Sehova sem vezető kampányutak

Útépítésről érthetően, szakszerűen

Kampányidőszak van. Ha máshonnan nem, a hirtelen, kapkodva megindult útépítésekről biztosan tudhatjuk. Ennek még örülhetnénk is, hiszen ki ne örülne az infrastruktúra fejlődésének. Azonban az Egyesületünkhöz egymás után érkező lakossági panaszok azt mutatják, valami nem stimmel. Hogy az ügy végére járjunk, a 2097 Csoport Egyesület műszaki munkacsoportja útépítési szakértőkkel végigjárta a jelenleg zajló fejlesztéseket.

A kommunikáció és a lakosok bevonásának hiánya

Sok érintett panaszkodott arról, hogy a munkálatok megkezdése meglepetésként érte őket, komoly bosszúságot okozva. A legszélsőségesebb esetek az Ezüsthegyi úton történtek, ahol volt olyan lakos, aki arra ért haza, hogy a kertben álló autóját a leburkolt út magassága és a tönkretett kapubejáró következtében „befalazták”. Számos panaszos számolt be arról, hogy hiába keresték a polgármestert problémájukkal, ő elérhetetlennek bizonyult. A többszöri helyszínbejárás során magunk is megbizonyosodtunk, hogy semmiféle közlekedési tábla nem figyelmeztetett a munkálatokra és a megváltozott forgalmi rendre. Ahol valami ezt jelezte, az általában egy papírdarabra alkoholos filccel írt üzenet volt. És valóban, ember legyen a talpán, aki az építkezésekről tájékozódni akar: az önkormányzat honlapján – kötelezettségének ellenére – a szerződések, a tervek és az ütemezés elérhetetlen, útépítés és felújítás ráadásul a 35/2019 sz. előterjesztés alapján csak 2019 negyedik negyedévére van beütemezve. Egyesületünk személyesen kereste meg a polgármester urat, aki hivatalos fogadóóráján a betekintést és kérdéseink megválaszolását megtagadta, egy lapzárta utáni későbbi időpontra ígérve választ megkeresésünkre.

Gyenge minőségű támaszték és ellehetetlenített kapubejáró. Fotó: Antonovits Bence

A kivitelezés botrányos minősége

Az Ezüsthegyi út ugyan még nincs befejezve, látható, hogy az útalapnak használt, az autók által korábban lejárt murvaréteg tömörsége és rétegvastagsága nem egyenletes, így már most megfigyelhetők süllyedések a nyár elején elkészült szakaszokon. Sajnos, vélhetően hasonló szakszerűtlenségből adódóan az alig pár éve átadott Temető utca is számos helyen megsüllyedt, aminek következtében a burkoló betonelemek összetörtek.
Az Ezüshegyi út szegélyezése nem terv alapján készült, a kivitelező láthatóan a helyszínen kitalált logika alapján váltogatta a különböző profilú szegélyköveket. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a szegélyek megtámasztása több helyen nem kellő szilárdságú, 1-2 éven belül várhatóan károsodni fog, ami a kövezet süllyedését idézi elő (hasonlóan, ahogy az iskolába vezető járda esetében történt). A már elkészült szakaszon egy helyen jelentősen megnyíltak a hézagok, ami az ágyazat kimosódását és ezzel a kövezet tönkremenetelét fogja okozni pár éves időtávon. Problémát jelent a kocsibeállók szintbe helyezésének mellőzése, ami miatt számos lakosnak használhatatlanná vált a bejárója. A megemelt útsík, illetve az út nyomvonalának vezetése több helyen balesetveszélyes helyzetet teremt hónapok óta.

Beaszfaltozott kapubejáró, Panoráma út        Fotó: Antonovits Bence

Még több barkácsmunkát találtunk az aszfaltozott utak esetében. Meg kell jegyeznünk, hogy az organikusan kifejlődött utcára nem könnyű burkolatot tervezni úgy, hogy minden beálló, minden ház külön magasságra épült. Ez már önmagában összetett feladat, és komoly szakértelmet igényel. Ehelyett azonban az látszik, hogy minden mérnöki igényességet nélkülözve, Mekk mester módjára, minimális energiabefektetésre törekedve lekövették a terepet, és szétkentek rajta egy-két vékony réteg aszfaltot. Nincs rendesen tömörítve, egyenetlen, nincs lezárva a burkolatszél. A felhordott aszfaltréteg annyira vékony, hogy a tömörítés során, a munkagép súlyától helyenként szétnyílt, megmutatva az alatta megbúvó földutat.

A Bécsi úti településrészen láthatóan a kivitelező leborította az addigra már kihűlt aszfaltot, amit kézi géppel, illetve – a helyi lakosok elmondása alapján – lábbal taposva tömörített. A munka annyira igénytelen, hogy ahol egy-egy ág vagy bokor belógott, azt a részt egyszerűen kikerülték, kihagyva az aszfaltozást. Az új aszfalt felülete teljesen egyenetlen, már az első kis esőzésnél szabályos tavak keletkeztek az útfelszínen.
Az aszfaltozás tovább fokozza a már most is komoly gondokat okozó lezúduló víz problémáját. A szilárd burkolatú felszínen ugyanis még gyorsabban fut le a víz. Az újonnan burkolt utcák építése során teljes mértékben mellőzték a vízelvezetést, ami így valamelyik lakos kertjén át talál utat magának. A Tücsök utcában egyetlen nagyobb eső kellett ahhoz, hogy az irányítatlanul lezúduló esővíz alámossa a friss aszfaltot, de hasonló jelenség látható az Ezüsthegyi úton, az Olga, a Mária és a Bánya utcákban is.
Több helyi lakos szemtanúja volt, hogy az építés során az út szélességét műszeres kimérés helyett egyszerűen a táv kilépésével becsülték meg, így ugyanannak az utcának szélessége hol négy méter feletti, hol a három métert is alig éri el.

Alámosott útszegély az Olga utcában      Fotó: Antonovits Bence

Hogyan csinálnánk szakszerűen?

Pilisborosjenő útjainak burkolása több szempontból is nehéz feladat, ezért elengedhetetlennek tartjuk a tapasztalt szakemberek és kivitelezők alkalmazását. A kevesebb néha több elvét alkalmazva a hosszabb élettartamra helyezzük a hangsúlyt. Nincs útépítés vízelvezetés nélkül. Ennek egyszerre van közlekedésbiztonsági és állagmegóvási szerepe. Ha ott marad a víz, a földmű átázik, tönkremegy és szétcsúszik, ahogy azt több hanyagul megépített út esetében megfigyelhetjük. Szakszerűtlenül megépült utat nem veszünk át, és minden esetben élünk a szerződésbe fektetett garancia lehetőségével. Bízunk benne, hogy ezzel a lehetőségével a jelenlegi önkormányzat is élni fog, hiszen még nem késő!

Az önkormányzat hanyagságát a lakosok fizetik meg

Minden felújított útnál ugyanazzal a felháborító gyakorlattal találkoztunk, nevezetesen, hogy a kivitelező a lakónak jelentős pénzösszeg fejében megcsinálja a kocsibeállóját a beruházással egy menetben. Ez egyes helyeken gyakorlatilag a kivitelező által tönkretett beállók javítását jelenti. A módszer ugyanaz, csupán az összeg változik: míg az aszfaltozott utaknál jellemzően 7-8000 forintos négyzetméterenkénti árat ajánlanak, addig az Ezüsthegyi úton 17000 Ft/m² összegért teszik újra használhatóvá a tönkretett bejárókat. Beszéltünk olyan helyi lakossal, aki számla nélkül, előlegbe adott át több százezer forintnyi összeget erre a célra. Aki pedig épp nem volt otthon és nem tudta időben lefizetni a munkásokat, az könnyen azon kaphatta magát, hogy a telkére vezették a vizet, vagy megközelíthetetlenül hagyták a kapuját.

Hogyan csinálnánk szakszerűen?

Egy útfelújítás tervezésénél minden esetben – függetlenül attól, hogy ki a megrendelő – a gépjárműbehajtók/személybejárók a felújítás részét kell hogy képezzék. Nem lehetetleníthetünk el bejárásokat. Ha ellehetetlenül, akkor vállalni kell a kerítés, kapu stb. átépítését is. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az önkormányzat szemet huny a jogsértő magatartás felett, és a kivitelező saját zsebre végzi el azt a munkát, amit a terveknek tartalmazniuk kellett volna.

Tervek, szerződések, közbeszerzés

Miután az építési szerződések törvénysértő módon teljesen elérhetetlenek, így azokra a töredékinformációkra vagyunk utalva, amelyeket a polgármester úrtól és a kivitelezőtől sikerült elcsípni. Ez alapján megkérdőjelezhető, hogy a munkálatok milyen tervek alapján zajlanak, hiszen a kivitelezés alapvető szakmai szempontokat hagy figyelmen kívül. Érdekes kérdésként merül fel, hogy a terveket engedélyeztették-e minden illetékes hatósággal és szolgáltatóval. A szilárd burkolat kialakítása előtt ugyanis a tervezőnek kötelessége a terveket a megyei közlekedési hatósággal engedélyeztetni, továbbá egyeztetni valamennyi közműszolgáltatóval az aktuális helyzetről és a jövőbeni tervekről. A rövid távra tervezett munkálatokat a burkolás előtt célszerű elvégezni. Különösen igaz ez a jelenleg időzített bombát jelentő, elöregedett eternit vízvezetékek esetében. A szerződések ismeretének hiányában nehéz a közbeszerzési kötelezettség ügyében állást foglalni, de ha igaz Küller János állítása, miszerint csak az Olga utcára költött húszmillió forintot, akkor vélhetően az összes jelenleg zajló munka meghaladja a közbeszerzési értékhatár nettó huszonöt millió forintos összegét, azaz kötelező lett volna a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Hiszen ez egyben, valamennyi útfelújítás költségére értendő határ, amibe beleszámít az összes munkanem (pl. alapozás, burkolás stb.). Csak bizakodni tudnunk abban, hogy nem indul a település ellen eljárás közbeszerzés elmulasztása miatt, a lakosokat büntetve az önkormányzat hanyagsága miatt. Érdekes kérdés a felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr személye is, amire maga Markó Gábor nyilatkozta, hogy a műszaki ellenőrzést ő végzi, de ő „nem olyan értelemben vett műszaki ellenőr”. A műszaki ellenőr ugyanis végzettséghez és mérnöki kamarai jogosultsághoz kötött pozíció, és éppen a felsorolt hibák elkerüléséért felel.

Alámosott út, Tücsök utca      Fotó: Katona Péter

Hogyan csinálnánk szakszerűen?

Szakítunk a Mekk mester-megoldásokkal, valamennyi fejlesztést a jogszabályok betartása mellett végzünk el, hiszen ez jelent garanciát a magas minőségre és hosszú élettartamra. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosok az őket érintő ügyekben személyes megkeresés mellett sem kapnak kielégítő információt. Útfejlesztést csak professzionálisan elkészített, nyilvános tervek alapján végzünk, mely magában foglalja a vízelvezetés tervezését is.

Hogyan épül a jó út?

A műszaki előírások és jogszabályok betartása mellett gyakorlatilag lehetetlen rossz minőségű utat építeni. A szabályos engedélyezési folyamat során ugyanis annyi hatóság és szakértő kezén mennek át a tervek, hogy egészen biztosan fény derül az esetleges tervezési hibákra.
Meglévő földutak esetében – és Pilisborosjenőn ez az eset áll fenn –, ahol nem kell töltést/bevágást építeni, azaz már megvan az összetömörödött altalaj, az útépítés kezdődhet a burkolatalap építésével, természetesen a vízelvezetés kialakítása mellett. A helyes sorrend az alábbi lenne:

1. alkalmatlan talaj eltávolítása, alkalmas talaj kiegyenlítése, tömörítése
2. burkolatalap-építés
3. aszfalt alapréteg építése
4. aszfalt kötőréteg építése
5. aszfalt kopóréteg építése.

Mivel a faluban javarészt kis forgalmú utakról van szó, sok helyen elég lenne akár csak 1-2 réteg aszfalt is, de nem nélkülözhető a burkolatalap. Ahogy egy ház, úgy egy út sem épülhet alap nélkül. Ennek hiányában ugyanis mindkettő összeomlik. Az aszfalt önmagában, egy rétegben vagy az előírtnál vékonyabban terítve nem teherbíró. Az aszfalt alaprétegnek megfelelően tömörnek, száraznak, egyenletesnek kell lennie. Nem lehet rajta kipergésre hajlamos réteg. Ha ez nem teljesül, nem fog az alap és a ráhordott aszfalt jól együtt dolgozni. Az aszfalt bedolgozási hőmérséklete szintén nem mindegy (típustól függően 130–150 C között van). Ha kihűl, mire a terítésig eljut, nem lehet jól tömöríteni. Ha nem jól tömörítik az aszfaltot, akkor szétmorzsolódik, kiperegnek a szemcsék. Ezt láthatjuk a Bécsi úti településrészen. Ha pedig bejut a szemcsék közé a víz, télen megfagy, és szétfeszíti a többit is. Kátyús lesz, majd teljesen szétesik. Ezeknek a hengerelt aszfaltoknak a beépítési vastagsága 5–7 cm közötti, típustól függően. Ha túl kevés a vastagság, akkor az aszfaltban lévő szemcseméret miatt nem tud kialakulni egy rétegnyi aszfalt (rücskös lesz, nem homogén szerkezetű). Ha túl vastag rétegben terítik, akkor nem lehet rendesen tömöríteni. A hengerlés szintén fontos. Gépi tömörítés (úthenger), és abból is egymást követően több hengerjárat szükséges. Kézi tömörítés csak a szélső – úthengerrel nem hozzáférhető részeken – megengedett.

Maga Küller János is elismerte egy érdeklődő lakos megkeresésére, hogy az, amit jelenleg alkalmaznak, az egy nagyon gyenge megoldás. Az építésen dolgozó egyik munkás szerint a most épült utak két évet sem bírnak majd ki. Mi ez tehát? Egy rendkívül drága választási „plakát”, amelynek október után már sajnos nincs funkciója. Nem más, mint Küller János sehova sem vezető kampányútja

A cikk elkészítésében közreműködött
Antonovits Bence, Buzás István és Komlós Tibor,
a 2097 Csoport Egyesület képviselőjelöltjei.

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/7 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/