Részvételi demokrácia

Lehet beleszólásunk a közügyekbe

Magyarországon a rendszerváltás óta képviseleti demokrácia működik, tehát az állampolgárok érdekeit választott képviselők érvényesítik. Felmerül azonban a kérdés, hogy a választások és egyéb népszavazások alkalmain túl miként szólhatunk bele saját környezetünk fejlődésébe, a minket érintő ügyekbe? Ennek egy módja a részvételi demokrácia bevezetése lehet.

Sokfelől hallani róla, de honnan ered, mit takar ez a fogalom? Utánanéztünk néhány példának, amelyek Pilisborosjenő jövőjére nézve is elgondolkodtatóak lehetnek. A részvételi demokráciának sok fajtája létezik, az alapja azonban mindnek ugyanaz: az állami szereplők mellett a társadalom és a gazdaság szereplői is részt vesznek a környezetüket alakító folyamatokban. Ez azt jelenti, hogy egy közösség tagjai részletesebben megismerik az őket érintő döntési helyzetet, majd megfogalmazzák elvárásaikat, félelmeiket, reményeiket és javaslataikat a döntéshozók felé, vagyis a döntéshozatali folyamat aktív résztvevőivé válnak.

Módszerek

Noha a közügyekben való részvétel fontosságára már az ókori filozófus, Arisztotelész is felhívta a figyelmet, a részvételi demokrácia napjainkban használt fogalmának eredete a ’70-es évek Brazíliájához köthető. Egyik meghatározó eleme a Porto Alegre nevű városból elterjedt részvételi költségvetés. Ez lehetővé teszi, hogy részt vegyünk a tervezési folyamatban, ami azonban különböző módokon és mértékben történhet. Egyes városokban a teljes költségvetés,
míg máshol a fejlesztési források elosztásának megtervezésében vehetünk részt. Mindez történhet közvetlenül és társadalmi szervezeteken keresztül is. A részvételi költségvetésen túl számos egyéb példát találunk a részvételi demokrácia alkalmazására, melynek egyik legrégebbi fajtája az úgynevezett Állampolgári Tanács. Ennek során a helyi közösség delegáltjai egy moderált vita keretében járnak körül egy kérdést, majd egy dokumentumban foglalják össze javaslataikat, amelyet a szervezők eljuttatnak a döntéshozóhoz. Egy adott probléma legjobb megoldásának megtalálásában segíthet a szcenárió workshop módszere, a tudományos és a hétköznapi nézőpontok összehangolásában pedig a Dániából ismert konszenzuskonferencia technikája lehet a segítségünkre.

Egy jó hazai példa: Aba

Bár Magyarország még gyerekcipőben jár ezeknek a módszereknek a használatában, több település és szervezet igyekszik erősíteni a lakók részvételét a döntéshozatali folyamatban. Kiemelkedő példa a Fejér megyei Aba, ahol a település lakói a mindennapok szintjén is megélik a részvételi demokráciát. Az abai képviselőtestület 2002-ben elfogadta az intelligens várossá válás programját, és az önkormányzat tíz évre szóló Társadalmi Szerződést kötött a helyi polgárokkal,
melynek célja, hogy a lakók lelkileg és szellemileg is azonosulhassanak a közösség jövőképével, és folyamatosan részt vehessenek annak alakításában. Ennek
egyik legfontosabb eszköze az utcaközösségi rendszer, ami egy vagy több utca családjainak a közösségét jelenti. A közösséggel kapcsolatos ügyeket a
magisztrátusban járják körül. Ebbe a tanácsba delegálnak tagokat az utcaközösségek, a helyi civil szervezetek és vállalkozói fórumok szereplői, egyházközségek és társtelepülések képviselői, valamint az abai képviselőtestület tagjai.

Decidim: az online részvétel

Bizonyos kérdések kapcsán nincs szükség az érvek személyes ütköztetésére. A részvételi demokrácia egyik fajtája az edemokrácia, vagyis amikor a polgárok egy online felület segítségével vesznek részt a döntéshozatali folyamatban. Vajon lehet egy ilyen rendszernek jövője Pilisborosjenőn? A 2097 Csoport Egyesület egyik tagja, Keömley-Horváth Bence februárban részt vett egy műhelykonferencián, ahol a Barcelonában fejlesztett eszköz, a Decidim magyar változatát ismerhette
meg. A bárki által szabadon használható szoftver segítségével lehetőségünk nyílik kisebb észrevételek bejelentésére, találkozók összehívására, valamint civil szerveződésekhez is hátteret adhat a rendszer. Emellett az online felület segítségével a lakók által felvett kérdésekről egyszerű és költséghatékony módon
népszavazás tartható. Az internetet nem használó lakosok pedig kihelyezett számítógépeken érhetik el a programot. A közeljövőben a szoftver hazai szakértője Madarász Csaba a falunkba érkezik a rendszer beüzemelésére.

Vajon a részvételi demokrácia módszerei közül melyek válnának Pilisborosjenő
hasznára? A részvételi költségvetés? Az Állampolgári Tanács? Vagy a magisztrátus? Milyen hatással lenne a falu életére a Decidim rendszer bevezetése? Ezekre a kérdésekre csak a gyakorlat hozhatja meg a választ. A részvételi demokrácia előnyei közül azonban mindenképpen kiemelhetjük, hogy az együtt gondolkodásra buzdítás által közösségfejlesztő hatással bír, a kormányzati munkát pedig átláthatóbbá teszi, ami mindenképpen a falu javát szolgálja.

„A demokrácia minden bajára a még nagyobb demokrácia a gyógyszer.”

Al Smith

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/3 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/