A falu még tud gyógyítani

Interjú Bubik Szabolccsal, a 2097 Csoport Egyesület képviselőjelöltjével

A 2010 óta itt élő közgazdász-politológus fő profilja a szervezetfejlesztés, aminek alapja szerinte csak az emberi kapcsolatok megváltozása lehet. Szabolcs szerint a 2097 jelöltjeinek legfőbb erőssége, hogy ez valóban egy csapat, szakemberekkel a soraiban. Azt is elmondta, melyek azok a területek, ahol azonnal változtatnának, ha megnyernék a választást október 13-án, amire egy friss kérdőíves felmérés alapján már igen jó esélyük van.

ZSR: Megkezdődött a kampány legfontosabb szakasza. Augusztusban elvégeztetek egy kérdőíves felmérést. Melyek a fő eredmények, mennyire ismernek benneteket?
BSZ: Egy kicsi, de reprezentatív felmérést végeztünk, amelyhez anonim kérdőíveket osztottunk ki teljesen véletlenszerűen, házakba bekopogtatva az Ófaluban és a külső településrészeken. Szokatlanul magas volt a válaszadási arány; a felmérésben részt vevők 66 százalékától kaptuk vissza a kitöltött papírt. Többek között kiderült, hogy a válaszadók kétharmada már most ismeri a 2097 Csoport Egyesület jelöltjeit, és alkalmasnak is tartja őket a falu irányítására. A válaszadók 85%-a elégedetlen a jelenlegi faluvezetéssel, és 90%-uk biztosan elmegy szavazni. A válaszadók kétharmada rendszeresen olvassa a Zsákfalvi Riportert.

ZSR: Volt egy olyan kérdés is, hogy ha most vasárnap lenne a választás, melyik polgármesterjelöltre szavazna.
BSZ: Igen, és itt bizakodásra ad okot, hogy Tömöri Balázs ismertsége, elfogadottsága mint polgármesterjelölt nagyon magas, a nagy többség változásokat szeretne a falu vezetésében. Persze ezekből a számokból akkor lesz valóság, ha mindenki, aki változást szeretne, el is jön október 13-án szavazni. Erre biztatunk, kérünk mindenkit a találkozásainkon.

ZSR: Szerinted mi magyarázhatja Balázsnál ezt a magas értéket? Pár hónapja még azon élcelődtek a versenytársaitok, hogy pontosan hány perce költözött ide.
BSZ: Balázs olyan személyiség, aki lelket hoz a faluba. Képes emberekkel szóba állni, előítéletektől mentesen elbeszélgetni velük, ezáltal árkokat betemetni, érdekeket összehangolni. A jelenlét, az odafigyelés, a kommunikáció nem egy tanult dolog nála, hanem a lényéből fakad. Ezt sokan észrevették, megtapasztalhatták az elmúlt időszakban. Balázs elfogad másokat, és igyekszik a közöset megtalálni, nem a különbözőt. Ennek a falunak éppen erre van szüksége. Mert még mindig könnyebben találunk mérnököket és jogászokat, mint egy olyan embert, aki a falu élő szövetét képes építeni.

ZSR: Mennyire ismerik a programotokat?
BSZ: A válaszadók 11%-a teljes mértékben, 64%-a részleteiben. Most azon dolgozunk, hogy üzeneteinket és terveinket minél tisztábban eljuttassuk a körülbelül 3000 választópolgárhoz, és érthetően elmondjuk, miben lenne más a falu élete, irányítása, ha mi vezetnénk. Azért is fontos ez, mert mi tényleg nem tudnánk máshogy vezetni a falut, mint ami belőlünk fakad, és jó, ha akkor szavaz ránk valaki, ha ez tetszik neki! Azt tudjuk vállalni, hogy hitelesek maradunk.

ZSR: Hogyan fogtok még több embert elérni, közvetlenül megszólítani?
BSZ: Falufórumokat rendeztünk az Ófaluban, a 10-es útnál és Malom-dűlőn is, ahol arról beszélgettünk, hogy melyek az azonnal megoldásra váró, égető problémák. Ezek mentén pontosítottuk a programunkat, és szeptemberben még egyszer, mind a három helyszínen találkozunk a lakosokkal. Elindultak a „szomszédolós” kezdeményezéseink is: egy-egy minket ismerő lakos összehívja a szomszédait, és egy kötetlen kerti beszélgetés keretében találkozhatnak a jelöltjeinkkel, megvitathatják a legfontosabb kérdéseket. Tömöri Balázs ezeken felül rengeteg személyes találkozón vesz részt, fogadóórát tart, már jó ideje keresik őt az itt élők a problémáikkal.

ZSR: Vannak kiemelt célcsoportjaitok?
BSZ: A falu lakói a célcsoportunk. Nekem nem célcsoportok és szavazatok lebegnek a szemem előtt, hanem egy teljes egészében működő faluközösség, ahol fontos szerep jut az időseknek éppúgy, mint a fiataloknak, a helyi vállalkozóknak vagy a kisgyerekes szülőknek. Egy falu vezetése szerintem szolgálat, ahol meg kell tudni érteni az itt élők szükségleteit, és azon dolgozni, hogy ezek miképp elégíthetők ki, oldhatók meg. Ehhez kell társulnia egy hitnek, elképzelésnek, hogy milyen faluban szeretnénk élni 20 év múlva.

ZSR: Folyamatosan hangsúlyozzátok, hogy egy széles szakértői gárda áll mögöttetek. Ez most pontosan hogy néz ki? Hányan vannak, és milyen szakterületekről?
BSZ: Másfél éve működnek szakmai munkacsoportok a 2097 Csoport Egyesületben oktatási-kulturális, ökológiai-természetvédelmi, műszaki, jogi-gazdasági és kommunikációs területen. Ezeken kívül egy külön munkacsoport foglalkozik a fejlesztési ügyekkel. Ezeknek a munkacsoportoknak a tagjai és más szakértők segítik majd képviselőinket az önkormányzati bizottságok döntés-előkészítő munkájában, ha mi nyerjük a választást. Még a választások előtt szeretnénk nyilvánosságra hozni szakmai támogatóink névsorát.

ZSR: Mindenki vállalja névvel is?
BSZ: A legtöbben igen, de vannak olyanok, akik bár maximálisan támogatnak bennünket, a választások előtt ehhez nem járulnak hozzá.

ZSR: Ha október 13-áig sem lesz zebra az iskola előtt, egy ilyen szakértői háttércsapattal mikorra tudnátok megcsinálni?
BSZ: Egy szabályos, szakszerűen elkészített zebra teljes költsége 40 millió forint körül lesz. Ha nyerünk, akkor kérdés, hogy október 14-én mennyi pénzt – vagy éppen adósságot – találunk a kasszában. A zebra megvalósítása mindenképpen az első, sürgős feladataink között szerepelne.

ZSR: Sok csontvázra számítotok?
BSZ: Rengetegre. Ha az lesz, amire én számítok, akkor akár évekig is eltarthat, mire helyükre kerülnek a dolgok. Az a benyomásom, hogy az ügyek jelenlegi intézése sok esetben nem üti meg még a törvényes mértéket sem.

ZSR: Melyek azok a területek, ahol azonnal változtatnátok?
BSZ: Azonnal el kellene kezdeni a fejlesztési területek peres ügyeinek rendezését. Segíteni kell a megállapodást Lazareten, rendezni kell a Modern Dorf területein a szerződéseket, a Tücsök utcai és a malom-dűlői fejlesztéseket pedig újra kell tárgyalni, mert ezek jelen formájukban károsak a falu számára.
Azonnal elkezdenénk a vízelvezetés kritikus szakaszainak átalakítását: a Kossuth téri, az új óvoda melletti és a Napsugár lakóparki átereszt át kell építeni, amellett, hogy a teljes falura elindítanánk a felszíni vízelvezetési terv elkészítését. Azonnal alkalmaznánk egy műszaki ellenőrt, aki az összes beruházást felügyeli.
Rendbe kell tenni a pénzügyeket, átláthatóvá tenni, hogy valójában mire van pénzünk, és elkezdeni egy lakosságbarát, szolgáltató önkormányzat kialakítását. Mielőbb szeretnénk befejezni a Településfejlesztési Koncepciót, mert az abban közösen megfogalmazott vízió adja meg az iránytűt a fejlesztések, tervek számára. Anélkül csak folytatódna az ötletszerű tervezgetés. És sokat kell tenni az örökerdő kérdésében, a szociális térkép felállításában, a 10-es út menti zebra kialakításában. Szóval, feladat van bőven, ezért is szükséges a teljes csapat munkája és az erős szakértői bázis.

ZSR: Össze lehetne békíteni az ingatlanfejlesztők, ingatlantulajdonosok érdekeit a „Pilisborosjenő maradjon zsákfalu” programotokkal?
BSZ: A fejlesztők azt fejlesztik, amire a felkérésük szól. Ha lakóparkokra, akkor azt, ha közösségi terekre és tornacsarnokra, akkor pedig azt. Az elmúlt 17 évben Pilisborosjenőnek nem volt koncepciója arról, hogy mit is kellene itt építeni, így gondolkodás helyett a lakóparképítés másolása indult be, aminek ma is perekkel tűzdelt fejlesztési területek a lenyomatai. Minden más építkezés ötletszerű, végig nem gondolt projekt volt.
A Szedmák-ház sorsa jól mutatja a tervek nélküli fejlesztést: megveszünk egy központi házat, ami nagyon jó ötlet, majd hagyjuk szétesni, mert nincs egy árva gondolatunk sem, hogy mire is tudnánk használni. Amikor szétesett, lebontjuk, és kiírunk egy ötletpályázatot, hátha valakinek van most egy jó ötlete. Ha én így merném vezetni a cégemet, az ügyfeleim és a kollégáim is villámgyorsan továbbállnának.
Olyan ingatlanfejlesztőkkel kell együttműködni, akik a haszonmaximalizálás helyett a faluközösség igényeihez fejlesztik az infrastruktúrát, ehhez pedig az Önkormányzatnak kell megfogalmazni a jó fejlesztési programot. Ez a mi dolgunk, utána az építést bízzuk profikra, és felügyeljük szakértő műszaki ellenőrökkel.

ZSR: Melyek a csapatotok legfőbb erősségei?
BSZ: Egyrészt ez valóban egy összeszokott csapat, nem pedig egy választásokra összeverbuvált féltucat ember. Harmadik éve dolgozunk együtt a 2097 Csoport Egyesületben, ismerjük egymás erősségeit, gyengéit. Sok időt fordítottunk a közös jövőképünk kialakítására is, így tudjuk, milyen falut szeretnénk.
A másik jellemzőhöz hadd idézzem fel – számomra elrettentő példaként – a legutóbbi közmeghallgatást, ahol Küller János hat órán keresztül beszélt, míg a KT többi tagja némán ült, ahogy a KT-üléseken is. Ez a mi csapatunknál elképzelhetetlen lenne, mert itt mindenkinek megvan a maga szakterülete, és abban ő kompetens válaszolni, előadni, döntéseket előkészíteni. Megint csak az üzletből hozva a példát: én egyszer mehetnék be olyan felkészületlenül, vélemény nélkül egy üzleti tárgyalásra, ahogy a jelenlegi KT-tagok többsége teszi az üléseken, többször nem hívnának, keresnének mást helyettem vezetőnek.

ZSR: Miért vállaltad el a jelöltséget?
BSZ: Azért, mert egy adott ponton megértettem, hogy ezt diktálja a falu iránt érzett felelősségem.
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi gárda csak addig tekint partnernek minket, amíg fákat ültetünk – bár azt is kissé lenézi –, de amint akaratot, véleményt nyilvánítunk a falu fontos ügyeiről, vagy kérdezni merünk, azonnal elzárkózik, elutasít, partvonalra helyez és átnéz rajtunk. Innentől két út volt előttünk: vagy belenyugszunk ebbe és hagyjuk a falut haladni a Sáhó–Küller páros által kijelölt nyomvonalon, és végignézzük, ahogy mindent kontár módon beépítenek, vagy még nagyobb felelősséget vállalunk, kilépünk az egyesületi keretekből, és vállaljuk a megmérettetés és a kormányzás felelősségét. Amikor ez tiszta lett előttem, azonnal jeleztem, hogy vállalom a második utat.

ZSR: Mit jelent neked a falu?
BSZ: A falu nekem az a közösség, amely ebben világban még tud gyógyítani. Tud valós emberi közösségeket alakítani, segíteni, de elég nagy ahhoz, hogy a környezetére is hasson, alakítsa azt. Kiábrándulva az országos és világpolitikából – bár politológusként is végeztem –, a lokális változásokban látom az emberiség esélyét. Pilisborosjenőre sorsszerűen találtunk rá 2010-ben a feleségemmel és négy gyermekünkkel, és azonnal beleszerettünk. Azóta mindketten egyre több szálon kötődünk ide, vállalunk szerepet a falu életében, mert nagy értéknek tekintjük az itteni közösségeket, a természetet.

ZSR: Mi lesz a fő területed az önkormányzati munkában, ha nyertek? Mit tudnál hasznosítani a szakmai tapasztalataidból?
BSZ: Közgazdász végzettségem van, és több mint tíz éve a saját cégemet vezetem. Rengeteg szervezet kialakításában, fejlesztésében vettem részt, így a gazdasági területen és az önkormányzat működésének modernizálásában is sokat tudnék segíteni. Ugyanakkor nagyon érdekelnek a kétkezi, építő-alkotó tevékenységek, és számomra fontos az épített környezetünk stílusa, a falukép rendezettsége. Biztos, hogy ezen a területen is várnának rám feladatok.
Nekem nagyon fontos, hogy amit csinálunk, annak hosszú távon is legyen értelme, és tényleg csináljuk, ne csak szövegeljünk róla. Meggyőződésem, hogy akkor változik valami, ha az emberek egymáshoz való hozzáállása, viszonya is változik, ehhez pedig a közös cselekvések adják a legjobb felületet!

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/7 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/