Településfejlesztési koncepció

Pilisborosjenő 2030

Olyan Pilisborosjenőt szeretnénk, ami megőrzi az értékeinket. Ahol a helyiekkel, a helyiekért párbeszédben együttműködve, közösen építjük jövőnket. Óvjuk környezetünket, fenntartható módon gazdálkodunk, és építünk a helyi képességeinkre és vállalkozóinkra.

A 2097 Egyesület szervezésében 2018. novembere, decembere során több alkalommal, mintegy 60 lakos aktív részvételével, mindenki számára nyitottan műhelymunkát folytattunk Pilisborosjenő új településfejlesztési koncepciójának megalkotásáért. Ez alapján elkészítettük azt a koncepciót, amelyet megvitatásra ajánlunk borosjenői lakótársainknak. Beszéljük meg, és fogalmazzuk meg együtt: milyen Pilisborosjenőn szeretnénk élni a jövőben?

Az elkészült anyag rövid összefoglalóját olvashatja a következő oldalakon. 

Jelenlegi helyzetünk

Ami nem jó:

Hiányzik a kívánatos összefogás. Nincs elfogadott képünk arról, hogymilyen is Pilisborosjenő mai társadalma. A múlt vitái, a megosztottságok megakadályozzák közösségünk mai értékeinek felismerését és felhasználását falunk megújításához. Nem tudjuk, milyen erőforrásaink vannak valójában, amire a jövő fejlődését
építeni lehet.

A falu területeinek növekvő mértékű lakóövezetes beépítése az alvó előváros képét vetíti előre.

Az „ürömi modell” másolása oda vezet, hogy gyorsan növekszik a lakosság létszáma, amit nem tud követni az egyre drágább infrastruktúra kiépítése. Hiányoznak az alapvető szolgáltatások, a közösségi terek, környezetünk tudatos fejlesztése. Egyesek meggazdagodnak a közösség kárára, miközben elpusztítjuk kivételes értéket képező természeti környezetünket.

Nyomasztóak a múlt átgondolatlan fejlesztéseinek terhei, nincsenek a falunak kiegyensúlyozott bevételi forrásai.

Több százmilliós, milliárdos (?) perek terhelik a közösséget, és a falu bevételeinek döntő többségét a helyi lakosok ingatlanadója jelenti.

Átláthatatlan az önkormányzati működés, a döntések előkészítése, a közösség valós anyagi helyzete, tartalékai.

Ami jó:

Építhetünk a sokszínű, bimbózó, eleven kisközösségek erejére.

A kistelepülés jellegünkből adódóan igényünk a szomszéd, a másik ember megismerése, a színes közösségi élet. Egyre több „kis kör” igyekszik
megszervezni magát, de ma hiányzik az őket támogató és rájuk támaszkodó önkormányzat. Pedig ezek a kisközösségek nagyon értékes szaktudást, emberi erőforrást mobilizálnak a falu érdekében, ami gazdasági hasznot is hozhat.

Budapest agglomerációjában egyedülálló, érintetlen a természeti környezetünk. Nagy érték a játszótéren túl ránk váró hamisítatlan természet. A
Kevélyről letekintve a kelet felől hömpölygő beton és üveg, a nyugat felől kéklő hegyek, a fák és a tiszta égbolt ellentmondása nem is lehetne nagyobb!

A sikeres helyi vállalkozók és a 10-es úton épülő közlekedési csomópont kiutat mutat a jelenlegi egyoldalú gazdálkodásból. Sikeres helyi vállalkozóink kreativitása, tudása és tapasztalata, az M0 közelsége és gazdaságélénkítő hatása, megfelelő párbeszéd és szakértelem esetén alternatív gazdasági irányokat mutathat majd.

Lehetőségek:

A sokszínű, egymásban megbízó helyi lakosok összetartozásából kreatív, egyedi megoldások születhetnek.
Vessünk számot az itt élő tenni vágyó fiatalok és idősebbek tudásával, és vonjunk be minden érdeklődő tenni vágyó lakost a falu fejlesztésének tervezésébe és megvalósításába.

A növekvő öko-tudatosság és igényesség felértékeli a különleges, egyedi környezetünket. Építsünk az igényes budapestiekre, akik a hamisítatlan természet mellett értékelik a helyiek értékes kézműves, művészeti kínálatát és vendégszeretetét.

Éljünk a pályázatok lehetőségeivel, keressük meg a falu fejlődésének forrásait.

Tudatosan fel kell tárni új bevételi forrásokat. A pályázati lehetőségek szakszerű feltárása és kihasználása mellett a helyi adórendszerben lévő szabályozási eszközök alkalmazása és az ipari- kereskedelmi övezetek tervszerű kijelölése lehetővé teszik a fejlesztési források növelését.

Újabb ezrek betelepítése nem a jövendő fejlődést, hanem az egyre élhetetlenebb környezet kialakulását segíti elő.

Veszélyek, amiket sürgősen kezelnünk kell:

Őrizzük meg környezetünket, védjük értékeinket!

Akár a Teve szikla, akár a sváb ófalu, patakpart környéke: ezek értékek, amiket óvnunk kell. Tartsuk meg a falut úgy, hogy gyerekeink is szívesen maradjanak itt.
Ne váljunk újabb agglomerációs településsé és védjük, támogassuk a meglévő, összetartó közösségeinket.

A lakosság növekedésével kezelhetetlenné válik a széttartó településrészek fejlődése, elveszíti a falu a karakterét, megszűnik a közösségi lét
lehetősége.

Ne legyünk külső vállalkozói érdekeknek kiszolgáltatott település.

Teremtsük meg az önálló önkormányzat anyagi bázisát, ne függjünk néhány „jónak tűnő” ötlettől és szüntessük meg az ad-hoc kapkodást.

Az önkormányzat hozza nyilvánosságra a ciklusra szóló, számonkérhető programját.

Lehetséges hosszú távú irányok

Ha nem teszünk semmit, akkor a sodródás marad: ez a falunk jelenlegi működéséből fakadó valószínű irány.

Minden marad a régiben (sodródás)

Kiszolgáljuk a fővárosból ide betelepülni kívánók érdekeit, felélve a falu föld- és ingatlantőkéjét. A falu növekszik, de nem fejlődik. Amennyiben
ezt követjük, az alábbi faluképpel találkozunk 15 év múlva:

  • Jelentős mértékű lakásszám növekedés következik be, elsősorban a jelenlegi falurészeken, Tücsök utcánál, Lazaréten, Moderndorfban épülnek új lakások, ennek hatására Pilisborosjenő lakossága eléri a 6,000 főt, a település gyakorlatilag összenő Ürömmel.
  • A lakosságszám növekedésből fakadó adóbevétel növekedés nem javítja a falu gazdasági helyzetét, ugyanis az abból fakadó terhek is megnövekednek, adott esetben nagyobb mértékben, mint a bevételek (úthálózat, óvoda, bölcsőde, orvosi ellátás, önkormányzat stb.)
  • Összességében a gazdasági lehetőségek nem javulnak, és az életminőség sem változik.
  • A zöldterület mérete csökken.
  • A Várvölgy képe megváltozik az ott megvalósuló építkezések miatt.

A koncepcióalkotás során elemeztük a fenti sodródásnál élhetőbb, jobb lehetőségeinket is, és így további három immár pozitív elemeket is tartalmazó
stratégiai irány körvonalazódott Pilisborosjenő számára. Egy cselekvőképes, jó szándékú, szakszerű önkormányzatnak a falu lakosságával közösen ezeknek az opcióknak a fejlődést szolgáló közös elemeit kell összeraknia működőképes stratégiává.

Minőségi alvófalu

Ezen elképzelés szerint a falu számára adottság, hogy az itt élők a fővárosban, vagyis egy elkülönülő gazdasági térben szerzik meg javaikat, és abból szükség szerinti mennyiségben költenek az itteni létezésük fenntartására. Az élet minősége, benne a természet és a közösségi élet azonban fontos eleme a mindennapoknak, és az ebből származó energia falu- és jövőformáló erővel bír.

  • Elsődleges szempont a települést körülvevő természeti környezet, a falusias méret és falusias arculat megőrzése ill. megteremtése.
  • Kiemelten fontos a rendezett falumag, ahol a hagyományos, sváb építészetre jellemző utcaképet őrizni kell. Az új építkezéseknél a jelenleginél markánsabb településképi szabályozásra van szükség. A falut átszelő patakra a településképet meghatározó zöldterületként tekintünk, amelyet alkalmassá kell tenni rekreációs és közösségi célokra.
  • Elengedhetetlenül fontos a közösségi terek fejlesztése, ahol a helyiek találkozhatnának egymással és ahol a kisközösségek meg tudják szervezni rendezvényeiket. Ez a faluközpont, magába foglalhatja és életre keltheti a sváb tájházat, a régi iskola épületét, a falugondnokságot, a Szedmák ház telkét ifjúsági klubbal, játéklehetőségekkel, co-working (közösségi munkatér) irodatérrel, kulturális terekkel, boltokkal stb.
  • A turizmus konszolidálása keretében megoldjuk a szemétkezelési és a parkolási problémát, az ide érkezőknek pedig „szelíd” programokat
    kínálunk (pl.: helyi túraútvonalak kialakításával, amelyek kiindulópontja és végpontja is a faluban van). Az ide érkező szelíd turizmusra kisléptékű helyi kézműipar és élelmiszertermelés is települhet, ahogyan az már spontán is kezd kialakulni.
  • A helyi lovas közösségek fejlődését, pályázását támogatjuk, hiszen a környező zöld területek hasznosításával organikus határt képeznek a falu körül, megakadályozva annak indokolatlan terjeszkedését a jelenlegi szántók és zöldterületek rovására.
  • Fontos a „kisvárosi” környezeti minőség megteremtése, így a közlekedésre alkalmas utak (a gyalogos, kerékpáros és autós) kialakítása magas prioritással bír. Ez összhangban történik a felszíni vízelvezetéssel és a falu karakterével.

Modern élettér

Ez az opció a saját igényeit nagy arányban belülről kielégítő, a saját gazdasági és humán tőkéjéből tudatosan befelé építkező, egyúttal kifelé is forduló, aktív, szelíden modern falut eredményezne. A vízió megvalósulásával az itt lakók a falun belülről szereznék be a szükséges áruk és szolgáltatások jelentős részét, és ezzel összefüggésben egyre terjedne a helyben dolgozók aránya is. A létrejövő gazdasági egységek elsősorban a helyben lakó munkaerőre és szellemi tőkére alapulnának.

A stratégiai fókuszai:

  • A jelenlegi alvófalu átalakítása egy kisvárosias működésű, „szelíden urbanizált, modernizált faluvá”.
  • Egyrészt nő a helyben foglalkoztatás, csökken az ingázás, ami erősíti a faluban a jelenlétet, a kötődést és a kisközösségeket, a falu társadalmi kohézióját.
  • Egy inkubátorház segítené a helyi vállalkozók településbe illő projektjeinek elindulását, megerősödését, a meglévőknek pedig a fejlődését.
  • A közösségi terek a találkozások és az együttműködés helyszíne, a helyi művészek előadó- és kiállító tere. Szükséges a generációkon átnyúló közösségépítés és tudás átadás, valamint a közvetlen demokrácia kultúrájának megteremtése, használata.
  • Kiemelt szerepet kapna a fenntartható, élelmiszer önrendelkezést támogató mezőgazdaság. A helyi földeken termelő gazdák a biotermékeket elsősorban a helyi piacra, másodsorban a budapestire állítják elő.

Profi turisztikai központ

Ezen jövőkép kiindulópontja, hogy a gazdaság egy meghatározó eleme a Budapestről érkező turisták tömege, amely most rendezetlenül ömlik rá a falunkra, értéket nem teremtve, de használva az infrastruktúránkat. A falunknak érdemes lehet ezt mederbe terelnie, lecsapolni a lehetséges hasznokat és védeni a környezetünket.

Pilisborosjenő pozíciója a főváros és a hegyvidék települései között jól meghatározható és a fejlesztés fő irányai kijelölhetők:

  • Outdoor sportok (kerékpár, walking, mászás oktatás)
  • Természetjárás (túrázók, teljesítménytúrák)
  • Gasztronómia (helyi borok és sör, környékbeli és helyi speciális ételek)
  • Kultúra (fesztiválok, állandó kiállítások, tánctanítás, sváb hagyományok)
  • Kereskedés (vásárok, piacok, szedd magad)
  • Oktatási, képzési szektor (konferencia létesítményekkel, aktív elvonulás)

Ez a koncepció a Dunakanyar – Pilis körzet hasonló adottsággal és célokkal rendelkező településeivel együttműködve kerülhetne kidolgozásra, és a hozzá kapcsolódó Pilis Kapu Turistaközpont önmagában is már egy üzleti vállalkozás lehetne, ami egyben tehermentesíti a falu magterületét az átmenő látogatóktól.

Célunk, hogy közösen gondolkodva, a fenti lehetőségek „keverésével” kialakítsuk azt a közös jövőképünket, ami mentén mindannyian aktívan
részt tudunk venni annak megvalósításában. Ehhez azonban közösen kell cselekednünk, aktívan tennünk kell.

A jövőnk érdekében

Megteremtjük a párbeszéd kereteit, erősítjük a közösségeink együttműködését.

A települést érintő kérdésekről folyó beszélgetésben és a közösségi döntésekben vegyen részt a falu közössége. A falu köztiszteletnek örvendő megbecsült polgárait tanácsadó testületbe szervezve is kikérjük véleményüket.

Kialakítjuk Pilisborosjenő egyedi „identitását”, öntudatát.

Olyanná tesszük a falut, amilyennek mi, a lakói, közösségei elképzeljük.

Teret adunk a kezdeményezéseknek, támogatjuk a helyiek szándékait. Kialakítjuk az együttélés betartható és betartandó szabályait.

Építünk az elérhető jó példákra, és elvetjük az évtizedes csapdákat.

Védjük és megőrizzük a természeti és épített értékeinket. A Várvölgy, a patakpart, az Ófalu, a sváb és egyéb történeti kultúránk és hagyományunk mind-mind színesíti és gazdagítja a falunkat, ezért meg kívánjuk őrizni. Kihasználjuk a Pilis közelségét, támogatjuk a „szelíd turizmust”, és távol tartjuk természetbe történő visszafordíthatatlan beavatkozást, a zajt.

Támogatjuk a helyi vállalkozókat, és újragondoljuk az önkormányzati gazdálkodás kereteit

Támogatjuk a helyi mezőgazdasági vállalkozókat, a helyi termékek feldolgozását és helyi fogyasztását. Megteremtjük a helyi kereskedelem kereteit, a képzőművészek és alkotók bemutatkozását.

Támogatjuk a helyi fiatal vállalkozókat, helyben maradásukat. Építünk a helyi lakosok tudására, kapcsolati tőkéjére.

Az öt közösségi tervező alkalom anyagaiból az összefoglalót készítette:
Bubik Szabolcs, Nagy Ernő és Prof. Dr. Vass László
Szakmai lektor: Gauder Péter

A fenti cikk a Zsákfalvi Riporter 2019/1 számában jelent meg.

A teljes kiadvány letölthető innen: https://2097.hu/zsakfalvi/