Se nem korrekt, se nem pontos – aggályaim a népszavazási kérdéssel kapcsolatban

Az, hogy a településünkön mely területeket őrizzünk meg beépítés nélküli természetes állapotban  – akár az egész falut terhelő kártérítés árán – fontos kérdés, ami akár egy helyi népszavazást is indokolhat. Egy korrekt  és pontosan megfogalmazott népszavazást. Az önkormányzat által július 29-re kiírt népszavazás azonban se nem korrekt, se nem pontos.

Állításaink a népszavazási kérdéssel kapcsolatban

1. A kérdés megfogalmazása pontatlan, így nem is megválaszolható
2. A népszavazás indoklása megalapozatlan kárigényeken alapszik
3. A kérdés tendenciózusan van megfogalmazva, a  népszavazást kiíró által remélt eredmény elérésére van optimalizálva
4. A népszavazás eredményének súlyos következményei lehetnek

Nézzük egyenként az állításokat. A népszavazásra feltett kérdés a következő:

„Támogatja-e Ön az előző állapot visszaállítását a „Várvölgy” vonatkozásában a korábban hatályos HÉSZ szabályozásnak megfelelően, amennyiben a tulajdonosok a jelenleg Hatályos HÉSZ alapján benyújtott kártérítési igényüktől elállnak. Melynek bírósági megítélése a község gazdálkodását ellehetetlenítené, és a lakosság terheit növelné.”

A kérdés megfogalmazása pontatlan, így nem is megválaszolható

A kérdésben szereplő Várvölgy fogalom nem lehet tudni mit takar. A Településképi Arculati Kézikönyv tartalmazza a Várvölgy megnevezést és laza, tanyasias jellegű beépítést javasol rá. A TAK vita során az ezzel kapcsolatos kérdésre az a határozott válasz született, hogy ez a  terület nem a Teve szikla alatti szántó (Majorság) és az Egri Vár környéke, hanem a TAK javaslathoz mellékelt térkép által Várvölgyként jelzett terület. http://pilisborosjeno.hu/images/documents/kth_elotrj/2017/KT_eloterj.12.14.pdf   41. oldal

A népszavazás (50/2018) képviselőtestületi előterjesztésében a 059/2; 070/1 és 088/2 hrsz-ú területekre benyújtott kártérítési igényre hivatkozik.  Ezen földrészletek egyike sem esik a TAK javaslatban Várvölgyként jelzett területre. A Pilisborosjeno.hu honlapon „Miről is szól a HELYI NÉPSZAVAZÁS 2018. július 29-én” címszó alatt található térkép szintén nem a fent hivatkozott térkép szerinti területet mutatja, hanem a Teve szikla alatti Majorságot és az Egri Vár környékét.

A népszavazás indoklása megalapozatlan kárigényeken alapszik

A népszavazás megalapozása és kimenetelének befolyásolása érdekében az önkormányzat minden kritika és szakmai véleményezés nélkül elfogadta a tulajdonosok által megállapított, a reális kárigény mintegy 5-szörösére rúgó összeget.

A 2018 04.26. KT ülésre készült 50/2018 számú előterjesztés a népszavazás indokául a 059/2; 070/1 és 088/2 hrsz-okra benyújtott kártérítési igényt jelöli meg. Az előterjesztés 11. sor így szól:  „ A kártérítési igény benyújtott összege összesen 230 Millió Ft”. Négy bekezdéssel lejjebb már a tulajdonosok által benyújtott 260 Millió Ft kártérítési igény szerepel a szövegben. Ahhoz, hogy belássuk, hogy ez az összeg minden realitást nélkülöz, látnunk kell, hogy mi az egyébként ténylegesen jogos igény alapja.

Jogos kártérítési igény olyan területekre merülhet fel, amik a megszerzés időpontjában építési joggal bírtak. Ha ezeket megvonja vagy korlátozza az önkormányzat akkor csökken a terület értéke. Ha valaki a jogokkal emelt étéken vásárol meg egy területet és a szabályozás változása miatt csökken a terület értéke, akkor kára keletkezik. A Teve sziklától kezdődő tényleges Várvölgyben a „moratórium” előtt egyedül a Teve szikla alatt található szántón (un. Majorság)  volt 0%-tól eltérő beépíthetőség, az összes többi terület Natura 2000 alá tartozott 0%-os beépíthetőséggel. A Majorság területén is csak olyan személyt illetett meg max. 15 %-os beépíthetőség, aki itt birtokközpontot hoz létre. Erre akkor válik jogosulttá, ha Pilisborosjenő területén akár több tagban legalább 10 ha mezőgazdasági területet birtokol.

Az előterjesztés mellékleteiben két személy kártérítési igény található meg. Egyikük Soltész János, akinek a Majorsági szántóban van területe, de nincs hozzá elég egyéb területe, ezért 15 %-os építési jog nélkül. A másik Solti András, akinek nagy (több mint 200 hektár) erdő és legelő területe van, de mivel Natura 2000-es besorolásúak, építési joga sohasem volt a Várvölgyben.

Mindkettőjük kárigényét ugyanaz az ügyvéd képviseli. Az építési joggal rendelkező és nem rendelkező mezőgazdasági területek érték különbségét 1000/Ft/m2-ben állapítja meg. Itt jön a csavar: az óriási összegű kártérítési igény úgy jön ki, hogy az 1000 Ft/m2 összeget nem az építési jogtól megfosztott terület nagyságából számolja, hanem az építési joggal sohasem bírt 200 hektárnyi erdő és legelő után is – így jön ki a több mint 200 M Ft.

Ráadásul kárigényüket egy előszerződéssel támasztják alá, melyet azért kötöttek , hogy Soltész János birtokközpont kialakítására jogosító, Solti András pedig birtokközpont kialakítására alkalmas területhez jusson. Az előszerződést a 0 %-os moratórium kihirdetése előtt 3 nappal írták alá mikor már pontosan ismerték az építési jogok felfüggesztésével kapcsolatos terveket. Annál is inkább, mivel egy, a 071/1 hrsz-ra 2016-ban aláírt adásvételi előszerződéstől a vevő a HÉSZ-t érintő közhangulat és tervezett változás miatt lépett vissza.

A kérdés tendenciózusan van megfogalmazva, a  népszavazást kiíró által remélt eredmény elérésére van optimalizálva

Az önkormányzat nem segíti, inkább gátolja információval a szavazással kapcsolatos tisztánlátást. Nem lehet tudni, melyik területre vonatkozik, pontosan mi a tartalma, mi a következménye. A hírmondóban található magyarázó térképek a jelenlegi és a korábbi állapotként nem azonos területeket mutatnak,  a térképeken szereplő feliratok nem is olvashatóak, a jelenlegi állapotot mutató térképen nem is szerepelnek a kártérítési igénnyel érintett földrészletek .

A népszavazási kérdés tartalmazza azt az állítást, hogy a nem válasz katasztrofális következményekkel járna a falu számára. A népszavazás időpontja úgy lett kiválasztva, amikor a lehető legkisebb a várható részvételi arány (július 29.). Logikus a következtetés, hogy a kiírónak leginkább egy olyan eredmény felel meg, ami nem éri el az érvényességi határt, tehát nem kötelező érvényű, ugyanakkor alátámasztja az által sugallt véleményt, így szabad kezet biztosít számára. Ehhez legmegfelelőbb egy olyan időpont, amikor a szavazatra jogosultak többsége nyaralás miatt távol van.

A népszavazás eredményének súlyos következményei lehetnek

A népszavazás indokául a Teve-szikla és Egri vár közötti területekre beadott kártérítési igényt nevezi meg az előterjesztés. Mindhárom tulajdonos kinyilvánította, hogy célja birtokközpont kialakítása, azaz a terület beépítése.  (előterjesztés mellékletei)

Amennyiben a népszavazás érdektelenségbe fullad, és nem kerül meggyőző többségbe a „NEM” szavazat, akkor visszaállhat a Teve szikla alatti Majorságban a beépítési lehetőség. Erre a visszaálló szabályozás több ezer négyzetméter alapterületen biztosít a tulajdonosoknak lehetőséget.

Aczél Ferenc

A „Várvölgy”, előtérben a Teve-szikla. A „Várvölgy” elnevezést a 2097 Csoport alkotta meg 2017-ben, korábban soha nem létezett, és jelenleg sem pontosan definiált, hogy mit értünk alatta.