Szakértői értékelés kvíz

Vajon melyik évből és milyen dokumentumból származik az alábbi idézet?

Tippjeiteket a komment szekcióban tehetitek meg, persze aki pontosan tudja, annak nem ér tippelnie. A helyes megfejtést kedden közöljük.

“Pilisborosjenő ma a jövőbeli helyüket, szerepüket kereső agglomerációs települések közé sorolható, azonban e jövőkép kialakítása számos, elsősorban a település történetéből, a jelenleg is jellemző folyamatokból származó érdekellentét feloldását, a közös jövőképpel összefüggő közös identitás megteremtését igényli.”

“Az egykori sváb mezőgazdasági településről a 2. világháború után az eredeti lakosság jelentős részét kitelepítették, a helyükre költözők jelentős része már nem mezőgazdasággal foglalkozott, így a falu főként Budapestre dolgozni járók “alvótelepülésévé” vált. Ez a jelleg erősödött meg az elmúlt évtizedben, amikor – az egykori, és ma is meglevő “hétvégi házas üdülőjelleg” fokozatos átalakításával – egyre többen költöznek ide Budapestről, munkahelyüket továbbra is a fővárosban megtartva.

Az alapvető dilemma a szép természeti környezetben lévő, közlekedési szempontból “zsákfekvésű”, csendes, falusias település jövőjét tekintve a “fejleszteni, vagy így maradni” kérdéspárja, amelynek tekintetében a közvélemény egyes csoportjai megosztottak.

Az eddigi információk alapján általánosságban az rögzíthető, hogy település mértékadó társadalmi csoportjai közül az egykori sváb földtulajdonosok és leszármazottaik -kárpótlási földek birtokában – a fejlesztés oldalán állnak, bízva mezőgazdasági földjeik beépíthetővé tételében, és értékemelkedésében.

A régóta betelepültek a mértéktartó fejlesztés álláspontjához sorolhatók, míg a közelmúltban betelepültek jellemzően a terjeszkedés meggátlásában, az alvótelepülés jelleg megtartásában érdekeltek.

Objektíven szemlélve a kérdést, megállapítható, hogy a település természeti környezete, épített környezeti sajátosságai valóban a mértéktartó, zöldövezeti, falusias és kertvárosias jelleg megtartását támasztják alá.

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a település intézményi-létesítményi és infrastrukturális helyzete meglehetősen alacsony színvonalú, viszont a község jelenlegi bevételei, a helyi gazdaság szerkezete az elvárt színvonalú fejlesztésre nem teremtenek módot.

Nélkülözhetetlennek tűnik ezért a település olyan mértékű és irányú céltudatos fejlesztése, amely nem rombolja szét a meglévő és megtartandó természeti-táji és épített környezeti értékeket, viszont jobb feltételeket teremt a szükséges fejlesztésekhez, a helyi “adófizető polgárság” és a helyi gazdaság vonatkozásában egyaránt, a társadalmi, gazdasági és fizikai környezet szempontjából egyaránt fenntartható fejlődés jegyében.

Világos továbbá, hogy a település tudatos fejlesztése csak polgárainak célirányos tevékenységével, és az önkormányzat koordináló szerepének megtartásával, illetve növelésével érhető el. Ezt a célt segítheti elő – megfelelő alkalmazás esetén – a fizikai környezet tekintetében a falu egyfajta közmegegyezést rögzítő, készülő településszerkezeti és szabályozási terve, valamint helyi építési szabályzata is.”

2017-06-02T19:32:33+00:002017. 06. 02.|Szakmai vélemény|

About the Author:

A 2097.hu oldal adminisztrátora.

Egy hozzászólás

  1. Hirtling István 2017-06-04 - 06:57 - Válasz

    A rendszerváltás utáni évekre tippelek, sajnos.

Hagyj üzenetet