Település Arculati Kézikönyv fórum videófelvétele „Tóth Dani” ajánlójával

„Dani” pengeéles, de egyben humoros megfogalmazásai mindig rátapintanak a lényegre, így most rendhagyó módon az általa írt Facebook hozzászólást vettük át a videófelvétel beharangozójaként. Köszönjük.

Már egy órája a Gothamet akartam nézni, de nem tudtam abbahagyni, az elmúlt idők legjobb videója. Szépen beérett a munka gyümölcse, ahogy ment még tavasszal a nyalizás, meg a smúzolás, hogy mindenki jöjjön el, számít a vélemény, meghallgatunk, lesz egy kis önismeret, csiszolódunk, fancy lesz. Lesz Hész, meg TAK meg sok rendelet és akkor beadod a véleményedet, csoportterápián rajzolgatunk, festegetünk színes ábrákat, lerakjuk az alapokat, fejlődik, módosítjuk, szépítjük, polírozzuk, Svájc, Ausztria, Felvidék, lovak, fókák, kecskék.

Ezt (az általam ábrándnak tartott) illúziót most sikerült nyilvánosan porig rombolni, mint a Szedmák házat. Semmi gond, aki rutinos egy percig sem lepődött meg rajta. A többieket sajnálom mert hosszú órák, hónapok aktív munkáját a polgármester pavlovi reflexből hörögve, személyeskedve degradálja, a saját sikertelenségét, be nem tartott választási ígéreteit kéri számon a közönségen.

Én is tudok úgy beszélni a munkámról órákon át, hogy azt soha senki nem fogja érteni, Bojár Ivánról kiderült hogy ő hónapokig tudott úgy beszélni a sajátjáról hogy ő maga sem értette. Vagy csak direkt nem akarta a többség orrára kötni a teljes igazságot, de ő csak egy mellék-cash szereplő ebben a történetben, megkapta a pénzét azt mehet valahol máshol szakérteni. Köszönjük, majd értesítjük. Bárcsak a többiektől is ilyen olcsón meg lehetne szabadulni.

Öröm hogy fél év alatt nem sikerült normálisan elmagyarázni mit, mikor és miért lehet megismerni, véleményezni, hányszor kell beadni írásban, a játékszabályok és definíciók óránként változnak, minek a fórum ha a kényes részletekre az a válasz, olvassátok el otthon és adjátok be ötödjére is ugyanazt, amit kénye-kedve szerint utasít majd el a testület vagy a polgi. Szép dolog ennyire hülyének nézni és szívatni mindenkit, hol ötven éves távlatokra, hol formaságokra hivatkozva, ezeket összeturmixolva odahányni hogy mindenki szedegesse ki belőle amit ért, aztán hőzöngve lecseszni hogy miért nem éééééérted. Aki unatkozik vesse össze az első videót ápr-májusból a mostanival, meg fog lepődni.

Személyeskedésekre, skizofréniára, szereptévesztésekre felesleges újra kitérni, szellemileg többször sikerült lehajolni a szappanért, hátha 2019 október „begyógyítja a sebeket”. Tizenöt éve multicégeknél dolgozom, nem is kicsiknél, de ami itt megy abból még a legnagyobbak is tanulhatnának.

Egy a lényeg, hárman értik, a maradék háromezernyolcszázhetvennégy meg túl gyépés hozzá. 

Eljön az ember egy vidéki művházba, előadja a nagy világutazót, platóni magasságokba emeli a semmi-valami fogalmát, aztán odavágja a végén hogy mivel túl hülyék vagytok ehhez, majd megcsinálom én, de csak harminc-ötven év múlva derül ki igazam volt e vagy sem. Ilyen szövegért Pesten örökös kitiltás járna az irodaépületből. Közben a Küller és a Sáhó mint két kidobó ordibálja le azokat, akikkel fél órával ezelőtt még kényszeresen kompromisszumot akart keresni. Csongár Gergőt lassan harminc éve ismerem, még életében nem hallottam hogy felemeli a hangját, nem hogy kiabálni, de nem csodálom hogy a végén már eljutott erre a szintre, végtelenítve ezt látjuk az elmúlt húsz évben, hónapokig futtatják az embereket körbe-körbe aztán odavágják hogy te túl hülye vagy kishaver, ne is próbálkozz. El lehetett volna intézni annyival az egészet, hogy tulajdonosi érdekek fontosabbak mint az hogy a helyiek mit gondolnak erről, azt kész. Tulajdonostól nem lehet elvitatni a kecskéit vagy a lovait, kár hogy az említett harminc helyett csak páran voltak jelen.