Akinek sokan köszönhetik világra jöttüket

Stass Jánosné Ági néniről, falunk néhai bábaasszonyáról beszélgettünk

Néhány héttel ezelőtt egy nagyon kedves levelet kaptam Stass Imréné Ica nénitől, aki a Zsákfalvi Riporter szerkesztőségének figyelmébe ajánlotta anyósa, Ági néni életútját. Felkerestük Ica nénit és férjét, Stass Imrét, akik arról meséltek, hogyan szolgálta és segítette Ági néni Pilisborosjenő lakóit a háború utáni nehéz időkben mint bábaasszony, később pedig mint körzeti nővér.

Stass Imre és felesége, Ica néni egy takaros házban élnek az ófalu elején. A retró múzeumnak is beillő házukban mintha megállt volna az idő; mindenfelé régi kincsek, emlékek idéznek fel nagy időket. A komoly gyűjteményből hamar előkerült egy fényképalbum, amelyben a falunk múltját megörökítő kordokumentumok mellett Ági néniről is sok felvételt őriznek.

ZSR: Miért olyan különleges Ági néni élete?
Ica néni: Anyósom, Stass Jánosné Fekete Ágnes 1920-ban született. A kézdivásárhelyi bábaképzőben szerezte meg képesítését, amellyel 1945-ig mint osztályos bába dolgozott a csornai kórház szülészetén. Aztán kiváltotta a magánbába-engedélyt, és 1950 októberéig Pilisborosjenőnek és Ürömnek volt a bábaasszonya. Rengeteget dolgozott a falu lakóiért.

ZSR: Akkoriban ki volt az orvos a faluban?
Ica néni: A háború utáni idők rendkívüliek voltak, Imre apja is ’47-ben jött vissza a szovjet fogságból. Se Pilisborosjenőn, se Ürömben, se a solymári külterületen (malom-dűlői falurész – a szerk.), se a téglagyárban nem volt orvos. Sokszor kopogtattak az ablakon, hogy: „Ági néni, jöjjön!” Nem szüléshez hívták: mivel nem volt orvos a faluban, és ő olyan jó egészségügyi felkészültséggel rendelkezett, hogy jól tudott injekciót adni és a betegségeket és a tüneteket is jól ismerte, őt hívták. Nagyon sokat tett a faluért; neki az élete az volt, hogy letrappolt a külterületre a Bécsi útra, kiment az Egri vár makettjéhez is – ahol akkor még laktak emberek –, az egész falut ellátta.
Imre bácsi: A háború utáni időszakban bárkinek bármi baja volt, anyámhoz jöttek éjjel-nappal. Olyan nem volt, hogy egy vasárnapi ebédet reggel odarakott főni, és befejezte volna. Nagyon sokszor volt, hogy teljesen magára utalva kellett egy-egy szülést levezetnie. Volt, hogy én téptem a lepedőt és forraltam az üstben a vizet, hogy legyen meleg víz. Áldatlan állapotok voltak. A mentősök többnyire csak akkor jöttek Szentendréről, ha anyám telefonált nekik; benne megbíztak. ’56-ban is még a régi dömpernek a nagy puttonyába kellett bemásznia – még kopogott a töltény rajta –, úgy ment le a téglagyárba. Volt akkor még a jegesautó is, amin fakkokban álltak a méteres jegek, avval is vitték le őt. Volt, hogy családi perpatvar után kellett menni, vagy amikor valaki beleesett a vasvillába vagy belelépett a kaszába. Ilyenkor mindig ő ment, mert nem volt orvos. Aztán később Ürömre jött a Spielenberg doktor, majd Borosjenőre a Fényes doktor.

Ica néni: Akik ’48 és ’50 között születtek Pilisborosjenőn, őket mind Ági néni segítette a világra. Volt egy olyan eset is, amikor egy szülés előtt álló kismama átjött, és azt mondta: „Nem megyek be a kórházba, mert ott meghalt az előző babám. Én Ági néninél akarok szülni.” Hiába mondta Ági néni, hogy nem lehet, mert a törvény nem engedi. (Az 1950-es évektől megszervezték a kórházak szülészeti osztályait, és betiltották az otthonszüléseket – a szerk.) „Nem, én Ági néninél szülök, és amikor megvan a baba, akkor telefonálhat a mentőknek.” És akkor bevitték a szülő nőt, és ráfogták arra, hogy hirtelen jött a szülés.

ZSR: Az ’50-es évektől hol dolgozott Ági néni?
Ica néni: Miután megszüntették az otthonszülés lehetőségét, át kellett képeznie magát, és az ezt követő időszakban mint körzeti nővér dolgozott a faluban. Később is sokan kértek tőle tanácsot, mindenki szeretettel és bizalommal fordult hozzá. Hiába hívták kórházakba dolgozni, ő ragaszkodott Pilisborosjenőhöz.

ZSR: Köszönjük a beszélgetést! Szeretettel várjuk a további megkereséseket Pilisborosjenő múltját meghatározó életutakról, emberekről.

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/7 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/