Mi is itt a gond?

Ha arra a kérdésre akarok válaszolni, hogy mi a bajom a HÉSZ tervezett változtatásával (és részben a jelenlegi HÉSZ-el is), akkor először arra a kérdésre kell válaszolnom, hogy miért szeretek Pilisborosjenőn lakni. Erre a magam számára a következő válaszokat tudom adni:

Szeretem, hogy bár közel van Budapesthez, mégis egy körülhatárolható külön világ, ami nem folyik egybe a főváros tengerével. Szeretem, hogy viszonylag kicsi, minden karnyújtásnyira van. Valószínűleg összefügg ezekkel az adottságokkal, hogy itt sokkal több barátom, ismerősöm van, mint előző lakhelyeimen – minden út keresztezi egymást a faluban, nehéz egymást kikerülni. És ami döntő jelentőségű: 5 perc alatt kint lehetek a (többé-kevésbé) érintetlen természetben. Hogy hátrányok is vannak? Hogy késő este nem lehet tömegközlekedéssel hazajönni? Hogy az utak itt a legpocsékabbak az egész országban? Hogy a helyi adó itt a legmagasabb az egész országban? Ezek a negatívumok eltörpülnek számomra az előnyök mellett.

Úgy tűnik azonban,hogy vannak, akiket zavarnak ezek a hátrányok, és kiutat keresnek belőlük. Ez ügyben különböző válaszok lehetségesek. Az én meglátásom szerint a HÉSZ módosítási terve mögött 3 gondolat rajzolódik ki:

1.

A falu fölemelkedését a fejlesztési területek szolgálják. Minél nagyobb mértékben minősítsünk át mezőgazdasági területeket lakóterületekké – ott épüljön minél több családi ház. A bevonásra kerülő területek telkeket adnak le az önkormányzatnak, ebből bevétel keletkezik. Az ideköltözők adóznak, ebből szintén bevétel keletkezik – mindenki jól jár.

Mi ezzel a gond? Több, a témában jártas ismerősöm (köztük polgármester, közgazdász) állítja, hogy ez a fajta fejlődési pálya zsákutca. Egy ideig bevételt generál és pozitív a mérlege, de azután visszájára fordul – a többlet lakossággal járó többlet kötelezettségek felemésztik ezt a hasznot, és nem keletkezik fenntartható fejlődési pálya – kicsit olyan, mint egy pilótajáték.

De, ha valakik állítják, hogy mégis így van, akkor illő lenne ezt az állítást független szakértői hatástanulmánnyal alátámasztani. A jelenleg is érvényben lévő HÉSZ szerint tervezett beépítések magvalósulása esetén Pilisborosjenő lakossága 3600 főről 6500 főre emelkedik. ( Lazarét 750 fő, „Napsugár lakópark” 250 fő, Tücsök utca 700 fő, Malomdűlő 1200 fő) A mostani tervezet Malomdűlőn felemeli a beépíthetőséget 15%-ról 25%-ra, ezzel 500-800 fővel tovább növelve a potenciális új lakosok számát.

Beépítési terv

2.

A másik lehetséges kitörési pontot a tervezet a turizmus intenzív fejlesztésében jelöli meg, feltehetően hosszú távú gazdasági haszon reményében. A tervhez készített összefoglalóban ez áll:   „A terv legfontosabb része a turisztikai-üdülési funkciók és a hozzájuk tartozó területek – a korábbi gondolatok megőrzésével történő – újrafogalmazása.” A terv olyan léptékű víziókat tartalmaz, mint drótkötélpálya a Nagy-Kevélyre, Pilisi látogatóközpont, Murvabánya amfiteátrum nagyléptékű fesztiválközpontként. Kérdésem, hogy a falu a turizmus fejlesztéséből milyen módon vár gazdasági hasznot? Játszunk el a gondolattal, hogy létrejön az Egri Vár környékén egy turisztikai vállalkozás, amely hétvégente 500 000 Ft bevételt termel. 30 hétvégével számolva ez 1 évben 15 millió Ft. Ebből az iparűzési adó összege, azaz 225000 Ft kerül az önkormányzathoz, ami megfelel 4 átlagos családi ház építményadójának. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy ilyen forgalmú egység milyen járulékos hatásokat generál.

A tervezet legfájdalmasabb része a Teve szikla és az Egri Vár környezete szabályozásának átalakítása.

A Teve szikla alatti szántóföld („Majorság”) jelenleg nem felosztható. Birtokközpontként funkcionáló épületegyüttest a terület egy pontján lehet elhelyezni. A változással a terület kb 15 db önálló telekre osztható és mindegyik telek 10 %-a beépíthetővé válik. Ugyancsak 10%-ban beépíthetővé válik a Teve szikla fölött elhelyezkedő eddig beépíthetetlen, legelő-szerű terület valamint a Kálvária és a Majorság között húzódó erdők.

Egri vár és környéke

Sokunk számára az Ergi Vár környékének a legfőbb értéke, hogy bár karnyújtásnyira van a beépített területtől, a zavartalan természet érzését kelti. Minden féle beépítés, történjen az bárminemű fedőnév alatt, ezt teszi tönkre.

3.

A tervezetből kiolvasható 3. vezérlő elv meglátásom szerint nagyon egyszerű: bizonyos területek szabályozás által történő felértékelésével keletkező magánhaszon realizálása. No, ez tényleg reális kitörési pont. Igaz, nem az egész falunak, hanem csak egyeseknek.

Persze feltehető a kérdés, hogy ha nekem semmi se jó, akkor én hogyan gondolom a falu jövőbeni fejlődését. Hát én úgy, hogy igen, fejlesszük a turizmust, de ne a várható gazdasági haszon reményében és ne minél nagyobb tömegek idecsábításával, hanem a természeti értékek maximális megőrzését szem előtt tartó „szelíd turizmus” fejlesztésével . Olyasmire gondolok, mint bicikli út Pilisborosjenő és Üröm között, valamint Pilisborosjenő és a 10-es út között. Vagy kilátó a Nagy-Kevélyen. Vagy a Pilisi Parkerdővel összefogni néhány leromlott állapotú turistaút felújítása ügyében. A gazdasági kitörésre pedig különleges lehetőséget kínálhatnának a leendő M0 lehajtó szomszédságában lévő 10-es út melletti területek, ahol nagyon komoly ipari-kereskedelmi parkot lehetne létesíteni – ha nem lakóházakkal építenénk be épp az egész területet.

By | 2017-03-13T18:10:56+00:00 2017. 03. 13.|Vélemény|

Hagyj üzenetet