Másképp, de hogyan? – Rövid összefoglaló a mederrendezésről

A patakok megbecsültsége a vezetékes víz megjelenésével kezdett el romlani, nem volt többet szempont a víz tisztasága, a meder megközelíthetősége, a patak-parti beépítés sűrűsödött, nem maradt elég hely az ártereknek. Ezeknek a változásoknak az eredménye, hogy Magyarországon a patakok többnyire a környezetüktől elszigetelt, mesterségesen fenntartott műszaki elemekké váltak. A vízfolyások értékének újrafelfedezése, mint európai trend, hozzánk a rendszerváltás után szivárgott be. Ma a fenntartható, modern település alapelve a természeti tájelemek helyreállítása.

Nyugat-európában a kisvízfolyás-helyreállításnak igen nagy figyelmet szentelnek. Ezzel szemben Magyarországon a kisvízfolyások tervezése döntően vízjogi engedélyekhez kötött, a tervezésben kizárólag vízépítő mérnökök vesznek részt, a tájépítészek sok esetben kimaradnak a tervezésből, így az ökológiai, esztétikai és tájba illesztési szempontok nem érvényesülnek.

Egy-egy vízfolyás helyrállítása összetett, településhatárokon átnyúló feladat. Az önkormányzatoknak sem a szakmai felkészültsége, sem a finanszírozási lehetőségei nem bizonyulnak elegendőnek egy ilyen komplex feladat ellátásához.

Hazánkban a vízfolyások 90%-át érintik víztechnikai beavatkozások, ezeken a területeken jellemző probléma, hogy az épített medrekben sokszor nem valósul meg a kapcsolat a talajvízzel, a természetes zonáció hiánya miatt az állatvilág is teljesen visszaszorul, illetve a patakparti területekhez kapcsolódó területhasználatok nem veszik figyelembe a patak létezését.

A patak területe nem ér véget a partvonallal, mint a táj természeti alkotóeleme, alapvetően meghatározza a tájkaraktert, kultúrtörténeti és esztétikai értéket is képvisel.  Nyugat-európai példák sokasága bizonyítja, hogy a biztonság és a természetesség nem egymást kizáró alapelvek. A technokrata vízpítési módszerek után ma már teljesen más irányelveket kell követnünk a patakok és környezetük rendezése során.

Milyen értékeket képvisel egy növényzettel kísért természetes patakmeder?

  • A vízfelület és a növényzet párolgásával kedvezően hat a mikroklímára, párás, hűvös levegőt biztosít, csökkenti a településekre jellemző hősziget jelenséget.
  • A növényzet megszűri a levegő portartalmát,
  • oxigént termel,
  • árnyékot biztosít
  • és csökkenti a zavaró hanghatásokat, mint a forgalom zaját.
  • Ökológiai szempontból természetközeli élőhelyet nyújt a növény- és állatvilág számára, gondoljunk itt a gazdag madárvilágra.
  • Egy patakmenti zöldfolyosó, mint rekreációs szabadtér a település arculatának meghatározó eleme.
  • Hozzájárul az életminőség javulásához, vizuális értéket képvisel.
  • A víz csobogó hangja, a madárcsicsergés környezetpszichológiai szempontból sem elhanyagolható, nyugtató hatással bír.
  • A vízfolyást követő növényzet jelenléte talajvédelmi szempontból is előnyös, hiszen a gyökérzet védi és stabilizálja a mederterületet, védi a talajeróziótól, az elbomló növényi részek pedig gondoskodnak a talaj tápanyagutánpótlásáról.

Persze, hogy mindezeket az előnyöket élvezhessük, gondoskodnunk kell a patak-parti területek védelméről, kényelmes, rekreációra alkalmas kialakításáról és folyamatos fenntartásáról.

Pilisborosjenőn a TAK-ban foglalt alapelveket a patak rendezése során is követendődnek tartom, mivel ez a település arculatának meghatározó eleme, a falu artériája, egy zöldfolyosó, melyre további zöldfelületeket kellene felfűzni.

A falu szívében magának a patak kialakításának is falusias jegyeket kellene magán viselnie. Természetes, növényzettel kísért meder mellett  az épített elemeknek is a helyi karaktert kellene erősíteniük hagyományos anyaghasználattal és technikákkal. A patakon átívelő kőhidak a falu egyedi karakterének meghatározó elemei, így felújításuk is különös figyelmet érdemelne.

A vízépítési biotechnika módszereivel elérhetjük a meredek partfalak megkötését, tartós védelmét a mellett, hogy nem rontjuk a táj esztétikai egységét és a beruházás költsége is alacsonyabb a technokrata módszerekkel szemben. Azokat az eljárásokat nevezzük biotechnikának, melyek során a védelem tisztán növényi anyag használatával, vagy kombinált eljárással, például természetes anyagokkal kiegészítve történik. Ilyenek például az élősövények, fűzdugványozás, élő dorongfalak, élő fenékküszöbök, sövénysarkantyúk és a gyepburkolatok valamint a szárazon rakott terméskővel kombinált megoldások. Vizsgálatok igazolják, hogy a fák és cserjék használatának műszaki teljesítménye egyenértékű a technikai létesítményekével.

A biotechnika alkalmazásának előnyei:

  • A beruházás költségei alacsonyan tarthatóak.
  • Az idő múlásával a gyökérzet védőhatása egyre nő.
  • Szakmai vezetéssel közösségi munka keretében is megvalósítható a patakrendezés.
  • Fenntartása nem igényel gépi munkaerőt, önkéntesek is végezhetik az évenkénti tisztítást, kaszálást.
  • A kitermelt fűznyesedéket újra lehet hasznosítani.

Pilisborosjenőn a Budai út mentén  jelentős fásszárú növényállomány található, melynek nem csak esztétikai, ökológiai, de funkcionális szerepe is igen jelentős. Megköti a rézsűket, fontos szerepe van az erózióvédelemben, szélvédelemben, árnyékhatása pedig a víz oxigénellátásának javítása szempontjából fontos tényező.  A meglévő növényzetet új ültetésekkel, vizes élőhelyet kedvelő fafajokkal és dekoratív vízparti évelőkkel, valamint biotechnikai módszerekkel kellene kiegészíteni, néhol hagyományos hárshegyi homokkőből rakott falakkal kombinálni, hogy biztonságos és esztétikus legyen a végeredmény. Szakdolgozatomban a Budai út egyirányúsítását javasoltam, így a patak menti tér bővülhetne egy plusz fasorral, kényelmes járdával, kerékpárúttal (mely a patak partján egészen a vasútállomásig végig haladhatna). A Postával szemközti teresedésre egy szép, kövezett piacteret javasoltam kialakítani. Törekedni kellene rá, hogy minél több ponton valósulhasson meg a vizuális és fizikális kapcsolat magával a vízfelülettel.

Véleményem szerint a jelenlegi patakmeder állapota nem rejt magában semmiféle veszélyt. A valódi gondot a vízelvezetés nélkül épült utakról bemosódó szennyezett, hordalékos víz mederbejutása okozza. Ez a hordalék  az épített, burkolt mederfeneket is rongálja, a hordalékfogókat minden nagy eső után ki kell tisztítani. Elsőként ezt a problémát kellene orvosolni.

Richter Flóra

2018-06-29T15:09:40+00:002018. 06. 28.|Környezetünk, Pilisborosjenői patak|

About the Author:

Hagyj üzenetet