Sokat olvasunk mostanában a HÉSZ-ről, TRSZ-ről, a KT ülések döntéseiről, a döntések alapjául szolgáló tervezetek szaporodásáról, eltűnésükről (mint a búvópatak) majd amőbaszerű változásukról és újbóli előkerüléséről. Nem könnyű munka belátom: kapkodom a fejem és nézem a varázsló(-k) kezét: itt a piros – hol a piros? De a klasszikus tragédiák is úgy íródtak, hogy a cselekmény előtt a szerző felsorolja a szereplőket, hogy el tudjuk képzelni őket, akár el is dönthessük: kit fogunk szeretni, és kinek várjuk a tragikus végét? Kiskáté az önkormányzati képviselők, bizottságok és a polgármester felelősségéről.

"Konkrétan: Pilisborosjenő legnagyobb értéke nem a termőföld, hanem az azok átminősítéséhez kapcsolódó jogok: itt vagyonok keletkezhetnek és tűnhetnek el, tehát nyilvánossá kell tenni, hogy az önkormányzat egy döntésével kinél milyen vagyonokat keletkeztet, és ezért az Önkormányzat mit kap cserébe!"