Településfejlesztési koncepció
Pilisborosjenő 2030
Olyan Pilisborosjenőt szeretnénk, ami megőrzi az értékeinket. Ahol a helyiekkel, a helyiekért párbeszédben együttműködve, közösen építjük jövőnket. Óvjuk környezetünket, fenntartható módon gazdálkodunk, és építünk a helyi képességeinkre és vállalkozóinkra.
A 2097 Egyesület szervezésében 2018. novembere, decembere során több alkalommal, mintegy 60 lakos aktív részvételével, mindenki számára nyitottan műhelymunkát folytattunk Pilisborosjenő új településfejlesztési koncepciójának megalkotásáért. Ez alapján elkészítettük azt a koncepciót, amelyet megvitatásra ajánlunk borosjenői lakótársainknak. Beszéljük meg, és fogalmazzuk meg együtt: milyen Pilisborosjenőn szeretnénk élni a jövőben?
Az elkészült anyag rövid összefoglalóját olvashatja a következő oldalakon.
Jelenlegi helyzetünk
Ami nem jó:
Hiányzik a kívánatos összefogás. Nincs elfogadott képünk arról, hogymilyen is Pilisborosjenő mai társadalma. A múlt vitái, a megosztottságok megakadályozzák közösségünk mai értékeinek felismerését és felhasználását falunk megújításához. Nem tudjuk, milyen erőforrásaink vannak valójában, amire a jövő fejlődését
építeni lehet.
A falu területeinek növekvő mértékű lakóövezetes beépítése az alvó előváros képét vetíti előre.
Az „ürömi modell” másolása oda vezet, hogy gyorsan növekszik a lakosság létszáma, amit nem tud követni az egyre drágább infrastruktúra kiépítése. Hiányoznak az alapvető szolgáltatások, a közösségi terek, környezetünk tudatos fejlesztése. Egyesek meggazdagodnak a közösség kárára, miközben elpusztítjuk kivételes értéket képező természeti környezetünket.
Nyomasztóak a múlt átgondolatlan fejlesztéseinek terhei, nincsenek a falunak kiegyensúlyozott bevételi forrásai.
Több százmilliós, milliárdos (?) perek terhelik a közösséget, és a falu bevételeinek döntő többségét a helyi lakosok ingatlanadója jelenti.
Átláthatatlan az önkormányzati működés, a döntések előkészítése, a közösség valós anyagi helyzete, tartalékai.
Ami jó:
Építhetünk a sokszínű, bimbózó, eleven kisközösségek erejére.
A kistelepülés jellegünkből adódóan igényünk a szomszéd, a másik ember megismerése, a színes közösségi élet. Egyre több „kis kör” igyekszik
megszervezni magát, de ma hiányzik az őket támogató és rájuk támaszkodó önkormányzat. Pedig ezek a kisközösségek nagyon értékes szaktudást, emberi erőforrást mobilizálnak a falu érdekében, ami gazdasági hasznot is hozhat.
Budapest agglomerációjában egyedülálló, érintetlen a természeti környezetünk. Nagy érték a játszótéren túl ránk váró hamisítatlan természet. A
Kevélyről letekintve a kelet felől hömpölygő beton és üveg, a nyugat felől kéklő hegyek, a fák és a tiszta égbolt ellentmondása nem is lehetne nagyobb!
A sikeres helyi vállalkozók és a 10-es úton épülő közlekedési csomópont kiutat mutat a jelenlegi egyoldalú gazdálkodásból. Sikeres helyi vállalkozóink kreativitása, tudása és tapasztalata, az M0 közelsége és gazdaságélénkítő hatása, megfelelő párbeszéd és szakértelem esetén alternatív gazdasági irányokat mutathat majd.
Lehetőségek:
A sokszínű, egymásban megbízó helyi lakosok összetartozásából kreatív, egyedi megoldások születhetnek.
Vessünk számot az itt élő tenni vágyó fiatalok és idősebbek tudásával, és vonjunk be minden érdeklődő tenni vágyó lakost a falu fejlesztésének tervezésébe és megvalósításába.
A növekvő öko-tudatosság és igényesség felértékeli a különleges, egyedi környezetünket. Építsünk az igényes budapestiekre, akik a hamisítatlan természet mellett értékelik a helyiek értékes kézműves, művészeti kínálatát és vendégszeretetét.
Éljünk a pályázatok lehetőségeivel, keressük meg a falu fejlődésének forrásait.
Tudatosan fel kell tárni új bevételi forrásokat. A pályázati lehetőségek szakszerű feltárása és kihasználása mellett a helyi adórendszerben lévő szabályozási eszközök alkalmazása és az ipari- kereskedelmi övezetek tervszerű kijelölése lehetővé teszik a fejlesztési források növelését.
Újabb ezrek betelepítése nem a jövendő fejlődést, hanem az egyre élhetetlenebb környezet kialakulását segíti elő.
Veszélyek, amiket sürgősen kezelnünk kell:
Őrizzük meg környezetünket, védjük értékeinket!
Akár a Teve szikla, akár a sváb ófalu, patakpart környéke: ezek értékek, amiket óvnunk kell. Tartsuk meg a falut úgy, hogy gyerekeink is szívesen maradjanak itt.
Ne váljunk újabb agglomerációs településsé és védjük, támogassuk a meglévő, összetartó közösségeinket.
A lakosság növekedésével kezelhetetlenné válik a széttartó településrészek fejlődése, elveszíti a falu a karakterét, megszűnik a közösségi lét
lehetősége.
Ne legyünk külső vállalkozói érdekeknek kiszolgáltatott település.
Teremtsük meg az önálló önkormányzat anyagi bázisát, ne függjünk néhány „jónak tűnő” ötlettől és szüntessük meg az ad-hoc kapkodást.
Az önkormányzat hozza nyilvánosságra a ciklusra szóló, számonkérhető programját.
Lehetséges hosszú távú irányok
Ha nem teszünk semmit, akkor a sodródás marad: ez a falunk jelenlegi működéséből fakadó valószínű irány.
Minden marad a régiben (sodródás)
Kiszolgáljuk a fővárosból ide betelepülni kívánók érdekeit, felélve a falu föld- és ingatlantőkéjét. A falu növekszik, de nem fejlődik. Amennyiben
ezt követjük, az alábbi faluképpel találkozunk 15 év múlva:
- Jelentős mértékű lakásszám növekedés következik be, elsősorban a jelenlegi falurészeken, Tücsök utcánál, Lazaréten, Moderndorfban épülnek új lakások, ennek hatására Pilisborosjenő lakossága eléri a 6,000 főt, a település gyakorlatilag összenő Ürömmel.
- A lakosságszám növekedésből fakadó adóbevétel növekedés nem javítja a falu gazdasági helyzetét, ugyanis az abból fakadó terhek is megnövekednek, adott esetben nagyobb mértékben, mint a bevételek (úthálózat, óvoda, bölcsőde, orvosi ellátás, önkormányzat stb.)
- Összességében a gazdasági lehetőségek nem javulnak, és az életminőség sem változik.
- A zöldterület mérete csökken.
- A Várvölgy képe megváltozik az ott megvalósuló építkezések miatt.
A koncepcióalkotás során elemeztük a fenti sodródásnál élhetőbb, jobb lehetőségeinket is, és így további három immár pozitív elemeket is tartalmazó
stratégiai irány körvonalazódott Pilisborosjenő számára. Egy cselekvőképes, jó szándékú, szakszerű önkormányzatnak a falu lakosságával közösen ezeknek az opcióknak a fejlődést szolgáló közös elemeit kell összeraknia működőképes stratégiává.
Minőségi alvófalu
Ezen elképzelés szerint a falu számára adottság, hogy az itt élők a fővárosban, vagyis egy elkülönülő gazdasági térben szerzik meg javaikat, és abból szükség szerinti mennyiségben költenek az itteni létezésük fenntartására. Az élet minősége, benne a természet és a közösségi élet azonban fontos eleme a mindennapoknak, és az ebből származó energia falu- és jövőformáló erővel bír.
- Elsődleges szempont a települést körülvevő természeti környezet, a falusias méret és falusias arculat megőrzése ill. megteremtése.
- Kiemelten fontos a rendezett falumag, ahol a hagyományos, sváb építészetre jellemző utcaképet őrizni kell. Az új építkezéseknél a jelenleginél markánsabb településképi szabályozásra van szükség. A falut átszelő patakra a településképet meghatározó zöldterületként tekintünk, amelyet alkalmassá kell tenni rekreációs és közösségi célokra.
- Elengedhetetlenül fontos a közösségi terek fejlesztése, ahol a helyiek találkozhatnának egymással és ahol a kisközösségek meg tudják szervezni rendezvényeiket. Ez a faluközpont, magába foglalhatja és életre keltheti a sváb tájházat, a régi iskola épületét, a falugondnokságot, a Szedmák ház telkét ifjúsági klubbal, játéklehetőségekkel, co-working (közösségi munkatér) irodatérrel, kulturális terekkel, boltokkal stb.
- A turizmus konszolidálása keretében megoldjuk a szemétkezelési és a parkolási problémát, az ide érkezőknek pedig „szelíd” programokat
kínálunk (pl.: helyi túraútvonalak kialakításával, amelyek kiindulópontja és végpontja is a faluban van). Az ide érkező szelíd turizmusra kisléptékű helyi kézműipar és élelmiszertermelés is települhet, ahogyan az már spontán is kezd kialakulni. - A helyi lovas közösségek fejlődését, pályázását támogatjuk, hiszen a környező zöld területek hasznosításával organikus határt képeznek a falu körül, megakadályozva annak indokolatlan terjeszkedését a jelenlegi szántók és zöldterületek rovására.
- Fontos a „kisvárosi” környezeti minőség megteremtése, így a közlekedésre alkalmas utak (a gyalogos, kerékpáros és autós) kialakítása magas prioritással bír. Ez összhangban történik a felszíni vízelvezetéssel és a falu karakterével.
Modern élettér
Ez az opció a saját igényeit nagy arányban belülről kielégítő, a saját gazdasági és humán tőkéjéből tudatosan befelé építkező, egyúttal kifelé is forduló, aktív, szelíden modern falut eredményezne. A vízió megvalósulásával az itt lakók a falun belülről szereznék be a szükséges áruk és szolgáltatások jelentős részét, és ezzel összefüggésben egyre terjedne a helyben dolgozók aránya is. A létrejövő gazdasági egységek elsősorban a helyben lakó munkaerőre és szellemi tőkére alapulnának.
A stratégiai fókuszai:
- A jelenlegi alvófalu átalakítása egy kisvárosias működésű, „szelíden urbanizált, modernizált faluvá”.
- Egyrészt nő a helyben foglalkoztatás, csökken az ingázás, ami erősíti a faluban a jelenlétet, a kötődést és a kisközösségeket, a falu társadalmi kohézióját.
- Egy inkubátorház segítené a helyi vállalkozók településbe illő projektjeinek elindulását, megerősödését, a meglévőknek pedig a fejlődését.
- A közösségi terek a találkozások és az együttműködés helyszíne, a helyi művészek előadó- és kiállító tere. Szükséges a generációkon átnyúló közösségépítés és tudás átadás, valamint a közvetlen demokrácia kultúrájának megteremtése, használata.
- Kiemelt szerepet kapna a fenntartható, élelmiszer önrendelkezést támogató mezőgazdaság. A helyi földeken termelő gazdák a biotermékeket elsősorban a helyi piacra, másodsorban a budapestire állítják elő.
Profi turisztikai központ
Ezen jövőkép kiindulópontja, hogy a gazdaság egy meghatározó eleme a Budapestről érkező turisták tömege, amely most rendezetlenül ömlik rá a falunkra, értéket nem teremtve, de használva az infrastruktúránkat. A falunknak érdemes lehet ezt mederbe terelnie, lecsapolni a lehetséges hasznokat és védeni a környezetünket.
Pilisborosjenő pozíciója a főváros és a hegyvidék települései között jól meghatározható és a fejlesztés fő irányai kijelölhetők:
- Outdoor sportok (kerékpár, walking, mászás oktatás)
- Természetjárás (túrázók, teljesítménytúrák)
- Gasztronómia (helyi borok és sör, környékbeli és helyi speciális ételek)
- Kultúra (fesztiválok, állandó kiállítások, tánctanítás, sváb hagyományok)
- Kereskedés (vásárok, piacok, szedd magad)
- Oktatási, képzési szektor (konferencia létesítményekkel, aktív elvonulás)
Ez a koncepció a Dunakanyar – Pilis körzet hasonló adottsággal és célokkal rendelkező településeivel együttműködve kerülhetne kidolgozásra, és a hozzá kapcsolódó Pilis Kapu Turistaközpont önmagában is már egy üzleti vállalkozás lehetne, ami egyben tehermentesíti a falu magterületét az átmenő látogatóktól.
Célunk, hogy közösen gondolkodva, a fenti lehetőségek „keverésével” kialakítsuk azt a közös jövőképünket, ami mentén mindannyian aktívan
részt tudunk venni annak megvalósításában. Ehhez azonban közösen kell cselekednünk, aktívan tennünk kell.
A jövőnk érdekében
Megteremtjük a párbeszéd kereteit, erősítjük a közösségeink együttműködését.
A települést érintő kérdésekről folyó beszélgetésben és a közösségi döntésekben vegyen részt a falu közössége. A falu köztiszteletnek örvendő megbecsült polgárait tanácsadó testületbe szervezve is kikérjük véleményüket.
Kialakítjuk Pilisborosjenő egyedi „identitását”, öntudatát.
Olyanná tesszük a falut, amilyennek mi, a lakói, közösségei elképzeljük.
Teret adunk a kezdeményezéseknek, támogatjuk a helyiek szándékait. Kialakítjuk az együttélés betartható és betartandó szabályait.
Építünk az elérhető jó példákra, és elvetjük az évtizedes csapdákat.
Védjük és megőrizzük a természeti és épített értékeinket. A Várvölgy, a patakpart, az Ófalu, a sváb és egyéb történeti kultúránk és hagyományunk mind-mind színesíti és gazdagítja a falunkat, ezért meg kívánjuk őrizni. Kihasználjuk a Pilis közelségét, támogatjuk a „szelíd turizmust”, és távol tartjuk természetbe történő visszafordíthatatlan beavatkozást, a zajt.
Támogatjuk a helyi vállalkozókat, és újragondoljuk az önkormányzati gazdálkodás kereteit
Támogatjuk a helyi mezőgazdasági vállalkozókat, a helyi termékek feldolgozását és helyi fogyasztását. Megteremtjük a helyi kereskedelem kereteit, a képzőművészek és alkotók bemutatkozását.
Támogatjuk a helyi fiatal vállalkozókat, helyben maradásukat. Építünk a helyi lakosok tudására, kapcsolati tőkéjére.
Az öt közösségi tervező alkalom anyagaiból az összefoglalót készítette:
Bubik Szabolcs, Nagy Ernő és Prof. Dr. Vass László
Szakmai lektor: Gauder Péter
A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/1 számában jelent meg.
A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/
Mindenképpen jelezném,hogy az M0 ügyben magát külső Bécsi úti lakosnak feltüntető Német úr,aki a milliárdos Eurovelo pénzek felett rendelkező kerékpáros egyletben is megtalálható,NEM A külső Bécsi út LAKÓJA,mint én! Ő a védett dombok közt élve nem tudja itt mekkora zajterhelésben és porban élünk. nekünk megváltás,ha nem itt zajlik a forgalom,akár csak egy része..és pláne még közlekedni is tudunk más irányokba is innen! (csoportjából a valóban itt lakókat sorra kizárta!) Minket és a régiót az M0 nyugat forgalmat elvinni tudó megvalósításának elsődlegessége menthet meg!
..részletesebb aktualitással: https://csucs-hegy.blog.hu/2019/09/03/m0_nyugat_a_megmento
„Jelentős mértékű lakásszám növekedés következik be” Úgy vélem, hogy ez teljesen normális, de aki csak 1-2 éve lakik itt, az is betelepült, és akkor ő vajon most „nem kívánatos lakos itt”? Ez egy agyrém szerintem. Ennyi erővel Budapest sem jött volna létre, ha így gondolkodtak volna régebben.
Nem igazán gondolom, hogy rossz az elgondolás, de valaki számolt azzal, hogy mennyi időbe telik a falu lakóival állandóan megbeszélni a tenni akarást, illetve a teendő dolgokat? Lesz egy „öregek tanácsa” és akkor az lesz, hogy megbeszélik a dolgokat majd egy szószóló elmondja a végén pedig „én beszéltem, uff”. Hát ez abszurd, és ez olyan mint a „Mi kis falunk” borosjenői módra. Mit jelen a zajtól való megvédés? Nem engedjük be a hangosabb autókat, vagy ne repkedjenek a repülők felettünk? Vagy egyáltalán milyen elképzelés alapján született ez? Átgondolandó szerintem ez az egész. Mit jelent a szelid turizmus? Nem értem ezeket a megfogalmazásokat. Érthetetlen, nincs ilyen fogalom, bár a magyar nagyon szeret spongyán fogalmazni, de ez még azon is túltesz.
Kedves Hosszú Hajnal!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak két felvetésére is.
1. Véleményünk szerint Pilisborosjenő növekedésének lehetőség szerint megfontolt, megtervezett és előkészített folyamatnak kell lennie.
Nem pedig elkapkodott, ad hoc, átgondolatlan, a következményeket, a gyors lakosságszám növekedés terheit a falu jelenlegi lakosságára vagy az államra hárító folyamatnak.
Ugyanis a lakóingatlan fejlesztésekből származó esetleges bevételek nem fedezik a bölcsőde, óvoda, iskola, egészségház, hivatal bővítési kényszerét, a közműkapacitások, az útépítések, az infrastruktúra fejlesztési kényszerét.
Ezek így van elmaradnak, vagy a falu jelenlegi lakosaira kerülnek áthárításra, vagy várhatjuk az egyes részterületeken kiírt állami pályázatokat (pl. bölcsődeépítésre) és ha nyerünk pár éven belül, akkor már „csak” az önrészt kell valahogy kigazdálkodni, a működtetést megoldani.
2. „Nem igazán gondolom, hogy rossz az elgondolás, de valaki számolt azzal, hogy mennyi időbe telik a falu lakóival állandóan megbeszélni a tenni akarást, illetve a teendő dolgokat? Lesz egy “öregek tanácsa” és akkor az lesz, hogy megbeszélik a dolgokat majd egy szószóló elmondja a végén pedig “én beszéltem, uff”. Hát ez abszurd, és ez olyan mint a “Mi kis falunk” borosjenői módra.”
Nem a tenni akarást szeretnénk megbeszélni a falu lakóival, hanem lehetőséget teremteni az érdeklődőknek, a nyitottaknak, hogy részt vegyenek környezetük és sorsuk alakításában. Véleményükkel, vállalásaikkal, cselekedeteikkel is akár. Ugyanis jelenleg az ellenkezője van, teljesen félreértelmezve a bevonást, a társadalmi párbeszédet.
Mondok el példát: ne fordulhasson elő olyan például (hogy a való életből vett példát említsek): választások előtt pár héttel, szakértők szerint túlárazva megvesz az önkormányzat egy ingatlant ismert stratégia, elképzelések nélkül. Majd nem tartja karban megfelelően és összedől. Eltakarítják és útalapba ledarálják, majd ötletpályázatot írnak ki, hogy mi legyen a helyén. De eredményt nem hirdetnek, senki sem tud semmit – így hulladék- és sitt-telep lett a helyén, itt a faluközpontban.
Remélem egyetért: ez is tekinthető teljesen abszurdnak!
3. A zajtól való megvédés lakossági igény, mégpedig többen szeretnék, hogy az estébe nyúló nyári zenés rendezvények száma legyen valamilyen módon korlátozva. Egyetértünk, hogy ez fontos igény és ezt meg fogjuk valósítani.
4. A szelíd turizmus fogalom létezik, mégha eddig Ön nem is ismerte; tehát nem „spongyán” megfogalmazás.
„A turizmusnak a környezetre gyakorolt hatása szempontját érvényesíti a szelíd és keményturizmus fogalom-pár. A szelíd turizmus környezetvédő és társadalmilag felelős vendégforgalmat jelent, nincs veszélyes hatással a fogadó terület természeti környezetére és kulturális sajátosságaira, kölcsönös megértés alakul ki a helyi lakosok és a turisták között. Tehát a természet, a kulturális, valamint a társadalmi értékek és a turizmus igényeit előnyösen hangolja össze (Fekete, 2006). ” ….. „A szelíd turizmussal azonos értelemben használják egyes szakemberek az alternatív, a fenntartható és a zöldturizmus megnevezéseket.”
Forrás: Turisztikai ismeretek egyetemi tankönyv, Szerkesztette: Kardos Zoltánné; Keszthely, 2011;
Köszönöm megtisztelő észrevételeit, remélem sikerült megnyugtatnom, hogy igenis konkrét és szakszerű elképzelésünk van arról, hogy mit szeretnénk és mit nem.
Amennyiben szeretne személyesen is kérdezni vagy megismerkedni, örömmel látjuk szeptember 26-án 18:30-tól a Művelődési Házban, a 2097 Csoport Egyesület jelöltjeinek bemutatkozásán. Megtisztelő volna, ha eljönne!
Üdvözlettel,
Tömöri Balázs
Kedves Hajnal!
A fenntartható, a szelid és a felelős turizmus az iparág szakszavai. És ha szigorúak akarunk lenni, akkor nekünk nem is a szelíd szót kéne használni, mert a szaknyelv is fejlődik, és most már a felelős turizmus fogalma írja le jól, amire vágyunk. Igaza van viszont, tisztázni kell részletesen ezt a fogalmat a falu felé is. meg is fogjuk tenni valamikor, talán a zsákfalvi Riporter valamelyik számában.
Üdvözlettel:
Frivaldszky Bernadett
Kedves Bernadett!
Köszönöm válaszát, de úgy tűnik csak egy részére kaptam meg. Nem igazán akarok sokkal többet foglalkozni a kérdéssel, hiszen nem tisztem, de az az egy biztos, hogy az általam feltett kérdések egy egyszerű gondolkodásból adódik, így úgy gondolom, hogy nem csak engem érdekelne ez.
Köszönettel:
Hajnal