Kedves Lokálpatrióta Társak!

Köszönöm, hogy bevontatok a körbe. Mint csak 4 éve itt lakó, nem vagyok részleteiben tisztában a helyi érdekviszonyokkal, de a tervezett fejlesztések támogatása érdekében tervezett föld-tulajdoni-besorolási ügyek önmagukban világosan látszanak a csatolt információkból.

Magam 21 éve tanítok közigazgatást, közmenedzsmentet, közpolitika-csinálást és érdekérvényesítést, ebbe beletartozik a stratégiai tervezés és érdekegyeztetés is, ebből a szempontból – és természetesen helyi lakosi mivoltomból – a következőket látom most:

A falunak jelentős bevételnövelésre van szüksége, minél gyorsabban, minél fenntarthatóbb módon, már csak a hiányzó elemi infrastrukturális fejlesztések miatt is. Ezért csak olyan változásokat, beruházásokat érdemes támogatni, amelyek mellett alaposan kidolgozott és átlátható üzleti tervek vannak, és ezek egyértelműen garantálják a falu hosszabb távon (legalább 5-8 évre) fenntartható bevételnövekedését.

A település-fejlesztési stratégia a falu valamennyi lakosát érintő legfontosabb kérdés. Egyrészt demokratikus okokból, másrészt a tervek megvalósíthatóságának elemi feltételeként csak úgy fogadható el ilyen terv, hogy a legjobb tudásunk szerint a lakosság a legteljesebb körben megismeri, megbeszéli és támogatja a terveket. Ha a jogilag kötelező köröket gyorsan letudjuk, ezzel a valóságban semmit nem tettünk, lásd az előtörténetet. Tehát: az akárki által kidolgozott tervezetet (ezt szakszerűen úgy szokták csinálni, hogy egy független profi szervezet megkérdezi a lakosság különböző csoportjait a kívánságokról és ötletekről, majd ez alapján készít vitaanyagot, amit) célcsoportos beszélgetéseken meg kell vitatni, az észrevételeket nagyon alaposan elemezni és bedolgozni a tervekbe.

Esetünkben 5 célcsoportot tartanék alapvetően fontosnak:

  1. azok a lakosok, akik ide fizetnek iparűzési adót;
  2. a helyi prominens értelmiség, tisztelendő úr, közgazdászok, mérnökök, művészek, tanárok, stb.;
  3. a német nemzetiségi közösség szervezete és vezetői;
  4. az itt iskolás gyerekek szülei és a 18-25 éves korosztály tagjai;
  5. a faluban lakó és itt helyben bármilyen munkaviszonyban lévő emberek.

Ezeket külön fórumokra kell meghívni, ahol az előre kiadott tervezetet megfelelő moderátor vezetésével velük meg kell beszélni, és korrekt módon összegezni a javaslataikat, és elemezni, bedolgozni.

A “tervi tartalom” anyagrészből kiderül, hogy a farok csóválja a kutyát. A valakiknek kinézett területekre kitaláltak egy kissé zavaros turizmus-vendéglátás koncepciót, amely ismereteim szerint egyrészt teljesen korszerűtlen, másrészt igen kevéssé passzol a helyi adottságokhoz. Arról nem beszélve, hogy a megvalósításhoz olyan mértékű előzetes beruházáshoz lenne szükség, amihez sehol nincs meg a forrás. A két pillér: Pilis kapuja, és a magyar Grinzing rosszul van megtalálva!

További megjegyzéseim:

Én két kapura játszanék: a Pilis kapuja rendben van, de a másik az M0 kapuja.

A Pilis kapujához kellene egy korszerű turisztikai koncepciót megfogalmazni, amely nem a fantáziából, hanem a valódi lehetőségekből és keresletből indul ki. Az egyetememen pár hónapja rendeztük a turisztikai cégek világszervezetének éves konferenciáját, ahol több, mint 250 mindenféle turizmus cég vezető szakembere volt jelen a világból, és részletesen bemutatták a trendeket, közöttük hazai szakértők a hazai trendeket. Ezekben sem Grinzing, sem kötélpálya nincsen, önmagukban pincék és udvarházak sem.

Meglepő, de a mostani trendi hívószavak nagyon is jól állnak szeretett Pilisborosjenőnknek: wellbeing turizmus, a természet csendje, az erdei kirándulás, a kilátás mint “nature cinema”, egy-egy csendes bio-vendéglő helyi alapanyagokkal és borral…és ezt az osztrákok hangsúlyozták a legjobban, akik a Grinzinget kifejezetten leszálló bulinak látják. A fesztivál- és koncert turizmus ezzel teljesen szembe megy, ráadásul itthon ennek a piaca túltelített.

Az M0 közeli területen nagyon meg kellene nézni valamilyen ipari, de még inkább logisztikai park kialakításának a lehetőségét. Ha ott erős cégek tudnának letelepedni és idefizetni az iparűzési adót, az sokat érne!

Külön fel kellene tárni, hogy mit tudnánk a kisgyerekes családok turizmusára építeni. A tanyasi állatsimogatás nagyon csekélyke ötlet ebben az ügyben, ehhez sokkal kreatívabb megoldások kellenének. Itt kellene az egri várjátékkal számolni.

Minden turisztikai kezdeményezés alapja az, hogy a falu jó közúti elérhetősége és saját úthálózata, kényelmes parkolási lehetőségei, az itteni lakosság őszinte kedvessége a látogatók irányában, a tisztaság, az esztétikus környezet, házak, kertek – mint egy szélesen értelmezett infrastruktúra, megalapozza azt, hogy ide tudjon és akarjon jönni a látogató. És ehhez kell egy igen ütős falu-marketing, mert most még egy használható térképünk sincsen, és a GPS is eltéved a faluban.

Nagyon fontosnak tartom, hogy nem szabadna elkapkodni ezt a folyamatot! Végig kellene vinni rendesen, időt hagyni az alapos munkára, és ehhez sajnos szinte elölről kellene kezdeni az egészet. Ebben tehetségem és időm szerint szívesen segítek.

Baráti üdvözlettel,
Prof. Dr. Vass László
Budapesti Metropolitan Egyetem

2017-03-11T10:33:04+00:002017. 03. 10.|Vélemény|

About the Author:

Egy hozzászólás

  1. Frivaldszky Bernadett 2017-03-13 - 08:17 - Válasz

Hagyj üzenetet