Eljött az idő…
A 2097 Csoport Egyesület képviselőjelölteket és polgármesterjelöltet indít az őszi önkormányzati választáson. Miért döntött így a faluért, a közösségért az elmúlt években sokat tevékenykedő csapatunk? Milyen értékrendre építenénk az együttműködésen alapuló, modern faluvezetést? Hogyan segítheti munkánkat az a kreatív energia, amely egyre markánsabban van jelen a település mindennapi életében?
Minden közösségnek, legyen szó családról, baráti társaságról, vallási vagy akár faluközösségről, vannak szebb és nehezebb időszakai. Szorgos sváb bevándorlók alapította kis falunk közössége is nehéz évtizedeket élt meg a múlt század negyvenes évei óta. Épphogy kipihente volna a háború, a kitelepítések, államosítások és betelepítések okozta súlyos töréseket, amikor a modernizálódó magyar gazdaságban fokozatosan megszűntek a helyi munkalehetőségek, az itt élők jelentős részét ingázó életmódra kényszerítve, a fiatalok egy részét pedig elköltözésre késztetve. Ezzel egy időben sorvadtak el a helyben élők igényeire épülő helyi szolgáltatások, megszűntek vagy kocsmákká alakultak a vendéglők, bezárt a pék, a hentes. A helyben ÉLŐ életmód helyett aránylag rövid idő alatt a helyben LAKÓ életmód vált dominánssá, amelyre jellemző, hogy az aktív, dolgozó emberek reggel elmennek, és este hazajönnek. A rendszerváltást követően aztán megindult Budapestről a máig tartó, sőt egyre erősödő kiköltözési hullám. A lakótelkekké átalakított, ezáltal felértékelődő hátsó kertek és művelésből kivont mezőgazdasági területek hoztak ugyan anyagi bevételeket (vagy ennek ígéretét) az itt élők részére, de egyúttal súlyos érdekellentéteket és viszályokat szültek, amelyek a mai napig rombolólag hatnak a helyi faluközösségre.
A százszámra érkező „betelepülők” – köztük jómagam is – nem váltak és nem is válhattak azonnal a helyi faluközösség részévé, aminek több oka is van. Egyrészt a falu vonzerejét nem a közösség jelentette. Azért jöttünk, mert megigézett bennünket Pilisborosjenő varázslatos természeti környezete, falusias intimitása, csendje, emberi léptékei, végül, de nem utolsósorban jelentős vonzerőt jelentett Budapest közelsége is. Természetesnek tekintettük, hogy munkánk a közeli nagyvároshoz köt bennünket, és akkor is odavezet utunk, ha szórakozásra, kultúrára vágyunk, vagy a barátainkkal szeretnénk találkozni. Eközben a részletezett társadalmi változások miatt a helyi faluközösség fokozatosan elöregedett és elerőtlenedett, vonzereje csökkent, a hagyományos faluközösségi rendezvényeken egyre kevesebben vettek részt, közösségi terek hiányában és az ingázó életmód miatt egyre ritkábban adódott lehetőség a találkozásra, szóba elegyedésre, közös időtöltésre, ami pedig egy közösség létezésének elengedhetetlen feltétele.
Így lett néhány évtized alatt a világháború előtti virágzó és élettel teli sváb településből agglomerációs alvófalu, ahová a legtöbb lakó csak vacsoraidőben ér haza, és ahonnan már kora reggel útra kel Budapest irányában. És ahol – számos más agglomerációs településhez hasonlóan –a hagyományos értelemben vett faluközösségről már nem is beszélhetünk.
Pedig csodálatos magyar nyelvünk pontosan tudja, hogy minden kistelepülés lényegi, meghatározó eleme a KÖZÖSSÉG. Erre utal nyelvünkben a „község” kifejezés is, mely a szavak eredetével foglalkozó etimológiai szótár szerint hosszú ideig a „közösség” szóval egyező jelentéssel bírt. Nem véletlenül. A KÖZÖSSÉG fontos alkotó és megtartó eleme a harmonikus emberi létezésnek. A jó családi és baráti közösségek, helyi kisközösségek életünkben betöltött fontos szerepét felesleges lenne hangsúlyoznom, mert ezt mindannyian nap mint nap saját bőrünkön tapasztaljuk. A jó faluközösség jelentősége talán nem ennyire magától értetődő, pedig ha körülnézünk a világban, azt láthatjuk, hogy a jó faluközösséggel bíró települések sokkal eredményesebben kezelik településszintű problémáikat. Emellett egy jó faluközösség hihetetlen teremtő erővel is rendelkezik, képes ugyanis kamatoztatni azt a szakértelmet és kreativitást, amely rejtett módon minden köz(ös)ségben jelen van, és bizton állíthatjuk, hogy e tekintetben Pilisborosjenőnek kiemelkedőek a rejtett tartalékai, ami egészen a közelmúltig legfeljebb helyi kisközösségek szintjén tudott csak valamennyire megmutatkozni.
Nem véletlenül kezdtem mondandómat azzal, hogy minden közösségnek vannak szebb és nehezebb időszakai. A közösség, éppen azért, mert az emberi élet fontos, szerves részét képezi, ha átmenetileg meggyengül is, időről időre képes újrateremteni, újrafogalmazni önmagát.
Az elmúlt néhány évben megtapasztalhattuk, hogy a helyi kisközösségek talaján növekedésnek indult valami más, valami több és nagyobb. Megjelent egy olyan nyitott, befogadó, építő energia, amelyhez nap mint nap csatlakoznak újabb és újabb emberek, és amelynek erejével egy új faluközösség születhet Pilisborosjenőn.
Egy olyan faluközösség, amelyet nem szabdalnak törésvonalak, amely képes meglévő értékeit számba venni és megóvni, és képes új értékeket teremteni. Amely megismeri és ápolja hagyományait, de újakat is teremt. Amely képes választ adni a modern élet által támasztott igényekre és kihívásokra . Amely képes megszólítani és megmozgatni fiataljainkat. És amelynek kreatív energiáival falunk új fejlődésnek indul, és egy igazi, XXI. századi értelemben vett faluvá képes alakulni, amely minőségi életteret és szolgáltatásokat biztosít az itt élők részére.
Eljött az idő. Eljött, mert faluközösségünk további fejlődéséhez és kiteljesedéséhez tovább kell lépnünk. Patakot tisztítani, szemetet szedni, fát ültetni, rendezvényeket szervezni egy civil közösség is képes, de falunk jelenlegi működésének átalakításában, az átlátható, együttműködésen alapuló önkormányzatiság megteremtésében, a községszintű problémák, hiányosságok kezelésében civilként nem tudunk érdemben részt venni, hiszen a jelenlegi vezetés a kezdetektől fogva elzárkózik a stratégiai együttműködés lehetőségétől.
Márpedig a jól működő faluközösség fontos ismérve az is, hogy az önkormányzati és a civil szféra képes harmonikusan és hatékonyan együttműködni.
Ennek szellemében egyesületünkben megszületett a döntés: képviselőjelölteket és polgármesterjelöltet indítunk az őszi önkormányzati választáson. Jelöltjeink az elmúlt években mind az egyesület munkájában, mind azon kívül bizonyították, hogy hitelesen képviselik azt az értékrendet, amelyre egy bevonáson alapuló, modern faluvezetés épülhet, elkötelezettek az együttműködés mellett, értik és tudják, mit jelent egymást meghallgatni és közösen gondolkodni, továbbá maguk mögött tudhatják azoknak az embereknek a támogatását, akik egyénenként mind tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy falunk közösségi élete virágzásnak indult.
Nem csak jelöltjeink vannak tehát. Lelkes és egyre bővülő támogató csapatunk van, akiknek a munkájára a jövőben is nagy szükség lesz ahhoz, hogy sikerrel küzdjünk meg az előttünk álló kihívásokkal. Nem hatalmat kérünk, hanem lehetőséget arra, hogy az általunk képviselt és a falu lakossága által is támogatott értékrend magasabb szinten is megmutatkozhasson. Nem árulunk zsákbamacskát: rendezvényeink hangulata, a Zsákfalvi Riporter, a 2097 Falufórumban közölt bejegyzéseink vagy a 2097.hu internetes oldal alapján bárki könnyen eldöntheti, hogy bizalmat ad-e majd nekünk a választáson. Annyit kérünk csak mindenkitől, hogy a választásokig hátralévő időben tájékozódjon, kövesse az eseményeket, és döntsön legjobb tudása szerint.
Amikor bő két évvel ezelőtt elindult a 2097.hu Csoport, ezt a jelmondatot írtuk a logónkra: „Te is itt laksz, neked sem mindegy”. Ha lehetőséget kapunk Önöktől, Tőletek, ez a mondat néhány év múlva már így hangozhat: „Te is itt ÉLSZ, neked sem mindegy!” Ehhez kérjük támogatásukat, támogatásotokat.
Köszönettel:
Dömötörfy Zsolt
elnök
2097 Csoport Egyesület