A közösségi energia kezdeményezések akkor hasznosak, ha időben, alulról bevonják a közösséget
Október 7-én a Tájházban a megújuló energia települési felhasználásáról és sok egyéb klíma-védő közösségi ötletről tartottak fórumot.
Elektromos közösségi buszos és vízi közlekedés, fa-kataszter, megújuló energiás szövetkezetek, szén-dioxid semleges városok, bérelhető napelem, városi mező, esővízgyűjtés – ez csak néhány létező megoldás, amiről szó esett és átvehető bármely település számára.
A Polgármesterek Klíma és Energiaügyi Szövetsége nevében Lajtmann Csaba bemutatta, hogyan működnek együtt a polgármesterek annak érdekében, hogy olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek széndioxid semleges városokat eredményeznek. Céljuk, hogy 2030-ra 40%-kal csökkentsék a települések a kibocsátásukat, növeljék a megújuló enegriás tevékenységüket. A tervek mindenki számára elérhetőek és helyi klímastratégiák elkészíthetők ezek alapján. Jelenleg már 7200 település részese a szövetségnek. 2020-ra már 27 %-kal csökken a széndioxid kibocsátás.
Szintén izgalmas lehetőség az éghajlatváltozás lassítása érdekében a települések „fásítása”. Ennek érdekében létrehoztak egy „úmutatót a fás településekhez” és a fásváros.hu oldallal is segítik a településeket. Hallhattunk az online fa-kataszterekről amelyek nyilvántartják a település fáit, Ezek lényege a naprakészség, folyamatos nyilvántartás. (FAÉRTÉK program).
és megtudtuk, hogy van már olyan applikáció is, amivel kiszámolható, hogy mekkora az értéke egy adott fának – milyen allergiát okoz stb.
A közösségi közlekedésben is fontos az elektromos járművekre való áttérés, amiről Szigetmonostor polgármestere beszélt, ahol már bevezették az elektromos kisbuszt az iskolába járásra és az idős emberek szállítására, sőt! a dunai révet is elektromos üzeművé alakították. Jelenleg azon dolgoznak, hogy egy megújuló energiával működő töltést is ki tudjanak alakítani. Merre tovább innen? támogatják a tele-kocsi rendszer beindulását és lobbiznak egy munkába-járást segítő hosszanti Dunai hajós közösségi közlekedésért, amivel akár 30 perc alatt be lehetne érni Pestre a szigetről.
Telekocsira nem tudtak igazán jó példát a résztvevők, bár mindenhol nagyon kéne. Úgy tűnik, hogy inkább a kisebb településeken működik, a bizalom hiánya tartja távol az embereket tőle sajnos. (szerk.: TALÁN KÉNE EGY JÓL LÁTHATÓ LOGÓ, amit az önkormányzat biztosít a telekocsit biztosító magánszemélynek, ami bizalmat nyújt és egyfajta VÉDJEGYként működik.)
Kovács Bence a Magyar Természetvédők Országos Szövetségétől elmonta, hogy megújuló energiával foglalkozó szövetkezetből már 2500 darab létezik az EU-ban.
Tőle hallottunk még olyan fantasztikus kezdeményezésekről is, mint a bécsi energiapark, amelyben a helyi lakosok bérelhetnek egy napelemet az energiaparkban, és így helyben marad a felhasználása az energiának. A minta ugyan üzleti alapú, de helyben marad a haszon. Hasonlóan működik Angliában is egy rendszer, amiben az energiaszegénységben élők háztetőire telepítik a naplelemet, és azt bérlik mások, miközben a hasznot szolidáris alapon osztják el.
Ausztriában több helyi energiaszolgáltató is létezik. A szakértő arra figyelmeztet, hogy érdemes arra törekedni, hogy ezek „barna mezős” beruházások legyenek, vagy meglévő házakon valósuljon meg, minél kevesebb természeti helyet elfoglalva.
Kötetlen beszélgetésben felmerült még a „városi mező” fogalma, ami szintén a klímát segítő megoldás, ilyen létezik Veszprémben, de a XIII. kerületben. Ezek szabadon hagyott mezők a város vagy falu belső részén, amit csak nagyon ritkán kaszálnak, így tisztítja a levegőt, fogja a port. Vagyis nem pár centisre vágott gyepet ültetnek, gondoznak és locsolnak sok energiabefektetéssel, hanem természetesen hagyják nőni az egyébként gondosan kiválasztott – akár őshonos – növényeket hagynak nőni rajta. További javaslat volt még az esőviz összegyűjtése, melyet egyébként sem szabályos az utcára kivezetni, ráadásul ha összegyűjtjük, akkor locsolásra visszaforgathatnánk a saját kertünkbe, ahol a fák és kerti növények további oxigént termelnének.
