Nyílt levél a Pilisi Parkerdőgazdaság részére, írd alá te is!

Pilisborosjenőt három oldalról erdők veszik körbe, amelyeket a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt.művel. A cég élenjáró a szálalós, örökerdő erdőművelésben, de Pilisborosjenő környéki erdőknél nem ilyen művelést végez. Korábban a Kevélyek alatt már több erdőrészletet teljesen kivágtak, erdészeti szakszóval véghasználatba kerültek, rút tájsebeket ejtve a falu mellett. Hasonló véghasználatra készítették elő a terepet a Köves-bércnél.
Petíciót kívánunk a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt-nek küldeni, hogy Pilisborosjenő környéki erdők esetében térjenek át a szálalós, örökerdő művelésre. Ha számodra is fontos, hogy ne tarolják le az erdeinket, támogasd a levelünket az aláírásoddal!

Tarvágás

Országos kék – turisztikai látványosság Pilisborosjenőn

Olvasgatom a Pilisi Parkerdő Zrt. örökerdőprogramról szóló kiadványát. Gyönyörű képek közt mutatják, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. és ezen belül a Pilisszentkereszti Erdészet élenjáró az örökerdőprogramban, azaz az olyan erdőgazdálkodásban, ahol az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlen a beavatkozás. Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, a horizontális és vertikális erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, az elegyesség, a válogató (szálankénti vagy kiscsoportos) erdőművelés, a famatuzsálemek és a holtfa mint fontos élőhely védelme. Az örökerdőprogramok célja a kiváló minőségű és optimális nagyságú fakészlet kialakítása, fenntartása, a természeti értékek és a tájkép védelme, az élményt és felüdülést nyújtó, vonzó és változatos erdőkép fenntartása.

Gyönyörű célok, szép a tálalás.

Az erdészet nyilvántartása szerint a Pilisborosjenőt körülvevő erdők 35%-a fatermelést nem szolgáló erdő, ami látszólag magas arány. Ha ezt az adatot kicsit részletesebben megnézzük, akkor kiderül, hogy ezalatt azon területeket értik, ahol a Kevély meredeksége miatt hatékony művelésre nincs is lehetőség, illetve az erdőt alkotó fafaj a mindenre alkalmatlan feketefenyő. A Kevély felénk eső oldala és teteje mellett művelés alól kivett terület a Fehér-hegy vár-völgyi oldala is. Pilisborosjenő környékén nincs egyetlen örökerdő-művelésbe vont tölgyes sem, és nincsenek átmeneti besorolású erdők sem, ahol a szálaló vágásra kívánnának áttérni.

Pilisszentkereszt környékén valóban gyönyörű, összefüggő erdőket láthat a kiránduló, de úgy tűnik, a szép célok elsősorban az erdészet központjában érvényesülnek. Itt, a végeken pedig pótolni kell a kiesett hasznot és az előírt tüzelőanyag-mennyiséget, így korábban a Kevély alatt már véghasználatba vettek erdőket. Most úgy tűnik, a falu másik oldalán is megindultak a vágások; a Köves-bérc 10A és 10D erdeiben kezdtek bontóvágásba. Ilyenkor először “közelítönyom-hálózatot” alakítanak ki, és a ritkításokkal fokozzák a maradék erdő növekedési erélyét. A munka úgy is brutális pusztítást hagyott maga után, hogy most nincs szó az erdő teljes levágásáról, az majd csak néhány év múlva lesz.

Levélben történt megkeresésünkre, hogy mi történik a falu körüli erdőkben, az erdészet vezetője, Farkas Viktor a következő választ adta:

Pilisborosjenő határában szeptembertől három erdőrészletben kezdődnek fakitermelési munkák. Mindhárom helyszínen nevelővágásokat végzünk, a beteg, rossz törzsminőségű egyedeket vágjuk ki annak érdekében, hogy a visszamaradó értékesebb fák növekedését segítsük. A Pilisborosjenő 6C erdőrészletben törzskiválasztó gyérítést, a Pilisborosjenő 10A és 10D erdőrészletben növedékfokozó gyérítést végzünk.”

Az erdészet szakmai okokkal indokolta a korábbi, Kevély alatti vágásokat is. Sajnálatos módon, ezekből a válaszokból hiányzik az utalás az erdők rekreációs funkciójára és a tájkép védelmére, ami a települések közvetlen közelében a legfontosabb szempont kellene hogy legyen, és meg kellene hogy előzze a faanyagtermelést.

A Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. egyébként érzékenyen reagál a lakossági véleményekre, de ehhez a falu jelentős részének meg kell mutatnia, hogy a település melletti erdők fontosak számára. Ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményezünk, hogy a Pilisborosjenő közvetlen közelében levő erdők faanyagtermelést nem szolgáló, vagy örökerdő-művelésbe kerüljenek át.

A bontóvágás utáni erdő

Pilisborosjenő környéki erdők az erdészeti térképen

A pirossal jelölt területek már véghasználatba véve, a sárga területeken elvégezték a bontóvágást.

Nyílt levél Pilisi Parkerdő Zrt felelős vezetőinek

Tárgy: 

Legyenek a Pilisborosjenő környéki erdők örökerdők!

Kapják:
Reinitz Gábor, vezérigazgató, Pilisi Parkerdő Zrt.   informacio@pprt.hu 
Farkas Viktor, erdészetvezető, Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészet   farkas.viktor@pprt.hu

Tisztelt Reinitz Gábor vezérigazgató úr! Tisztelt Farkas Viktor erdészetvezető úr!


A Nagy-Kevély és a Kövesbérc erdeinél az elmúlt időben több helyen bontóvágást végeztek a szakembereik és félelmeink szerint ezt hamarosan véghasználat követi. Azért fordulunk Önökhöz és a nyilvánossághoz, mert nem szeretnénk, ha ez bekövetkezne!

Pilisborosjenői, illetve Pilisborosjenő környékén gyakran kiránduló lakosként azt kérjük, hogy a falu környéki, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő erdők tekintetében álljanak át a folyamatos erdőgazdálkodást biztosító örökerdő üzemmódra. 

A jelenlegi művelési mód, a vágásos erdőgazdálkodás elsődlegesen rövidtávú gazdaságossági szempontokat szolgál.  Ehelyett kérjük, hogy az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnökének, dr. Csépányi Péternek irányításával 1999-től Önök által terjesztett örökerdő üzemmódban folytassák falunk környéki erdők kezelését. Ez különösen fontos lenne:  

  • közjóléti szempontból, hiszen mind a helyi lakosságnak, mind a kétmilliós fővárosból hétvégenként egyre nagyobb számban hozzánk érkező kirándulóknak a természetesebb összetételű és szerkezetű erdők nagyobb táji értéket képviselnek, végig megmarad ‘erdő érzetük’ ha nem fáktól lecsupaszított tájat látnak.
  • klímavédelmi szempontból, hiszen a klímaváltozással együttjáró, mind gyakoribb villámárvizek esetén elmondható, hogy nagyobb vízmegtartású egy olyan terület, amit folyamatosan erdő borít, mint egy kivágott fás tájrészlet, illetve a hőségriadók, aszály idején is kevésbé szárad ki a terület.
    A folyamatos erdőborítás megőrzi az “állományklímát” – ami visszahat az erdő ellenálló képességére, az ott élő fajokra, és az emberi környezetet is hűvösebbé, párásabbá, kiegyenlítettebbé, ezáltal élhetőbbé teszi. A klímaváltozással olyan gyorsan változnak korábban sokkal kiszámíthatóbb folyamatok, amik nehezen tervezhetővé teszik az erdőgazdálkodást, ahogy azt a németországi erdők esetén is megtapasztalták a szakemberek – az örökerdő gazdálkodás a klímaváltozás korában kiszámíthatóbb, biztonságosabb erdőgazdálkodási mód.
  • ökológiai szempontból, hiszen vegyes életkorú és fafajú erdők alakulhatnak ki örökerdő gazdálkodásban, melyekben a biológiai sokféleség lényegesen gazdagabb. Az örökerdők tehát a falunk környéki biológiai sokféleség megőrzésének legkiválóbb eszközei. Több fajnak is nyújtanak élőhelyet, így teljes értékű erdei ökoszisztéma alakulhat, amelyben egészséges önszabályozás működik, melynek az is a hozadéka, hogy egyes fajok megakadályozzák a fákat is károsító rovarok túlszaporodását. 

Kérjük, hogy függesszék fel a Pilisborosjenő környéki erdőkben zajló bontóvágásokat, illetve a tervezett véghasználatot és részesítsék előnyben a közösségünk számára fontos szempontokat, s térjenek át folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módra!

Várjuk mielőbbi válaszukat!

Tisztelettel,

Dömötörfy Zsolt

elnök

2097 Csoport Egyesület

dr. Erdélyi Ferenc

ökológiai munkacsoport vezető

2097 Csoport Egyesület

Tömöri Balázs

ügyvivő

2097 Csoport Egyesület

Kelt Pilisborosjenőn, 

  1. Október 4-én, az Állatok Világnapján, az Erdők Hetén

Nyílt levél aláírása

    VEZETÉKNÉV

    UTÓNÉV

    E-MAIL

    LAKCÍM

    EGYÉNI ÜZENET

    Szeretnék kapni értesítést arról, hogy mit sikerült a Pilisi Parkerdő Zrt-nél elérni

    Oszd meg ezt az oldalt az ismerőseiddel, hogy minél több emberhez eljusson!