Szülőföldünk Pilisborosjenő 2017 (2097)

Pálinkás Gyula azt írja, mondjon le a jelenlegi polgármester, és az őt támogató testület. Ez a testület se nem jobb, se nem rosszabb, mint az összes többi volt.

Mondjon le inkább az utóbbi húsz év! Az a húsz év, ami alatt gyakorlatilag semmi nem történt a faluban, csak némi visszalépés a környezetünkhöz képest.

Ezt a húsz évet egyetlen személy köti össze, Küller János. Egy tanuló időszak Szegedi Róbert mellett alpolgármesterként, egy szerencsésen megnyert választás kisebbségben a Községvédőkkel szemben (legalább volt mire hivatkozni), egy ciklus fölényesen csak saját emberekkel, aztán jött Paksi, igazándiból ő is Küller kreatúrája, korábbi harcostársa volt, és a Paksi éra bő felében is az ő képviselői ültek a testületben, végül a jelenlegi helyzet.

Ha nem is akartuk észrevenni, lassacskán ránk köszöntött a 21. század. Addigra a falu eléggé átstrukturálódott. Kezdődött mindez 1946-ban az akkori svábság bő 80 százalékának kitelepítésével, majd helyükre a „telepesek” betelepítésével.

Jellemzően a 80-as évek elejétől indult meg az a folyamat, hogy a helyiek a telkük végét eladták, volt aki kettőt, hármat is, ezek jó nagy telkek voltak. A tulaj ebből tudott új házat építeni, és megjelentek a jellemzően jobb anyagi helyzetű, főleg a városból kitelepülő új lakosok.

Ezek az újonnan ide költözők még úgy, ahogy asszimilálódtak is, hiszen szinte egyesével érkeztek.

Aztán jött a Papi Földek, itt egyszerre egy nagyobb embertömeg érkezett a faluba, kissé el is zárkóztak a többiektől, ez a folyamat sajnos még ma is tart.

Erre az időszakra már ki is alakult egy „egészséges” idegengyűlölet. Mondhatnám, nem csoda, ellenségkép mindig is kellett, volt a svábozás, a telepesezés, majd a „gyüttmentezés”. Gyerekkoromból emlékszem, ha egy idegen végigment a falun, mindenki megbámulta. Aztán eljutottunk oda, hogy végig autóztam az Ezüsthegyi úton, vagy a Papi Földeken, és engem bámultak meg ugyanúgy.

Ennek a folyamatnak, János, már te is tevékeny részese voltál.

De nézzük, mi is történt azóta a faluban

• A Papi Földek esete viszonylag egyszerű volt, nem kellett hozzá gazdasági számítás, csak értékesíteni kellett, és számolni a pénzt.

Pénz jött is rendesen, 600 millió haszon, ez akkoriban óriási összeg volt. Meg volt a történelmi lehetőség, hogy utakat építsünk, megoldjuk a felszíni vízelvezetés problémáit, ami alapvetően az új beköltözésekből, az építkezésekből, a víz természetes útjának az elzárásából adódott. Tudjuk, nem így történt, mert akkoriban még remélt a falu további kétmilliárdot a Lazarétről, Malomdűlőről, stb.

• Épült egy egészségház, kihasználva az óta sincs, viszont nagyobb a Csillaghegyinél.
• A Polgármesteri Hivatal ma is „albérlő” a kultúrotthonban ( még túszul se kell ejteni ).
• Épült egy óvoda, az akkori fiatal gyerekes családok unokái már akár járhatnak is ide. Nem igazán a te érdemed, ezt még Paksiék hozták össze.
• Nem messze tőle épült egy játszótér, ez se a te érdemed, a civilek hozták össze, az már inkább a tiéd, hogy nem lehet használni. Gyereked nincs, így unokád se lesz, érthetően nem érdekel.
• Mellette 8 hónapja ott éktelenkedik a selejtes műfű-szörny. Szép látvány, vonzza a turistákat.
• Épült, épül néhány út is, ez se mind a te érdemed, javarészt abból épül, hogy Paksi nem volt hajlandó felvenni az általad bevállalt Malomdűlős hitelt, és az el nem adósodást az állam nem kevés pénzzel „hálálta meg”.
• És ki ne felejtsük azt, ami tényleg neked köszönhető, megvettük 58 millióért a Szedmák házat, ami épp mostanában dől össze.

Nagyjából ennyi, több nem jut eszembe, a többit felélte az önkormányzat, ki lassabban, ki gyorsabban.

Lazarétet első pillanattól ott gáncsoltad, ahol lehetett (pedig ott és akkor még csak egy telek egy ház elképzelés volt érvényben). Malomdűlőn már megszületése előtt ott bábáskodtál, bár nem voltál a leghálásabb bábaasszony. Ha nem így lett volna, ma Lazaréten az unokák rohangálnának, Malomdűlőn meg szegény Sáhó Tibor nyugodtan pipázgathatna a Főtéren, sokkal több egészséges idegsejttel.

A többi területtel is kivétel nélkül te kezdted meg, majd folytattad a tárgyalásokat, előre lépni sehol nem tudtál. Lelked mélyén te is tudod, hogy miért.

Neked már akkoriban borsódzott a hátad a fiákoktól, körtéktől, martonoktól. Nem igazán akartad, hogy még több ilyen zavaró tényező költözzön a faluba. Az „ilyenek” még szinte be se költöztek, és nem átallottak beleszólni abba, hogy mi történjen itt.

Igazándiból nem akartál te fejlődést, beköltözőket, szeretted a faludat, és azt akartad, maradjon is meg olyannak, amilyennek szeretted. Persze, azért a pénz jól jött volna…

Aztán egyszer csak jött Pál fordulása

Most ezek az emberek szeretnék, ha a falu olyan maradna, amilyennek megszerették, amiért ide költöztek, te meg hirtelen a bibliai sáskajárásra emlékeztető tömeget szabadítanál szeretett faludra. Élő ember még nem tudott magyarázatot adni arra, hogy ennek mi lehet az oka. Feltételezések vannak, én ezeknek nem hiszek.

De akkor magyarázd már el egyszer, érthetően, mért állt a feje tetejére a világod!

Amire most készülsz, azzal meg saját gyermekkori álmaidat teszed tönkre – meg persze a mi falunkat! Lakosságszám bő megduplázása, nyugodt lakóparkok helyett zsúfolt lakótelepek, ikerházak özöne pirinyó nadrágszíjtelkeken, limitálatlan mértékű társasházépítés, a Várvölgy elkótyavetyélése (a civil összefogásnak köszönhetően ez az utolsó pillanatban piros lámpát kapott, de naivitás lenne azt gondolni, hogy a veszély végleg elhárult – a szerk.), mindez nem lehet, hogy tényleg a te szándékod lenne!

Az egyik baj ezzel, hogy véghezvinni nem tudod majd, csak egy torzó lesz az egészből. A másik baj, hogy akkor is tönkreteszed ezt a szegény falut, méghozzá örökre, és visszavonhatatlanul.

Elmondanám én neked ezeket a gondolataimat személyesen is, csak veled ilyesmiről nem lehet beszélgetni. Rólad mindig eszembe jut Paksi méltán hírhedt mondása: Aki együtt akar működni, működjön együtt velem! Lehet, hogy ezt is tőled tanulta.

Azzal, hogy le merek írni ilyen szörnyűségeket, már úgyis kiérdemlem, hogy ezt csak saját politikai érdekeim miatt teszem. Nem igaz! Nem akarok polgármester lenni, nem azon az áron, hogy téged kitúrjalak a székedből! Lehet, hogy egyszer lesz belőlem polgármester, de nekem ez nem életcélom, és nincs rajta a bakancslistámon sem.

Viszont sokat mászkálok az országban, és a világban is. Jártam nagyon szegény magyar falukban, és nagyon szegény országokban is. Mindenhol azt láttam, hogy azt a kevés adottságukat, ami van, megpróbálják kihasználni, élhető, nyugodt környezetet teremtve. És ezt irigylem tőlük.

Belőled akár jó polgármester is lehetne. Benned rengeteg hasznos ismeretanyag rejtőzködik. Egyrészt azért, mert itt születtél, itt nevelkedtél, másrészt azért, mert húsz éve űzöd ezt a „szakmát”. Mégis nagyon sokan ellened szavaztak, mert sejtették, hogy ez következik, ha te kerülsz újra hatalomba. Az a kisebbség, aki mégis rád szavazott, azok sem azt akarták, amit a nyakukba kívánsz akasztani. A jelenlegi támogatottságod csak néhány talpnyaló, meg persze az érdekeltek.

Azt a bizonyos rohadt almát már rég lenyelted. Köpd ki végre, ébredj fel álmodból! Térj magadhoz, és nézd meg, mi történt a faluddal, amíg mélyaltatásban voltál! Nem neked kell lemondanod, csak az eszement elképzelésekről kell lemondani.

Maradj még polgármester, nincs más dolgod, csak annyi, hogy ne az egy százalékra támaszkodj, hanem a 99-re. Van még legalább bő két éved, az alatt hozd rendbe, amit eddig tönkretettél.

Ilyen most a mi közös szülőföldünk, János, Pilisborosjenő, 2017-ben. És ezért kellett létrejönnie a 2097-nek.

További jó munkát, gyerekkori barátod : Gergely Gyuri