#sörösjenő

Frivaldszky Bernadett riportja a Hajnali Sörfőzőkkel a Mandelbrot pékség udvarában

Az alábbi riport a márciusi Zsákfalvi Riporterben jelent meg. Azóta sörfőzőink résztvettek több nagy rendezvényen (XII. Pilisborosjenői Várjáték, Ezüsthegyi Piknik, Jazz feszt, Majális, Jazz klub, Fasor ültetés…) és új sörökkel jöttek ki (HYBU, Szüret, Farmer). Valamint rendeztek nekünk sörkostolót a Mandelbrotban és egyre több helyen kaphatóak a városban is. Továbbá másik sörfőzdében főzetik már a nedüket, sőt egyikük fejét – Molnár András – a nyáron bekötötték.

A Hajnali Sörfőzők 5-6 pilisborosjenői kötődésű fiatal vállalkozása, mindet ismerem legalább arcról. A fiúk éppen sört főztek a fészerben – a máslás rejtélyes folyamatánál tartottak -, amikor rájuk nyitottuk az ajtót Kádár Viktorral. A helyszín némiképp szociós hangulata visszarepített dokumentumfilmes éveimbe, amiért külön hálás voltam. (A szerző korábbi életszakasza dokumentumfilmesként telt., szerk.) Nem kell megijedni, mert a pékségben és a Kevélyhegyi sörözőben is kapható sörüket nem itt palackozzák, hanem egy jászapáti kisüzemben.

Bihaly Áron: Sziasztok! Épp egy sör receptet kísérletezünk ki a Porter és a Fraktál mellé. Szeretnénk egy búzasörrel is megjelenni, és mielőtt nagyban lefőzzük, még finomítunk rajta.

Frivaldszky Bernadett: Na jó, de hogy jött ez az egész? Miért kezd egy huszonéves srác sörfőzésbe?

Molnár András, Monyó: A boltban kapott sörök nem igazán ütik meg azt a minőséget, amit mi szeretnénk és nincs is nagy választék. Ugyan most már vannak kézműves sörökre specializált üzletek, de a sörfőzés egyúttal egy nagyon kedves hobbi is. Illetve álommeló egy férfi számára. Ez azt hiszem megkérdőjelezhetelen.

Monyó: Nagyon sokat kísérleteztünk és egyre finomabbak lettek a söreink. Kisebb társaságokban is megversenyeztettük sikerrel, mint például a Dalárdában. (helyi fiúk népéneklős pincebulija, szerk.).

Bihaly Áron: Baráti társaságként indultunk, mind falusi kötődésűek vagyunk…

Monyó: Én például Vörösváron születettem, de idehúz a szívem. Nyáron már férj leszek. Úgyhogy itt is szeretnék maradni.

Áron: Öten alkotjuk a kemény magot, akik ott vannak recept kitalálásnál, főzésnél, palackozásnál. Molnár András Monyó, Aczél Misi, Lamberti Ádám, aki már elköltözött, miután elvette Aczél Sárit, Marton Gergő, Gyenis Péter és én.

Monyó: Az Aczél családnál kezdődött az egész és az Aczél-lányok egy ideig azt hitték, hogy miattuk van Borosjenőn sörfőzés. Természetesen ez nem igaz (nevet), de jó tudni, hogy ők is részeseinek érzik magukat. De azért azok, mert már volt hogy segítettek nekünk, például palackot mosni. Ami azért nem kis feladat.

F.B.: Júniusban debütáltatok az egész falu előtt a B52 Jazzfesten.

Monyó: Igen, a Mandelbrot pékség udvarán, ahol most is vagyunk. Nagyon pozitív volt a fogadtatás, én nem gondoltam, hogy ennyi sör el tud fogyni egy fesztiválon. Szó mi szó, éltem a helyzet adta lehetőséggel és az ott töltött egy óra alatt sosem volt üres a poharam.

F.B.: Azóta iszom sört, mióta Ti főzitek. Tapasztaltátok mástól is, hogy lokálpatrióta indíttatásból issza a főzeteiteket?

Monyó: Most konkrétan nem tudnék olyat mondani, aki eddig nem ivott volna sört és a mi hatásunkra kezdett volna el alkoholizálni. De az biztos, hogy mióta sört főzünk, azóta többen fogyasztják a sörünket, mint azelőtt. (nevet)

Áron: A Jazzfesztet megelőzően is kaptunk nagyon sok pozitív támogatást, részben dicséretet és kritikát, de az Aczél családtól és Búzás Pistitől, a Mandelbrot pékség tulajdonosától komoly anyagi és technikai támogatást is. Az, hogy a Jazzfeszten meg tudtunk jelenni egy nagyobb adag sörrel, az egyértelműen Pistinek köszönhető. Ezek a támogatások segítettek minket, hogy kicsit bízzunk magunkban, de hogy a Jazzfeszten 11 hordó sört csapoltunk ki, az fantasztikus megerősítés volt. Ez azóta is hajtja a csapatot. Hogy érdemes, és helyben érdemes! Van a faluban egy olyan felvevő réteg, amelyik érdeklődik a helyi kuriózum termékek után.

Monyó: Nem lövök le vele talán nagy poént, hogy távlati célunk egy sörfőzde Borosjenőn. Ehhez leginkább a pénz hiányzik. Szerénytelenül hangozhat, de szellemi tőkében nincs hiány. Csapatunkból már ketten is elvégeztük, vagy épp végezzük azt az iskolát, amely szükséges egy ilyen üzem kialakításához, vezetéséhez, és a többiek is fontos tapasztalatokra tettek szert. Attól nem félek, hogy hozzáértésbeli deficit lenne, de a tőke az probléma számunkra, mert fiatalok vagyunk és azzal még nem rendelkezünk.

F.B.: Kapcsolódik-e a sörfőzés a napközbeni tanulmányaitokhoz, munkáitokhoz?

Monyó: Német-történelem tanárként nem igazán, bár a németek szeretik a sört, és a sörfőzés majdnem a történelem előtti időkben kezdődött, Mezopotámiában és Egyiptomban is főztek sört. Össze lehet kapcsolni bármit bármivel. Én nagyon vonzódom a sörfőzéshez és úgy érzem, hogy hazataláltam benne valamilyen szinten.

Áron: Nekem agrármérnökként és növényorvosként a tanulmányaim kokrétan nem kapcsolódnak a sörfőzéshez, bár Gergővel és Péterrel, akik kertészmérnökök, sokszor beszéltük, hogy úgy tudna ez kapcsolódni, ha magunknak állítanánk elő komlót vagy árpát. Ennyire lokálisan próbálunk gondolkozni. Bevonni a falu környéki földeket egy helyi kisüzem ellátásába.

Marton Gergely: Van már hazánkban előtörténete a komlótermesztésnek, ha nem is nagy. Ezért nem hiszem, hogy az itteni éghajlat rosszabb lenne bármivel, vagy a talaj nem lenne alkalmas. Én mint kertészmérnök eddig a szőlészetben próbáltam elhelyezkedni, ezért a sörfőzés nekem egyelőre mellékállásnak tűnik. Felosztottuk a fiúkkal magunk között a feladatokat és én a marketinget viszem. Továbbá én vagyok felelős az agybajos receptekért (mind nevetnek), amit a többiek rendre megfúrnak. Hogy mi mindent szeretnék bele dobálni a sörbe, vagy hogy savanyítanék. Én volnék a vállon ülő kisördög. Próbálnék némiképp vadulni. Már ha hagynák. A borászkodáshoz képest – amit szintén szeretek – annyiban jobb a sörfőzés, hogy nincs évszakhoz kötve, bármikor neki lehet állni. Mint ahogy most is itt vagyunk.

Monyó: A legelső sörünket 13 órát tartott lefőzni. Emlékezetes nap volt, mert akkor volt a török puccs. Úgyhogy tudjuk kötni valamihez. Optimistán elkezdtük délután 5 órakor és reggel 6-ra már sikerült is 16 befejezni. Azóta inkább hajnalban kezdünk neki az egésznek. Az előkészítő munkákat nem számítva üstben 5-6 óra, a modernebb berendezésünket, a SerPát használva 4-5 óra. De a palackozásig még 2 hét telik el. Most már nehéz úgy egy szórakozóhelyen sört kérni, hogy ne ütközne bele az ember szeme a sörfajták elnevezésébe. A nagyvárosban nem égetem magam, de gondoltam, hogy biztonságos hazai közegben rákérdezek az alapfogalmakra. Ha már guglizni lusta voltam. És ha már minden szemléltetőeszköz adva van.

Monyó: Egyenlőre ez a két sörünk van, a Porter és a Fraktál. Ugye a Fraktál egy IPA (India Pale Ale), a Porter meg egy angol porter. Mindkét sör felsőerjesztésű. Mert hát vannak az alsóerjesztésű láger sörök, és az ale-ek, melyek felsőerjesztésűek. Ezek nagyon népszerűek Angliában, vagy Belgiumban. Ezek az élesztők törzstípusától függenek. Az alsóerjesztésű alacsonyabb hőmérsékleten, 5-9 C között működik, a felsőerjesztésűnél ez az optimum 18-25 C fok. Egy felsőerjesztésű
sörnél, például egy IPA-nál nagyon jellemző a fűszeresség, az erőteljesebb ízbenyomás. Ezért is lett ennyire elterjedt és szeretett sörfajta. Mert kellemesen üdítő, citrusos. Ezentúl ráadásul erősen keserű, mert rengeteg komló van benne, keserű- és aromakomló egyaránt. Ilyen sörünk a Fraktál. Vörös színnel, ami meg a festőmalátának köszönhető. A Porter pedig barna sörkülönlegesség, ennél előre törnek a kávés, karamellás, csokoládés jegyek a téli napokra.

Áron: Az ízvilág beli különbség a címkén is látszik, mert a Porteren a Pilisborosjenőt ábrázoló oroszlán farkának egyik ága árpát szimbolizál, a másik meg komlót, míg a Fraktálnál két komló. A komlósabb íztől lesz keserűbb és citrusosabb nyári, üdítő sör.

Áron: Érdekes kérdés, hogy hogyan tudunk megegyezni egy receptben. Számomra mindig egy nagyon érdekes szituáció, amikor arról beszélgetünk, hogy milyen legyen a következő sörünk. Mert itt nagyon kijönnek az egyéniségek. Izgalmas viták vannak, és ennek eredményeképpen születik meg egy sör. Ahogy Gergő is mondta magáról, mindig ő viszi el extrémebb irányokba, a többiek meg bizonyos módon különböző szélsőségeket képviselnek és ebből lesz egy olyan átlag, ami szélesebb fogyasztói kört szólíthat meg. Mert ha csak egy sörfőző ízlése jelenne meg az italban, az kevesebb embernek tetszhetne. De így hogy öten vitatjuk meg és keressük meg a közös nevezőt, az egy többletérték.

A fényképeket készítette: Kádár Viktor

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/1 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/