Munkahelyemen mostanában sokat foglalkoztam az MNB ajánlásával a „Belső védelmi vonalak”-ról. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy minden pénzpiacon működő intézmény köteles belső kontrollokat kialakítani a partnerei, beszállítói, sőt munkatársai irányába is. Paranoia? Nem feltétlenül - mint látni fogjuk csak egészséges óvatosság. A Malomdűlő kapcsán ismét olyan dolgok kerültek elő, amleyektől cseppet sem lett lettem nyugodtabb...
Sokat olvasunk mostanában a HÉSZ-ről, TRSZ-ről, a KT ülések döntéseiről, a döntések alapjául szolgáló tervezetek szaporodásáról, eltűnésükről (mint a búvópatak) majd amőbaszerű változásukról és újbóli előkerüléséről. Nem könnyű munka belátom: kapkodom a fejem és nézem a varázsló(-k) kezét: itt a piros – hol a piros? De a klasszikus tragédiák is úgy íródtak, hogy a cselekmény előtt a szerző felsorolja a szereplőket, hogy el tudjuk képzelni őket, akár el is dönthessük: kit fogunk szeretni, és kinek várjuk a tragikus végét? Kiskáté az önkormányzati képviselők, bizottságok és a polgármester felelősségéről.
Tanmese, vagy modernül: "business case, extreme scenario" A legutóbbi írásom kapcsán kaptam néhány visszajelzést, miszerint az túlságosan általános, nem mindenki tudja az ott leírtakat egy konkrét helyzetre alkalmazni. Ezért többek segítségével – amit ezúton is nagyon köszönök- egy tanmesét írtam. Leszögezem, a mese kitalált, a valósággal, esetleg ismert szereplőkkel kapcsolatos esetleges bármilyen [...]
"Konkrétan: Pilisborosjenő legnagyobb értéke nem a termőföld, hanem az azok átminősítéséhez kapcsolódó jogok: itt vagyonok keletkezhetnek és tűnhetnek el, tehát nyilvánossá kell tenni, hogy az önkormányzat egy döntésével kinél milyen vagyonokat keletkeztet, és ezért az Önkormányzat mit kap cserébe!"
