„Ez nem focipótlék, hanem egy új műfaj”
Több mint tízéves a PBJ Futsal, a borosjenői fiatalok garázsfocija
2008 őszén a nyári fociszezont egy garázsban folytatta néhány sportra éhes fiatal. A kezdeti próbálkozásból a teremfoci egy új fajtája, a PBJ Futsal nőtte ki magát komoly szabályzattal és rendszeres bajnokságokkal. Bánki Lénárd és Papp Noémi házigazdák, az alapítók közül pedig Horváth Levente és Kopcsay Zoltán mesélt erről a különleges sportról és a köré szerveződött közösségről.
ZSR: Ti vagytok az alapítói és a legaktívabb tagjai a PBJ Futsalnak. Mondanátok pár szót a kezdetekről?
KZ: Gyerekként, még a játszótér melletti pályán ismerkedtünk meg egymással, ahol később focibajnokságokat szerveztünk.
BL: Aztán eljött a rossz idő meg az ősz, s felmerült bennünk az igény, hogy tovább mozogjunk. Így jött az ötlet, hogy játsszunk lent a garázsban. Ketten találtuk fel ezt a játékot Zolival. Aztán rájöttünk, hogy milyen jó ez a sport; nem is focipótlék, hanem egy új műfaj. Hamar csatlakoztak hozzánk mások is, és 2008-ban megszerveztük az első PBJ Futsal Bajnokságot.
PN: Kezdetben inkább megfigyelő voltam, most már én is szervezek, és én vagyok a bajnokságok videófelelőse. Ezt nagyon élvezem, mert rengeteg meccset látok, és hihetetlen, hogy mennyit fejlődnek itt az emberek. Közben ráadásul videót vágni is megtanultam.
ZSR: Mi pontosan a futsal, és mitől egyedi a borosjenői változat?
HL: A futsal a nagypályás foci teremben játszott változata. Ez alapján neveztük el PBJ Futsalnak a saját verziónkat. Mi kisebb kapukkal, egészen kis területen játszunk, Léni pedig az évek során folyamatosan továbbfejlesztette a szabályokat. Alapszabály például, hogy a falról kapuba pattant labda kevesebb pontot ér. Kétszer 10 perces egy mérkőzés, és van bíró is, aki számolja a pontokat, mert elég gyakran esnek gólok.
BL: Van, hogy egy az egy ellen zajlik a meccs, de létezik a Double Trouble névre keresztelt változat is, amiben két fős csapatok állnak szemben egymással. Ilyenkor más szabályokat alkalmazunk, a falas gól például itt nem ér pontot.
PN: A kétfős csapatok bajnoksága a csapatszellem miatt is nagyon jó, mert ez összehozza az embereket. Sokaknak külön pólójuk és címerük is van, nem beszélve az egyedi csapatnevekről; a Sör, Mámor, Pilis (SMP) például legendás csapat.
KZ: Azt még kiemelném, hogy nem csak bajnokságok alkalmával játszunk. Sokszor csak összejövünk páran futsalozni a garázsban. Tulajdonképpen ez is fontos része a dolognak.
ZSR: Ha jól tudom, van női bajnokság is.
PN: Igen, 2015 óta. A legelső női bajnokság még kísérleti jellegű volt, hárman szerepeltünk benne, de a tavalyi bajnokságon már sikerült három csapatot is indítani. Olyan lányokat tudtunk lecsábítani ide, akik még életükben nem fociztak, viszont ezt a sportot nagyon megszerették. Ennek ellenére szükség lenne még női játékosokra, hogy izgalmasabb legyen a bajnokság.
ZSR: Kik a tagok?
PN: A környékbeli falvakból, sőt még Gyöngyösről és Csepelről is jöttek barátaink a bajnokságokra, de a játékosok zömét falubeliek teszik ki. Összesen több mint 60 ember fordult már meg a garázsban.
BL: Általában barátokkal bővül a csoport, de szívesen látjuk az új tagokat is. Ha valaki szeretne csatlakozni hozzánk, keressen meg, és üljünk le beszélgetni! A garázs befogadóképessége azért megszabja a határokat. Szívesen látjuk a fiatalabbakat is, jó lenne nekik is szervezni egy bajnokságot. Amellett, hogy technikailag fejlődnének, utánpótlást is adhatnának a PBJ Futsalhoz. Hiába próbálkoztam, sajnos eddig még nem sikerült ezt megvalósítani, hiszen nem ismerem közelről ezt a korosztályt.
ZSR: Hogy néz ki egy bajnokság?
HL: Kétféle van: a hosszú bajnokság hónapokon át tart, és mindenki mindenkivel játszik. Aki a legtöbb pontot éri el, az győz. A rövid változatot egy hétvége alatt játsszuk. Vannak csoportok, továbbjutók, egyenes kieséses szakasz, a végén pedig döntő és bronzmeccs, pont úgy, mint egy foci-vb-n. A bajnokságok végén díjakat osztunk, mindenki kap oklevelet.
ZSR: Kiemeltétek, hogy a PBJ Futsal milyen jól összehozza az embereket. A sport mellett mást is szoktatok együtt csinálni?
PN: 2014-ben kevesen jelentkeztek a bajnokságra, ezért más programokat is szerveztünk. A garázst átalakítottuk romkocsma hangulatú helyiséggé, és közösen néztük a foci-vb meccseit, de filmeket is vetítettünk. A nyitó- és záróbulin Léni és Levi adtak blueskoncertet.
BL: Olyan is volt, hogy páran összegyűltünk tudományos, filozófiai kérdésekről vitatkozni. Valaki tartott egy rövid előadást egy témáról, amit aztán kerekasztal-beszélgetés jelleggel megvitattunk. Amit még kiemelnék, az a póker. Az egyhétvégés bajnokságok alatt esténként sokszor játszunk, szinte mindenki részt vesz benne. Remélem, ez így is marad.
ZSR: Van egy jó történet, amit megosztanátok?
HL: Pár évvel ezelőtt Léniéktől kaptunk egy- egy DVD-t karácsonyra, tele PBJ Futsal-videókkal. Ez nagyon kedves meglepetés volt.
BL: Igen, jó móka volt végigjárni a falut és találgatni, hogy ki hol lakik. Előfordult, hogy véletlenül egy nénihez dobtuk be a filmet, aki meg is lepődött az ajándékon. Végül szerencsére eljuttatta a címzetthez a felvételt. Ezért is jó, hogy ez az egész nem Budapest közepén van, hanem itt.
További infók a PBJ Futsalról:
és
A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/5 számában jelent meg.
A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/
Hagyj üzenetet