Ki ül fordítva a lovon? – avagy nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát!

Kiskáté az önkormányzati képviselők, bizottságok és a polgármester felelősségéről

Sokat olvasunk mostanában a HÉSZ-ről, TRSZ-ről,  a KT ülések döntéseiről, a döntések alapjául szolgáló tervezetek szaporodásáról, eltűnésükről (mint a búvópatak) majd amőbaszerű változásukról és újbóli előkerüléséről. Nem könnyű munka belátom: kapkodom a fejem és nézem a varázsló(-k) kezét: itt a piros – hol a piros? De a klasszikus tragédiák is úgy íródtak, hogy a cselekmény előtt a szerző felsorolja a szereplőket, hogy el tudjuk képzelni őket, akár el is dönthessük: kit fogunk szeretni, és kinek várjuk a tragikus végét? 

Mivel olyan tudósféle alkat vagyok és szeretem érteni a világot, elővettem a 2011. évi CLXXXIX. törvényt Magyarország helyi önkormányzatairól.

Kik is a mi szereplőink, találok-e egy modellt annak megértésére, hogy ki milyen felelősséggel bír ebben a vagyonunkra, adófizetésünkre, a gyerekeink óvodájára, iskolájára, a környezetünk alakítására, a telkünk házunk értékének esésére vagy emelkedésére kimenő igazán komoly színdarabban, ami a mi helyi életünk, amit “önkormányzatiságnak” nevezünk?

Mentségül: nem vagyok jogász, csak közgazdász doktor, korábbi egyetemi oktató. Igyekszem úgy megfogalmazni az eredményeket, hogy minél többen megérthessük azt. Ha esetleg pongyola lennék, csak ennek tudható be. Az Önkormányzati Törvény  (ÖTv.) persze nem olvasmányos, nem is szórakoztató, de tanulságos: megéri a munkát.

Képviselőtestület: “A GAZDÁK”

41. § (1)37 A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület – e törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4.41 a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

Tehát a képviselő testület a helyi hatalom megtestesítője, a helyi lakosok törvényes képviselete. Döntést mindenben ő hoz, akkor is, ha átruházta azt (hiszen ő ruházta át a döntést).  A népszavazást most engedjük el, ennek érvényességi korlátját Pilisborojenő KT-ja most emelte meg, bizonyára azért, hogy minden felelősséget megtartson magának.

Sőt mint látjuk bizonyos döntéseket nem is ruházhat át (pld. hitelfelvétel). A polgármester persze tagja a KT-nek, de egy tag a többiek között. 

A képviselő-testület bizottságai: “AZ ÜGYGAZDA”

57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait.…. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.

58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

59. § (1) A bizottság – feladatkörében – kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat.

Tehát a Képviselő testület saját döntésére felruház (!) Bizottságokat bizonyos javaslatok megtételére, és döntések meghozatalára. Ez a klasszikus szervezeti felhatalmazás, a felelősség a Bizottságra száll át.

Példának kimásoltam a pilisborosjenői önkrmányzat SZMSZ-nek egy részét:

D) A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság átruházott hatáskörei és feladatkörei

I. A pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1.Véleményezi és ellenőrzi:

a) a költségvetési beszámolókat,

b) az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását,

c) az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását,

d) az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet.

2. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást.

3. Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését.

4. Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, a belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát.

5. Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapításának, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.

6. Véleményezi az Önkormányzat által alapított közalapítvány megszüntetésének kezdeményezésére irányuló javaslatot.

7. Javaslatot tesz hitelek felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat.

8. Ellenőrzi a Képviselő-testület hivatala és az Önkormányzat intézményei gazdálkodását belsőellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat.

9. Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati beruházások, fejlesztések, szerződések teljesítésének és pénzügyi rendezésének szinkronitását.

10. Ellenőrzi a féléves és éves beszámolókat.

11. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonának felmérését.

12. Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben.

13. Ellenőrzi és véleményezi a naptári éven belüli hitelfelvételt.

14. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

15. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan felmerült, az Önkormányzat érdekeit érintő kezdeményezéseket.

E szerint Pilisborosjenő vagyongazdálkodását a KT a Pénzügyi bizottságra testálta:

Minden, ami településünk vagyonában történt, -gyarapodásban vagy -vesztésben az a PÜ bizottság felelőssége: azért mert javasolta, azért mert elfogadta, vagy azért mert szimplán nem tiltakozott! 

Polgármester: “A GAZDA VÉGREHAJTÓJA”

66.§ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

67.§50 (1) A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A Polgármester tehát nem a falu, hanem a polgármesteri hivatal vezetője, a Képviselő testületet nem vezeti, hanem képviseli azt, és persze ő is rendelkezik a KT- által reá átruházott jogokkal. Munkáltatóként persze sok esetben egzisztenciálisan meghatározza egy intézményvezető életét.

Tehát nem ő dönt, hanem végrehajtja a KT döntéseit. Ő a modern értelemben vett menedzser, régebbi szóhasználattal az „intéző”. Az első számú alkalmazott a tulajdonos megbízásából. Aki persze néha sokkal jobban látja a részleteket, mint a tulajdonos – hiszen ez a dolga. A kérdés, ezt mire használja?

Összefoglalva:

A mi közös történetünk szereplői tehát:

képviselők: ők képviselnek minket, lakosokat, övék a közös hatalom

bizottsági tagok: a képviselők megbízásából, delegált ügyekben döntést készítenek elő, javasolnak és ellenőriznek

polgármester: a döntések végrehajtója, a hivatal vezetője, a napi munka felelőse

A törvény sajnos nem említi a helyi „ingatlanberuházó” fogalmát, pedig rákerestem.  

Lássuk meg tehát azt, hogy az igazi, végső felelősség nem a végrehajtás, hanem a döntés meghozatala. A mi esetünkben a döntések felelősségét a képviselők és a bizottsági tagok viselik. A „jó gazda gondosságának” római jogi alapelvét rajtuk lehet számon kérni. Az ő felelősségük nem ruházható át!  

Szurkoljunk hát közösen a törvényben nevesített hőseinkért, ki – ki vérmérséklete szerint! Ez úton kérem a tisztelt Olvasót, az értékes párbeszéd érdekében szóljon is hozzá!

Nagy Ernő

2017-11-30T23:04:06+00:002017. 11. 30.|Szakmai vélemény|

About the Author:

Hagyj üzenetet