteremtése. Ehhez mindenekelőtt a Helyi Építési Szabályzatot és a Település Arculati Kézikönyvet szükséges módosítani ill. kiegészíteni. Ehhez azonban erőteljes felhatalmazást biztosít az a széles társadalmi bázis, amely a település értékei megőrzése érdekében mozgósítható, és amelynek alapja az az egyszerű tény, hogy Pilisborosjenőn zömében azok laknak, akik kifejezetten itt szeretnek lakni, mert fontosak számukra azok az értékek, amelyeket ez a település nyújtani tud.

Településünk számára fontos a rendezett falumag, ahol a hagyományos, sváb építészetre jellemző utcakép fokozatosan ismét teret nyer, ilyen szempontból kiemelt utcák többek között a Fő utca, Budai út, Iskola utca, Patak utca stb. A megmaradt építészeti értékeinkre kiemelten vigyáznunk kell, az új építkezéseknél a jelenleginél markánsabb településképi szabályozás szükséges. Fontos lenne felmérni a hagyományos utcaképbe illeszkedő régi épületeket és helyi védettség alá helyezni őket.

A falut átszelő patak nem egy csapadékvíz elvezető árok, hanem településképet meghatározó zöldterület, amelyet fontos lenne rekreációs célokra, közösségi célokra is alkalmassá tenni. Általánosságban is preferáljuk a zöldterületeket a lebetonozással, leaszfaltozással, lemurvázással szemben, a közterületek zöldítése fontos eleme az Ecce Homo koncepciónak.

Településünk számára elengedhetetlenül fontos lenne a közösségi terek fejlesztése, ahol végre a helyiek találkozhatnának egymással „ráérő idejükben”, és ahol a kisközösségek meg tudnák szervezni rendezvényeiket.

Jelenleg nagy probléma, hogy ha valaki nem tagja egy helyi kisközösségnek, például frissen beköltöző, akkor nagyon nehezen tud csatlakozni, hiszen nyilvános helyen a helyi közösségek lényegében elérhetetlenek.

A közösségi terek kialakítására legalkalmasabb terület egy faluközpont lenne, amely magába foglalná és életre keltené a sváb tájházat, valahol a központon belül szükség lenne egy hosszan nyitva tartó ifjúsági klubra játéklehetőségekkel (pl. pingpongasztalokkal) és egy co-workingre alkalmas teremre, hosszabb távon akár többre is.

A falunkat óhatatlanul megtaláló turizmust konszolidálni szükséges, ellenben a turizmusra nem tekintünk úgy, mint stratégiai bevételforrás, sem önkormányzati szinten, sem vállalkozási szinten, tehát nem támogatjuk turisztikai vállalkozások megtelepedését azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a turizmusból befolyó csekély bevételek érdekében nem éri meg feláldozni településünk békéjét.

A turizmus konszolidálása keretében megoldjuk a parkolási problémát – egyik lehetséges megoldás, hogy a falu Budapest felőli végén ingyenes vagy olcsó parkolást biztosítunk az érkezőknek, ellenben a faluban és a falu nyugati végén magas parkolási díjat számolnánk fel. A helyiek részére természetesen ingyenes lenne a parkolás. Ennek eredményeképpen megszűnne a közlekedési káosz a tavaszi és őszi hétvégéken.

Az ide érkezőknek „szelíd” programokat kínálunk, pl. helyi túraútvonalak kialakításával, amelyek kiindulópontja és végpontja is a faluban van, és amelyek mellett a szemetelés megelőzése érdekében megfelelő mennyiségben szemétgyűjtőket telepítünk és megoldjuk azok ürítését.

Az ide érkező szelíd turizmusra kisléptékű helyi kézműipar és élelmiszertermelés is települhet, ahogyan az már spontán is kezd kialakulni. Az árusításhoz szükséges helyeket kialakítjuk.

A helyi lovas közösségek fejlődését, pályázását támogatjuk, hiszen a környező zöld területek hasznosításával organikus határt képeznek a falu körül, megakadályozva annak indokolatlan terjeszkedését a jelenlegi szántók és zöldterületek rovására.

Fontos azonban észben tartani, hogy egy ilyen település anyagi alapjait a hatékonyan működő hivatal és a profi pályázatíró (“pályázatnyerő”) cégek eredményes pályázatai mellett a helyben élők adói és az azt kiegészítő/kompenzáló társadalmi munka teremti meg. Ezek sikerétől és mértékétől függően a falubeli autós és kerékpáros közlekedésre alkalmas utak kialakítása magas prioritással bír.

A Bécsi úti településrész és a Malomdűlő ideális hasznosításának egy oktatási intézmény megtelepítése és a környező részek oktatási intézmény igényeit kiszolgáló beépítése tűnik optimális megoldásnak, mindenképpen elkerülendő a sokezres, falumagtól elkülönülő, érdekeiben markánsan különböző településrész mesterséges felduzzasztását. A falumagban élők úgy tekintenek erre a településrészre, mint potenciális iparűzési adó „termő” területre, de érthető módon az ott élők félelemteli vízióiban füstölgő gyárak és hatalmas teherautóforgalom jelennek meg. Itt az egyeztetés és az okos kompromisszum keresése lehet az egyedüli üdvözítő út.

A Lazarét lakóterület vitás dolgainak rendezésében az önkormányzat mediátorként működik közre, a Budai és Fő út közötti területen pedig a nagy zöldfelületekkel bíró, mezőgazdasági művelést, helyi élelmiszertermelést is lehetővé tévő tanyasias jellegű beépítést preferálja.

Azzal azonban fontos tisztában lenni, hogy ez a fejlődési út igényli, hogy legalább a jelenlegi szinten maradjanak az adók és az itt élő közösségekre minden bizonnyal a jelenleginél nagyobb társadalmi munka igény nehezedne, utóbbi azonban jó szervezés esetén inkább öröm, mint fáradtság a résztvevők számára.

2. Selfmade Village – a szelíden modern élettér

A Selfmade Village elgondolása mentén végzett településfejlesztés egy, a saját igényeit nagy arányban belülről kielégítő, a saját gazdasági és humán tőkéjéből építkező, egyúttal kifelé is forduló, a hálózatba bekapcsolódó szelíden modern falut eredményezne.

A vízió megvalósulásával az itt lakók a falun belülről szereznék be a szükséges áruk és szolgáltatások jelentős részét, és ezzel összefüggésben egyre terjedne a helyben dolgozók aránya is. A létrejövő gazdasági egységek elsősorban a helyben lakó munkaerőre és szellemi tőkére alapulnának.

A fejlesztés kiindulópontja meglévő erősségeink:

• a jómódú lakosok jelentette gazdasági potenciál;
• a jelenleg meglévő és működő vállalkozások; a helyi művészek; a helyi közösségek;
• a szellemi és agrár szellemi tőke;
• az alapanyagok és információ könnyű elérhetősége Budapest közelsége által;
• a lakosok tenni akarásának megléte;
• a meglévő hagyományok;
• a természet; a meglévő földterületek;
• a helyi oktatási intézmények és a gyarapodó fiatal generáció.

Ehhez a vízióhoz a modern gazdasági irányzatok közül az újgazdaság és a sharing economy áll leginkább közel, és óhatatlanul szemponttá vált a harmadik tényező, a természet is.

Az újgazdaság és sharing economy jellemzői:

• tömegtermelés helyett egyedi termékek,
• okos és információtechnológia, startup,
• fenntarthatóság, kreatív gazdaság,
• közösségi alapú társas termelés,
• tudásalapú, megosztáson és együttműködésen alapszik,
• birtoklás helyett használat, cseregazdaság
• zöld energia,
• helyi gazdaságok globalizációs kapcsolati hálóval,
• közvetlen kapcsolat vevőkkel,
• civil szerveződések és emberi kapcsolatok fontos szerepe.

A Selfmade Pilisborosjenőn egy inkubátorház segítené a helyi vállalkozók településbe illő projektjeinek elindulását, megerősödését, a meglévőknek pedig egy co-working központ adna újabb lehetőségeket. A helyben szárba szökkenő kezdeményezések a helyben foglalkozás lehetőségét teremtik meg.

A helyi vállalkozások beindításának segítése, valamint a falu lakosságának tudatosítása a helyben költésre segítik elő a selfmade falu megvalósulását. A közösségi terek a találkozások és a co-working helyszínei, továbbá a helyi művészek előadó- és kiállító tere.

Kiemelt szerepet kapna a fenntartható, élelmiszer önrendelkezést elősegítő mezőgazdaság. A helyi földeken termelő gazdák a biotermékeket elsősorban a helyi piacra, másodsorban a budapestire állítják elő.

A kiscsoport az alábbi ötleteket gyűjtötte a munka során:

• IT-központ,
• bio mezőgazdasági egység,
• adománybolt,
• konferencia központ, képzési központ, népfőiskola,
• rekreciós park,
• pilisi lovas kapu,
• idősek otthona,
• egyfajta pilis brand, helyi pénz,
• szálláshely,
• AMAP/CSA rendszerek (közösség által támogatott mezőgazdaságról, pl. kosár rendszerek)
• Levendula fesztivál, nyitott porták,
• helyi igények kielégítésére szolgáló gazdasági egységek, pl.: komposzttelep, energiapark stb., zöld falu.

A helyi gazdasági aktivitásra épülő települése működtetéséhez  kiemelt szerepet kapna a tudatos generációkon átnyúló közösségépítés és tudás átadás valamint a közvetlen demokrácia kultúrájának megteremtése, használata.

3. Góliát hátán – a profi turisztikai központ

A vízió kiindulópontja, hogy a gazdaság egy meghatározó eleme a Budapestről (Góliát) érkező turisták tömege, amely most rendezetlenül ömlik rá a falunkra, értéket nem teremtve, de használva az infrastruktúránkat.

Ha adottnak vesszük a turisták áradatát, akkor a falunknak érdemes ezt mederbe terelnie, lecsapolni a lehetséges hasznokat, illetve megpróbálni védeni a környezetünket. Így a vízió szempontjai:

• A tömegességet is szűrni kell, kordában tartani (kínálat és árak)
• Helyiek építik vagy jön egy külsô befektetô (Kapolcs ma vagy Lupa beach)
• Erős szabályozás minden elemében kifelé
• Ez a modell tudatos, de nem innovatív
• Legalább ürömi betontenger ne legyünk!

A megvalósításhoz a faluban egy profi, üzleti turisztikai központnak érdemes működnie, ami megteremti és ápolja Pilisborosjenő imidzsét, és kialakítja, megvalósítja a programokat, pl.:

• Természerjárás: túrázók, walking oktatás
• Outdoor sportok: kerékpâr, mászás, quad, motorosok
• Kultúra: fesztiválok, állandó kiállítások, vásárok,  tánctanítás, sváb hagyományok
• Gasztronómia: helyi borok és sör, must
• Utak, parkolók, mosdók, honlap, tájékoztatók
• Kapcsolat más ilyen turistamágnesekkel
• Szakértelem, helyi vállalkozókra építkezés

A kiscsapat önmagában ezzel nem lenne elégedett ezzel a vízióval, de nem kerülhetô meg a szembenézés a turizmus okozta feladattal. Ez a verzió ugyanakkor jól összekapcsolható a 2. szcenárióval (Selfmade Village), annak részévé tehető, és általa a falu érdekeit jól szolgáló programmá nemesíthető.

Összefoglalásként

A fenti három vízió egyike sem eredendően jó vagy rossz…mindegyikben fantasztikus lehetőségek rejlenek, vagy olyan külső körülményre keres választ, amire mindenképp reagálnunk kell. Mi formálhatjuk egyiket vagy másikat, vagy alkothatunk belőle egy nekünk, itt lakóknak tetsző ötödiket. Mindehhez kell azonban a közösen gondolkodni és cselekedni akaró falulakók energiája, különben várhatóan a 0. verzió sodródása marad a legvalószínűbb forgatókönyv.

….és ami előttünk áll

A műhelymunkánk második felvonása következik pénteken (18.00-22.00) és szombaton (10.00-14.00). Feladatunk, hogy a fenti 4 víziót egységbe gyúrjuk, összekapcsoljuk, és az így közösen megteremtett képhez megtaláljuk a stratégiát, a célokat és lépéseket, ami mentén hisszük hogy az összerakott kép valósággá válhat.

Ha szeretnél egy jó hangulatú csoportos munkában beleszólni, hogy merre alakuljon a falu élete a következő 10 évben, gyere el és gondolkodj, alkoss velünk közösen!

Várunk minden tenni akaró embert az Iskola új épületében!

2097 Csoport Egyesület