Nyílt válasz Polgármester úr nyílt levelére

Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt képviselők!

Simon Ákosnénak hívnak, az Apor Vilmos utcában lakom. Itt él a családom is, van két unokám, és mindannyian szerencsés „beházasodók” vagyunk. Fontos számomra, hogy Pilisborosjenő 2050 jövőképe olyan értékeket hordozzon, amelyek biztosítják, hogy unokáim a későbbiekben is jól érezzék magukat falunkban.

A honlapokon megjelenő írások többségét nem olvastam, a mostani hozzászólásomra Polgármester úr – esetenként indulatoktól sem mentes – nyílt levele késztetett. Kizárólag Pilisborosjenő fejlesztésével összefüggő gondolataimat szeretném elmondani.

Egyetértek Polgármester úrral abban, hogy

1. Nyilvánosan is kezdeményezi, hogy lássunk neki a Pilisborosjenő 2050 jövőkép közös megalkotásának
2. Egyetértek azzal is, hogy „itt nem ostoba emberek nyilvánulnak meg többségében” (a szerkesztő megjegyzése: vajon kik alkotják az ostoba kisebbséget Polgármester úr szerint…?), hanem felkészült, differenciáltan gondolkozni tudó személyek, akiknek a tudására ennek a falunak szüksége van, és hogy szeretné ezeket a kompetenciákat a jövő építésébe becsatornázni.
3. Azzal is egyet lehet érteni, hogy Polgármester Úr mindig szükségesnek és fontosnak tartotta a település lehetőségeit és adottságát kihasználva egy olyan jövőkép megfogalmazását, mely értékeinket megőrzi, sőt magasabb nívóra emelvén biztosítja a település gazdasági stabilitását.
4. Vass professzor úr gondolatait „szívemből beszél” jelző mellett Polgármester Úr is támogatja, miszerint a településnek bevételre van szüksége, és csak olyan fejlesztések és beruházások támogathatók, amelyek mellett alaposan kidolgozott és átlátható üzleti tervek vannak, amelyek garantálják a falu hosszabb távon történő és fenntartható bevétel növekedését.

Mindezek a gondolatok fontos kritériumai egy Ön által 2050-ig terjedő időszakra javasolt fejlesztési koncepció összeállításának. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni a közép és rövid távú fejlesztések előkészítéséről sem.

Megítélésem szerint első lépésben az önkormányzatnak kellene vagy kellett volna összeállítani a levelében is jelzett szempontrendszer alapján a település fejlesztési stratégiáját, hatás-tanulmányok és a fejlesztések finanszírozási lehetőségeinek bemutatásával.

Az így elkészült fejlesztési koncepciót kellett volna lakossági vitára bocsátani, és a lényeges kérdéseket illetően a konszenzusra törekvés mellett véglegesíteni.

Ezzel szemben a gyakorlatban más történt

Már a 2016. ill. a 2017. évi költségvetésekből beruházási hitelfelvételi szándékot lehet kiolvasni, miközben a rövid távú fejlesztési terv feladatai az önkormányzat honlapjára feltett anyagokon keresztül nem ismerhetők meg.

Sajnálatos módon még a mai napon sem sikerült tájékozódnom a 2017. évi költségvetés számszerű adatairól és a szöveges indokolásról, mivel a költségvetési dokumentáció még mindig nincs feltöltve az önkormányzat honlapjára.

Mindezek hiányában a lakosság az informális csatornákon keresztül nem tud tájékozódni arról, hogy valójában milyen fejlesztéseket, milyen pénzügyi kondíciók mellett kíván az önkormányzat megvalósítani.

A településfejlesztési koncepció, az alaposan kidolgozott és átlátható üzleti tervek közös tájékoztatási rendszereken keresztüli megismerhetőségének hiánya, valamint az önkormányzat részéről kezdeményezett eddigi intézkedések megítélésem szerint nincsenek összhangban azzal a javaslatával, hogy” mielőtt bárki pálcát törne a másik feje felett körültekintően ismerkedjen meg az adott témával és ne hagyatkozzon az „ezt hallottamra”.

A jelenleg kialakult helyzet engem nem arról győzött meg, hogy az önkormányzat konszenzusos alapon és Polgármester úr levelében jelzett koncepció mentén kívánja a települési fejlesztéseket megvalósítani.

Nem tudtam elolvasni olyan kidolgozott anyagot, amely megnyugtató módon választ adott volna arra a kérdésre, hogy az önkormányzat által támogatott projektek megvalósulása eredményeként a hitel visszafizetésének feltételei adottak, az önkormányzat kockázat viselése minimális, és az önkormányzat bevételei – a helyi adó bevételen felül – amely mellett szolgáltatást is kell teljesíteni – milyen módon növekednek.

Végezetül fejleszteni, értéket teremteni csak az itt élő polgárok bevonásával és egyetértésével célszerű, ehhez a választott képviselőknek és tisztségviselőknek aktív közreműködésére van szükség.