A 2097 Csoport Egyesület képviselőjelöltje
Dr. Zádor István
mérnök, közgazdász, vállalkozásaihoz számos nemzetközileg is jelentős műszaki innováció fűződik
„Az előttünk álló ciklusban egy olyan műszaki bizottságot szeretnék életre hívni, amely hosszútávú stratégia mentén készíti elő fejlesztéseinket. A lakosság bevonását pedig erősíteni szeretném egy nyilvános és frissülő projektlistával.”
„Ez igazából nem is önkéntes munka, hanem közösségi időtöltés”
– Dr. Zádor István,
a 2097 Csoport Egyesület képviselőjelöltje
44 éves vagyok, Budapesten születtem. 24 éve vagyunk együtt a feleségemmel, akivel Ürömön kezdtük a közös életünket, oda született két fiú gyermekünk is. Nyolc éve jöttünk Pilisborosjenőre, a gyerekek már itt kezdték az iskolát. Végzettségemet tekintve közlekedésmérnök vagyok, elvégeztem a villamosmérnöki karon a doktori és az MBA-n a közgazdász képzést is, tehát tíz évet töltöttem a Budapesti Műszaki Egyetemen. Egy kis cégnél helyezkedtem el diploma után, ahol azóta is dolgozom (20 éve), jelenleg már résztulajdonosként, ügyvezetőként, pénzügyi vezetőként, illetve a kutatási projektekbe is van beleszólásom.
ZSR: Mi vitt arra, hogy közügyekkel foglalkozzál?
ZI: Amikor ide költöztünk a faluba és rendeztük a körülményeinket, szinte rögtön kialakult bennünk az igény, hogy szeretnénk a közösségbe bekapcsolódni, és nem csak azzal, hogy lemegyünk a majálisra vagy egy iskolai rendezvényre, hanem tevőlegesen is. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó módja annak, hogy az ember megismerkedjen a helyiekkel. Ahogy beszélgettünk, felvetődött egy probléma, hogy mit kellene megvalósítani Pilisborosjenőn, elkezdtünk azon közösen gondolkodni, aztán már összeállt egy kisebb közösség, és jött a következő projekt. Ha mindenki hetente 2-3 órát tud szánni arra, hogy közösségben gondolkozzon, kitalálja, hogy mit lehetne jobbítani a falun, akkor ez igazából nem is önkéntes munka, hanem közösségi időtöltés, amivel magunkat is építjük, hiszen egy közösséget alkotunk.
ZSR: Te jól láthatóan több ilyen projektet is kezedbe vettél…
ZI: A Júlia lépcső építését és legutóbb a közösségi költségvetés kapcsán a Telekocsi projektjét egyedül karoltam fel és önkéntesek bevonásával valósítottuk meg. Emellett az elmúlt öt évben a pénzügyi bizottság külsős tagjaként, önkéntesként próbáltam segíteni az önkormányzat és a képviselő-testület munkáját. Belefolytam a Településfejlesztési Bizottság lazareti ügyébe, ott próbáltam a húsz évvel ezelőtti szálakat visszafejteni. Továbbá segítettem az önkormányzat pénzügyi- és adóosztályának, igyekeztem a költségvetés tervezéshez, az ASP-hez (országos önkormányzati ügyviteli felület) való integrálódást segíteni, segédkeztem a hibakeresésben, az ellentmondások kiszűrésében, de ezen kívül a Közbeszerzési Bizottság tagjaként a polgármesternek is segítettem a bejövő ajánlatok pénzügyi összegszerű ellenőrzésében.
ZSR: Ha megválasztanak, mi az, amit hozzá tudsz majd tenni a képviselő-testület munkájához?
ZI: Rögtön azután, hogy öt évvel ezelőtt megnyertük a választásokat, felvettük a fonalat és beindítottuk a folyamatokat, Balázsék rengeteg pályázaton nyertek, így szinte nem is volt idő arra, hogy egy kicsit megálljunk, összegyűjtsük az addigi tapasztalatokat, hibákat és átgondoljuk, hogy mit lehetne javítani az önkormányzati működésen. Most már talán eljött ennek az ideje, úgyhogy én erre fókuszálnék. Ezen kívül műszaki ügyekben szeretném támogatni az önkormányzatot. Ha újabb pályázatokat terveznek, akkor abban igyekszem segédkezni. Szeretném felmérni a faluban lévő utak állapotát, illetve hogy hol szükséges járda vagy felszíni vízelvezetés, megnézni, hogy van-e rá forrás, vagy esetleg a lakók össze tudnak-e ebben fogni, és egy megvalósítási ütemtervet készíteni, hogy legyen hosszabb távú koncepciónk erre vonatkozóan a következő ciklusban. Továbbá nagyon szeretnék a visszajelzések alapján olyan nyilvános, folyamatosan frissülő projektlistát készíteni, amelyből a lakosok egyrészt látják, hogy milyen projektek futnak aktuálisan az önkormányzatnál és a civil szervezeteknél, másrészt oda gyűjteném azokat az ötleteket, amelyek a lakosoktól érkeznek az önkormányzathoz. Hátha így lennének, akik projektvezetőként felvállalnák egy-egy ötlet megvalósítását, illetve teljesen független civilek is tudnának jelentkezni projektötletekkel, amelyekhez ezen a platformon találhatnának támogatókat, akikkel közösen meg tudnák valósítani a projekteiket, mert nem feltétlenül van szükség az önkormányzatra mindenhez. Tehát kicsit a közösségépítés felé mozdulnék el, hogy együtt szépítsük, építsük a falunkat. A közösségi költségvetést is részben azért kezdeményeztük, hogy inspiráljuk az embereket, hogy beszélgessenek arról, hogy mit csinálnának a faluban szívesen, de igazából nem kell ehhez a közösségi költségvetés kerete. Nyilván ott volt anyagi támogatás az önkormányzat részéről, de nagyon sok projektnél ez nem is biztos, hogy szükséges. A télen felállított jégpályát például a helyi vállalkozások dobták össze. Nem feltétlenül szükséges tehát mindig az önkormányzat részvétele, és a leterheltségük miatt nem is biztos, hogy érdemes várni arra, hogy felkarolják az adott projektet.