M0: a lakosok igényei túlhaladták az eredeti elképzeléseket

Megépüljenek-e az M0-s hiányzó szektorai vagy sem? Egyes lobbierők szerint mindenképpen kell, a Külső-Bécsi út mellett lakó pilisborosjenőiek szerint egyáltalán nincs rá szükség. Ehelyett inkább észszerűbb közlekedésfejlesztés és az M100-as út kialakítása lenne kívánatos.

Nem tudni, hogy a Guinness Rekordok Könyvében létezik-e a „legrégebben épülő autópálya” cím; amennyiben lenne, arra jó esél.lyel pályázna az M0-s körgyűrű. A Műegyetem tanára, dr. Vásárhelyi Boldizsár már egy 1942-ben (!) közzétett tanulmányában a főváros körül húzódó gyorsforgalmi út szükségességét feszegette. A történelmi és a politikai fordulatok miatt negyven évig „jegelték” ezt az ügyet, aztán 1982-ben döntöttek az M0-s úgynevezett déli szektorának megépítéséről; ezt 1987-ben kezdték el, és 1994-ben át is adták. (A sajátos magyarországi viszonyokat jelzi az, hogy azóta többször is újjá kellett építeni, mert szűkre tervezték.) Ezután következett a keleti szektor kialakítása, majd az északi szektor egy részének, a Dunán átívelő Megyeri hídon át Budakalászig tartó út kiépítése. Így 2008 óta jelenleg mindösszesen 79 km betoncsík veszi félig-meddig körbe Budapestet.

Az északi szektor maradék része (ami valamilyen módon Pilisborosjenőn haladna át) és az északnyugati szektor hiányzik még – elvileg. Mert közel 11 éve a gyakorlatban nem történik semmi. Csupán időről időre új nyomvonalötleteket dobnak be hivatalosan vagy félhivatalosan a köztudatba. Például Varga Mihály pénzügyminiszter és országgyűlési képviselő ez év elején Facebook-oldalán tette közzé, hogy „az elfogadott tervek szerint az M1-es és Esztergom között épül új autópálya, ily módon bezárulhat a budapesti körgyűrű”. Aztán pár hete Mosóczi László, az innovációs minisztérium (ITM) államtitkára nyilatkozta, hogy „a nemzetközi áruforgalom optimálisabb elvezetése érdekében az M1-es, az M0-s és az M5-ös főváros környéki szakaszainak tehermentesítésére új félgyűrű létesítését kezdeményezte a kormány”.

Ebből a két megnyilatkozásból nem derült ki, hogy mi várhat a jövőben a pilisborosjenőiekre, erre halad-e majd az alagutakkal megtoldott M0-s szakasz vagy mégsem. Éppen ezért a Zsákfalvi Riporter megkereste az ITM-et, és az érvényes és hatályos északi és északnyugati szektoros nyomvonaltervek iránt érdeklődtünk, amennyiben vannak ilyenek. Ám sajnos lapzártáig a tárca sajtóosztálya nem válaszolt a kérdéseinkre. A „végrehajtó” NIF Zrt. weboldalán megtalálható egy, az északi szektor jelenlegi előkészítés alatt álló tervezete, ami szerint a Budakalásztól Solymárig tartó 2×2 sávos, 8 kilométeres útvonalon két alagút és két völgyhíd is lenne. Pillanatnyilag ez tűnik hivatalosnak.

A falu Külső-Bécsi úti településrészén élő Németh Zsolt civil aktivistaként szinte a kezdetek óta nyomon követi a fejleményeket, lévén ezen a területen, az ő házához is közel húzódna a tervezők által ide „álmodott” nyomvonal.

Ő azt mondta, hogy a korábbról ismert tervek megvalósulásának szerinte nincs nagy esélye. Egyfelől az erős lakossági – főleg pilisborosjenői és ürömi, illetve még a solymári – ellenállás miatt, mivel bármerre is húzzák az illetékesek a vonalakat, még nagyobb közúti teherforgalom, illetve az ebből adódó zaj- és légszennyezés zúdulna a térségre, és ezt senki nem akarja. Másfelől objektív műszaki és földrajzi okok is a tervezők ellen „dolgoznak”. Németh Zsolt azt mondta, hogy az autópályát a falu melletti, szeméttel feltöltött területen vezetnék át, viszont ez nagyjából 2024-27-ig folyamatosan süllyed, ülepedik, addig semmilyen módon nem lehet megterhelni. Továbbá az útépítéssel gyakorlatilag megsemmisítenék az Ezüsthegyen belüli karsztvízrendszert, ami a közeli települések ivóvízellátását biztosítja. Mindezek mellett, úgy tudja, jelenleg nincs érvényes környezetvédelmi engedély az M0-s hiányzó szakaszaira, és e nélkül egyetlenegy markoló sem kezdheti el túrni a földet.

Akkor mi lenne az itt élők számára elfogadható megoldás? Németh Zsolt szerint az Üröm, Pilisborosjenő, Óbuda, illetve az Esztergom, Dorog, Tinnye, Zsámbék közötti térség egész közúti közlekedését kellene a meglévő M0-shoz, M1-eshez és M7-eshez igazítani. Úgy vélte, az egyes alsóbbrendű utakat kellene fejleszteni, összekötni, hogy a térségben élők problémamentes közúti és tömegközlekedése is biztosítva legyen Budapest és az autópályák felé. A Szlovákia felőli teherforgalmat pedig szerinte az M100-as, Esztergomtól az M1-ig húzódó – a pénzügyminiszter által is favorizált – szakasz vezetné le. Németh Zsolt amondó, hogy az évtizedekkel ezelőtt elképzelt északi és északnyugati szektor teljes megépítése és a klasszikus körgyűrű bezárása teljesen felesleges, azt rég túlhaladta az idő és térségben élők igénye.

És, tesszük hozzá, az idő bőven meghaladta dr. Vásárhelyi Boldizsár elképzeléseit is…

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/4 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/