Közmeghallgatás 2017.04.28.

 

A közmeghallgatás a szokásokhoz híven a polgármester beszámolójával kezdődött, azt követően lehetőséget kaptak a képviselők arra, hogy válaszoljanak az előre megírt kérdésekre. Ezzel a lehetőséggel sajnos érdemben nem éltek.

A fejlesztési területekkel és a költségvetésbe betervezett 800 milliós hitelfelvétellel kapcsolatos eszmecsere a szokásos menetben zajlott. Azaz a felvetett kérdésekre (44:30) többnyire konkrétum nélküli hosszas fejtegetéseket hallgattunk. A kérdésfeltevők Küller Jánostól megkapták a „lelkes amatőr” minősítést, melyet rögtön követett egy sajátos jogi és finanszírozási prezentáció (pl. kiderült, hogy mégis terveznek hitelfelvételt 1:18:00).

A kritikákra adott válasz vezérmotívuma az maradt, hogy ami egyszer sikerült 15 évvel ezelőtt a Papi földek fejlesztésével és értékesítésével, az bizonyára most is menni fog (1:42:00). Tudomásunk szerint azonban a Papi földek esetében 100%-ban önkormányzati tulajdonú földterület közművesítése és értékesítése történt, így az eladott építési telkekből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot gazdagította. És ez jelentős különbség a jelenleg tervezett fejlesztésekhez képest, így a töretlen optimizmuson túl érdemes lenne számításokkal is alátámasztani, hogy milyen kondíciókkal, miért és mennyire éri meg egy-egy ilyen fejlesztés a falunak. Ahogy azt Madaras Zoltán is észrevételezte előre leadott kérdésében.

A jelenleg Küller János által képviselt fejlesztési stratégia eredményeiről Galisz Tamástól (52:00), valamint a Malomdűlő (1:20:00) és Lazarét (1:55:00) képviselőjétől hallottunk. Volt itt támogatás azok részéről, akik megtalálták a módját az Önkormányzattal való együttműködésnek, elhangzott egy első hallásra megalapozottnak tűnő és üde színfoltként humorral fűszerezett panaszáradat a „lemaradóktól” és hallhattunk fricskázós tanácskérést is a sikeres területek képviselőitől.

Nehéz belelátni részletes háttérinformációk hiányában, hogy mi és miért történik itt. Elhangzott néhány meghökkentő kérdés és megjegyzés arról is, hogy miként és ki által vezérelten zajlanak az Önkormányzat képviseletében a háttértárgyalások/egyeztetések (2:00:00). Végül elmondhatta véleményét egy olyan választópolgár is, aki korrektséget kért az Önkormányzattól. (2:38:30)

A többi lakossági hozzászólás lényegében az előre megírt kérdésekhez hasonló fogadtatásra talált. A teljesség igénye nélkül, Simon Ákosné (1:29:55) Küller János levele alapján bontotta ki részletesen és szakszerűen, hogy a lakosság hatékonyabb képviselete érdekében mire kell figyelnie a képviselőknek. Zsila László (2:48:10) pedig azt próbálta megérteni többszöri próbálkozás után, hogy van-e olyan értelmes és megismerhető koncepció, ami alapján jelenleg készül a használt műfüves pálya. Kérdései a műszaki megvalósítás mellett a lakossággal való minimális egyeztetés vagy tájékoztatás hiányát is feszegették.

Szintén megtudtuk, hogy immár jogszabály írja elő egy részletes településfejlesztési koncepció kidolgozását. Tekintettel arra, hogy az azóta többször módosított 15 éves koncepciót 1999-ben (5/1999. (II. 4.) KT. határozata) fogadták el, ez már nagyon időszerű. A helyi Településfejlesztési Koncepció (34:00) kialakításának egyik lépcsője a kiválasztott arculati szakértővel, Bojár Ivánnal lefolytatott egyeztetési sorozat lesz, ami elvileg nagyon örvendetes. Feladata többek között a településünk esztétikus lakókörnyezetének kialakítása, illetve védelme érdekében egy Település Arculati Kézikönyv elkészítése lesz. Ez elsősorban a döntéshozók és a lakosság tájékoztatását hivatott elősegíteni. (Riport Bojár Ivánnal és Galisz Tamással itt.)

Egy hozzászóló az adófizetési mentességeket/gyakorlatot sérelmezte. Bár nem kapott választ kérdésére, mégis fontos területet érintett. Az adócsökkentésnek és/vagy új forrás biztosításának az egyik nyilvánvaló lehetősége, hogy a belterületbe vont fejlesztési területek is fizessenek helyi adót a belterületbe kerülés első napjától. Ekkor (is) tud a belterület bővülésével arányosan csökkenni a már korábban belterületbe vont ingatlanok adóterhelése. Ráadásul ennek normális esetben úgy kell történnie, hogy az adóbevételek szegmentálására vagy “pántlikázására” nem kerül sor és azokat nem adják át 100%-ban az újonnan bevont területek fejlesztésére. Hanem ezt a bevételt éppen a teljes települést terhelő megnövekedett költségekre (utak helyreállítása stb.) érdemes fordítani.

Sok szempontból előremutató és ígéretes lakossági fórumon vagyunk túl. Ez az első alkalom, amikor majdnem minden tisztességes résztvevőnek sikerült polgári módon viselkednie. Személyeskedés nélküli kérdések hangzottak el. Az egyedüli kivételt talán a terem hangosítását biztosító szakember méltatlan megjegyzései jelentették, melyre az éppen szólásra jelentkező Hirtling István helyénvaló és méltóságteljes választ adott (3:17:18).

Szintén ígéretes, hogy többen is tanúságot tettek a nyílt kommunikáció melletti elkötelezettségükről. A falu életében érdekeltségei révén már 1992 óta jelen lévő Sáhó Tibor például bátran kiállva kijelentette, hogy befektetőként nem szégyenli, hogy a profit és a családról való gondoskodás is motiválja (1:23:10). Ráadásul vállalta, hogy szívesen egyeztet bárkivel elképzeléseiről (1:29:16). A 2097.hu már régóta várja a „ki vagyok, mik a terveim és mit szeretnék tőletek és mit adok cserébe” típusú bemutatkozását, ami eddig nem érkezett meg.

Polgármesterünk pedig Dömötörfy Zsolt meglepő kérdésére őszintén válaszolt és legfontosabb célként a lakossági kommunikáció javítását tartotta fontosnak munkájukban. Azt csak remélni tudjuk, hogy ez nemcsak az elért eredményekről szóló fizetett propagandára fordított költség növelését jelenti (a Hírmondót többen kritikával illették). Ha szerencsénk van, akkor felismerik, hogy a kommunikáció javítása a törvényi kötelezettségeknek megfelelő előzetes tájékoztatást is magában foglalja (határozatok, előterjesztések, rendeletek hónapokon át nem kerülnek fel a honlapra egy olyan településen, ahol sikertörténetként könyveli el a polgármester, hogy a választott szolgáltató kiváló minőségű internet hozzáférést nyújt a lakóknak). Ebben a tekintetben pozitív fogadtatása volt Tóth László hatékonyabb kommunikációt támogató hozzászólásának is (3:20:00).

Feltehetően az fogja eldönteni a jelenlegi egyeztetések és elhúzódó konfliktusok kimenetét, hogy a résztvevők képesek-e felismerni, hogy az önzés szabadsága és zabolázatlansága egy olyan társadalmi csapda, ami a közjót károsítja és éppen a közösség alapjait rengeti meg az értékek erodálásával és a véges közjószágaink (pl. bizalom, erdők, növények, szabad levegőn való korlátozás nélküli mozgás) veszélyeztetésével. Azaz képesek-e megtalálni azt az optimális stratégiát, ami úgy biztosít tisztes profitot a fejlesztési területek befektetőinek, hogy közben kis falunk kedvessége,  intimitása és természetközelisége is megmarad. Talán erre gondolhatott Wittmann Imre, amikor hozzászólásában (1:44:48) minden résztvevő erőfeszítését kérte egy win-win típusú együttműködés kialakítására, tehát olyan kompromisszumos megoldás megkeresésére, amelyben minden érintett fél jól jár az együttműködéssel.