Pilisborosjenő értékei a pilisborosjenőiek szerint

A 2097 Csoport Egyesület felhívására 449-en töltöttük ki a falunk jelenéről és jövőjéről szóló átfogó kérdőívet, melynek eredménye alapul szolgált a november folyamán, 4+1 alkalommal megtartott közös munka keretében elkészülő Településfejlesztési koncepció és stratégiánakA kérdőív és a műhelymunkák eredményeinek kiértékelése közben számos gondolat merült fel bennem, amelyeket egy cikksorozat formájában szeretnék megosztani Önökkel/Veletek, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy beszélgessünk, akár vitatkozzunk ezekről, bízva abban, hogy ez is hozzájárul a közös munka megalapozásához.

A gazdasági, társadalmi környezet értékei

A kérdőívben felkínált lehetőségek közül két tényezőt, a személyes emberi kapcsolódásokat, valamint a működő kis közösségek, önszerveződő csoportok jelenlétét tartjuk legértékesebbnek, válaszaink háromnegyede esetén e két érték a Nagyon fontos kategóriába került.

A műhelymunka-sorozat első estéjén szintén ezt a témakört jártuk körbe, sorba véve, milyen sok szállal, mennyi formális és informális közösségen keresztül kapcsolódunk mi, helyben lakók egymáshoz. A későbbiekben Gauder Péter arra is rámutatott, hogy túl azon, hogy egy jó közösségben öröm élni, egyúttal a fejlődés és gazdaság alaptőkéjét is jelenti. A tenni akaró közösség meglétét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a hosszú kérdőívre időt szánó, és a hétvégéjüket a műhelymunkának szentelők nagy száma.

Diagram: Ön miket tart Pilisborosjenő legfőbb meglévő, megőrzendő értékeinek? – Gazdaság, társadalmi környezet

Milyen teendőnk lehet ezzel nekünk, falubelieknek?

Mind a személyes kapcsolatok, mind a kis közösségek csak úgy maradnak fent, ha életben tartjuk őket. Minden kedves itt lakót aktív részvételre bátorítok a falu közösségi életében! Szinte biztos, hogy mind megtaláljuk az érdeklődési körünknek leginkább megfelelő csoportot, s ha nem, itt az ideje megalapítani! Bizonyára sokaknak segítséget jelentene, ha a meglévő kisközösségekről egy központi helyen tájékozódhatna, elvégre, a Művelődési ház buszmegállójának hirdetőfelületén, illetve a Hírmondó lapjain túl alig érhető el információ ezekről. Hogyan kapcsolódjon hát be egy, a közösséget kevésbé ismerő személy a falu vérkeringésébe?

Milyen teendője lehet ezzel az Önkormányzatnak?

Véleményem szerint a faluvezetésnek a rendelkezésére álló eszközökkel támogatnia kell a meglévő közösségeket, csoportokat, ezen túlmenően pedig segíteni az újabb önszerveződő közösségek, egyesületek létrejöttét. Itt támogatás alatt nem csupán az anyagiakra gondolok, az lehet helyszín biztosításától a kapcsolati tőkén át akár csak egy megjelenési lehetőségig a helyi Hírmondó hasábjain, bármi.

Egy jól működő faluban a település kis közösségei és az Önkormányzat közt hatékony kommunikáció zajlik, így lehetőség nyílik a kooperációra.  Az eredmény alapján számomra nem kérdés, hogy a település fejlesztése során kiemelt figyelmet szükséges fordítani a közösségi terek létrehozására, külön figyelembe véve az eltérő igényű csoportok szükségleteit.

Úgy gondolom, az Önkormányzat sokat tehetne a fiatalság minőségi szabadidőtöltésének elősegítése érdekében is: évek óta megoldatlan probléma, hogy a kocsmán kívül alig akad hely, ahol az ifjúság összejöhetne. A kérdőív és a műhelymunkák során is felmerült egy független közösségi tér, faluközpont igénye. A 2097 Csoport Egyesület jelenleg ennek megvalósíthatóságán dolgozik.

2018-12-10T23:16:59+00:002018. 12. 10.|Településfejlesztés, Településfejlesztési koncepció|

About the Author:

Egy hozzászólás

  1. Vass László 2018-12-14 - 13:08 - Válasz

    Nagyon jó összefoglaló! Tapasztalataim alapján itt most egy országos mértékben is kiemelkedő stratégia-alkotás zajlott, amit kevés településen akart, vagy lett volna képes a helyi közösség végig csinálni. Természetesen a település sokféle igényből, emberből, családból, csoportból áll, és ezek nem azonos mértékben érdeklődnek egy ilyen jövőkép alkotás iránt. Egy bölcs önkormányzat nyitottan, figyelemmel fordul minden ilyen aktivitás felé, mert óriási értéket kaphat, lényegében minimális ráfordításért. A legrosszabb, ami történhet, hogy a helyi kisebb közösségeket, szerveződéseket elidegenítik egymástól, felerősítve a meglévő ostoba előítéleteket. Ha tankönyvet írnék, akkor ez lehetne a példa arra, hogyan lehet gyorsan és hatásosan lerombolni a fejlődés érdekében mozgósítható, meglévő emberi erőforrást. Ahhoz, hogy a közösségi stratégia-alakotó folyamat eredményei becsatlakozhassanak a hivatalossá váló, az önkormányzati testület által elfogadott végeredménybe, egyeztetési szakaszon kell átmennie. Az csak kisebb részben közmenedzsment szakmai kérdés, sokkal inkább politikai ügy, hogy kik, hogyan, milyen előzetes koncepciókkal, együttműködési szándékkel és konszenzusra törekvő, vagy másokat kirekesztő kultúrával viselkednek az egyeztetés során. Tehát a kockázat a falu számára az, hogy vagy minden szereplő egymásról tudva, egymással kommunikálva és egyezkedve jut el széles körben elfogadott, és ezért nagy mozgósító erővel rendelkező fejlesztési tervig, vagy egy kisebbség, esetleg a háttérben manipuláló erős emberek szándékai szerint folyik a sodródás és önfeladás a még meglévő anyagi erőforrások gyors kizsákmányolásával, elfogyasztásával.

Hagyj üzenetet