Tisztújítás után

A puszta tudósításon túlmenően szeretnénk az egyesület tevékenysége és a falu közügyei iránt érdeklődő olvasóink számára egyrészt összefoglalni azokat a gondolatokat, melyek elkerülhetetlenül a tisztújítás szükségességére vezettek, másrészt bemutatni azokat az elveket és elképzeléseket, melyek mentén a képviselőtestület és az egyesület viszonyát a jövőben alakítani szeretnénk.

Legkönnyebben úgy érthetjük meg a kialakult helyzetet, ha felidézzük azt az időszakot, amikor a képviselőtestületi megmérettetés dilemmája egyáltalán fölmerült. Hiszen az egyesület eredeti célkitűzései között ilyen elképzelések egyáltalán nem szerepeltek. Magától értetődőnek gondoltuk, hogy ha kanalizálni tudjuk azokat a segítő szándékokat, amit a tagok és az egyesület támogatói fölkínáltak, akkor ezzel a háttérmunkával a képviselő testület munkája színvonalának emeléséhez bizonyára szabad lesz hozzájárulnunk. Csak miután a fogadókészség teljes hiányával szembesültünk, sőt, érthetetlen módon kifejezetten ellenséges fogadtatásban részesültünk, vált világossá, hogy nem spórolhatjuk meg a személyes szerepvállalást, ha elképzeléseinknek érvényt is szeretnénk szerezni, nem csupán a partvonal mellől bekiabálni.

Egyáltalán nem volt könnyű folyamat a jelöltállítás. Nagyjából lehetett sejteni, milyen örökséggel indulhat útjára a következő ciklus képviselőtestülete. Évtizedek óta elmérgesedett hadszínterek, dilettáns módon görgetett probléma hegyek várnak majd rá. Jelöltjeink, akik végül is az alkalmankénti ketrecharc ígéretétől sem riadtak vissza, azonban nagyon egyértelműen megfogalmazták a feltételüket: akkor vállaljuk, ha nem hagytok majd magunkra minket. És az egyesület akkori tagsága erre ígéretet is tett. Ezen ígéret lehívásának kora érkezett most el.

Fontos ezt a felelősséget átérezni és kiemelni. Míg korábban az egyesület pusztán úri kedvének megfelelően indíthatott örömprojekteket, melyekben a faluközösség tagjai majd jól érzik magukat és boldogan egymásra találnak faültetés közben, jazz fesztiválon, kulturális szalonban vagy éppen adventi hétvégeken, addig itt most sok nem-szeretem tevékenységet is el kell végezni, hogy fölszámoljuk azt a romhalmazt, ami fölgyűlt azon évek során, amikor nem figyeltünk kellőképpen oda a helyi közéletünkre, civil éberségünk szunyókált, vagy uram bocsá’, aludt. Van a kialakult helyzetnek egy következménye a tagság további bővítésének kérdését illetően: a közeljövőben olyanokat kívánunk tagjaink közé integrálni, akik el tudják kötelezni magukat a fenti aktív támogatásra. Reményeink szerint ez átmeneti időszak lesz és eljutunk mihamarabb abba – az egyébként normálisnak tekinthető – állapotba, hogy az önkéntes egyesületi munka értelemszerűen opcionális.

Visszatérve tehát a kiindulási kérdésre: mi tette szükségessé az elnökséget megújítani, illetve hogyan határozzuk meg a jövőre nézve az egyesület és a képviselőtestület viszonyát?

A korábbi elnökség több tagja is képviselő lett. Azonban az ezzel járó feladatnövekedésen túl is kézenfekvő, hogy a két szerep összeegyeztethetetlen. Az egyesület számos témában lesz a képviselő testület tárgyalópartnere. Márpedig az olyan tárgyalások, ahol az asztal mindkét oldalán ugyanaz a fél ül, hosszú távon nem szoktak közmegelégedést keltő eredményre vezetni, bármennyire is meg vagyunk győződve egyébként az illető becsületes szándékáról.
Ebben az új felállásban az egyesület van az egyszerűbb helyzetben: nekünk nincs más dolgunk, mint a pontosan megfogalmazott céljainkhoz következetesen tartani magunkat. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a közgyűlés határozata értelmében a célkitűzéseinket kiegészítjük az országos politikai áramlatoktól független működés elvével, mert úgy érezzük, hogy eddigi működésünkkel bizonyítottuk, hogy ez nemcsak hogy járható út, hanem ráadásul igen nagy egyetértésnek és támogatásnak is örvend.

A képviselőtestület helyzete ennél bonyolultabb. Hiszen hiába áll most történetesen kizárólag az egyesület által delegált tagokból, döntéseiben mindenkor a falu teljes közösségének érdekeit kell szem előtt tartania. Továbbá értelemszerűen nem kerülheti el az olyan helyzeteket sem, ahol a mindenkori országos politikai hatalom képviselőivel kell egyezségeket kötnie.

Fel kell készülnünk azokra a helyzetekre, ahol a képviselőtestület és az egyesület álláspontja majd eltér. Ilyenkor képeseknek kell lennünk eldönteni, hogy az adott esetben a képviselői szuverenitás vagy az egyesületi meghatalmazás-e a magasabb szempont.

Ezekhez a döntésekhez kívánunk mind a Képviselőtestületnek mind magunknak józan mérlegelést és biztos ítélőképességet.

A 2097 Csoport Egyesület Elnöksége